Szexjáték

Még kicsi voltam, amikor apu balesetben meghalt. Nagyon sírtunk, de rá egy évre anyu megismerkedett egy hasonló sorsú sármos férfival. Mindenki nagyon örült, hogy anyu nem hagyta el magát a szerencsétlenség ellenére sem és a gyászév leteltét követő fél év múlva végül a férfi megkérte a kezét, összeházasodtak. A férfinak volt egy fia, így igazi családként nőttünk fel mi ketten együtt. Bár eleinte terveztek közös gyereket is, az mégsem jött össze, így maradtunk négyesben. Jól megvoltunk együtt és a szokásos „én gyerekem üti a te gyerekedet" nálunk sose történt meg. Már csak azért sem mert én voltam az idősebb és nevelőapám tinikoromban is mindig inkább engem óvott. Szerencsére öcsikém védelmező ösztönei is működtek és sose bántott. Néha ugyan történtek összezördülések, mint bármely más családnál, de összességében nagyon szép gyerekkorunk volt.
Öcsikémmel közel ugyan nem kerültünk egymáshoz, de elfogadtuk egymás és igyekeztünk teljesíteni a másik kívánságát, mintegy ajándékként, de a távolságtartás, ami fiú-lány között lenni szokott nálunk is megvolt.
A történet idején mindketten normális életet éltünk. Nekem volt pasim Szabi, neki meg ott volt Réka barátnőnek. Nem igazán jártunk együtt szórakozni és ez mindenkinek megfelelt.
Aztán egy késő tavaszi napon...
Masztiztam a „kedvesemmel", amikor észleltem, hogy a mostohatesóm résnyire nyitotta az ajtót és videózott. Mire észrevettem elég szép hosszú felvétele lehetett rólam, mire én felháborodtam. Követeltem, hogy törölje le, mire alkut ajánlott: ha leszopom, akkor törli.
– De nekem pasim van, neked meg barátnőd – háborodtam fel ezen az ötleten.
– Ez csak játék. De tudod mit? Nem muszáj megtenned...
A szemem láttára törölte le a videót anélkül, hogy bármit ajánlottam volna érte. Meg is mutatta: – Látod? Nem vagyok én perverz!
Másnap szóvá tette, hogy aznap még nem masztiztam.
– Miért? Te mindennap szoktál? – kérdeztem, mire ezt válaszolta: – Néha naponta többször is. Tegnap elég volt rád gondolni és ment háromszor egymás után.
– Az nem lehet. Azt egyik férfi se tudja megtenni. Csak álmodtad.
– Akarod, hogy bebizonyítsam?
– Dehogy! Pfuj... – mondtam.
– Most mit fújolsz? Te talán nem faszra gondolsz közben? Vagy baszásra?
– Nem is. Én csak csókolózásra, simogatásra...
– Ezt nem hiszem el.
– Pedig így van. Tegnap is csak arra gondoltam, hogy valaki nyalja a csiklómat.
– Talán én? – kérdezte önelégülten vigyorogva.