Sógornőm

b

alf

er

alf

úg

alf

ot

alf

t

2. rész

Nelli:
Imádom a férjem, imádom az életem. Vagyis... Úgy pár napja még ezt éreztem.
Karcsival az egyetemi éveink alatt ismerkedtünk meg és első látásra tudtuk, hogy van köztünk valami. Izzott a levegő, bármikor, bárhol voltunk is együtt. Tánc közben néha úgy éreztem, azonnal kivonszolom egy mosdóba, vagy akár a táncparketten is hajlandó lettem volna lecibálni róla az összes ruháját. Annyira vonzó és annyira remekbe szabott férfitest... „Az istenek direkt nekem teremtették őt. Ilyen remekbe szabott férfit csak ők alkothattak nekem. ” 
Tudtam, hogy más lányoknak is voltak hasonló gondolatai róla, ő mégis engem szeretett. Egy volt a gondolatunk, egyek a nézeteink, majdnem minden dologban egyetértettünk. Az a kevés, amiben nem, az lényegtelennek tűnt.  
Karcsi számítástechnikában volt jó, rendszergazda lett, majd programozóként is megállta a helyét és mára egy multinacionális cég egyik nagyon fontos projectjének vezetője lett. Természetesen ő többre vágyott és hagytam neki ehhez saját életteret. Nem féltékenykedtem és nem rendeztem jeleneteket, még akkor sem, amikor egy járvány idején otthonról dolgozott és hallhattam miként évődnek Szendivel, aki egy kezdő, de igen csinos kis szőke nő volt. Alárendeltjeként dolgozott, napi kapcsolatban voltak, de velem sose viccelődött úgy mint vele. Kérés nélkül elmondta, hogy csak szimplán élvezi, hogy zavarba hozhatja azt a csinos kis nőt. Ő fogalmazott így: csinos kis nő. Féltékenynek kellett volna lennem, de éjszakánként az ágyban mindig elhitette velem, hogy senki mást nem kíván, csak engem szeret, így reggelenként már én is nevettem azokon a vicceken, amiket Szendinek szánt. Nevezhetném flörtnek is, mert sok erotikus célzást tartalmazott és talán emiatt a lány eleinte nem tudta kezelni. A kamerából néhanap ráláthatott Karcsi életterére, biztosan néha engem is megpillantott a háttérben és talán ez tette vele, hogy egy idő után felvette a kesztyűt és ugyanolyan kétértelmű, évődő stílusban beszélt párommal, ahogy Karcsi is vele.
Ez az idő pár hónapig tartott és bár sokszor maradhatott itthon férjemuram, ambíciózus középvezetőként neki sűrűbben kellett megjelenni a munkahelyén, mint másoknak a kollégái közül.