Teljes nyitottsággal 1. rész

Pokoli sokk volt amikor megtörtént. Fentről nagy zaj hallatszott, a fülke süllyedni kezdett, de néhány centiméter esés után hangos csikorgással abbamaradt minden. Ott rekedtünk Zsuzsi lányommal a liftben.
A plázába mentünk volna, mert szüksége volt néhány új ruhára, és mivel egy ideje nem töltöttem el vele közös időt, úgy terveztem, hogy elkísérem vásárolni. Ám felhívtak az ügyvédi irodából, hogy sürgősen írjak alá néhány fontos dokumentumot, így be kellett ugranom néhány percre. Útba ejtettük a régi, de állítólag felújított pesti bérházban levő irodát és éppen lefelé tartottunk. A jelek szerint a felújítás nem sikerült tökéletesen. Ha egyben megússzuk, személyesen perelem be a renováló céget!
– Mi történt? – kérdezte rémülten Zsuzsi.  
Mindketten megtántorodtunk, de ahogy visszanyertem az egyensúlyomat, azonnal  magamhoz öleltem. Én egy kicsit megnyugodtam, de ő minden erejével szorított.  
– Nem tudom... – feleltem őszintén.
– Meg fogunk halni?  
– Ez nem kétséges. De nem ma. – próbáltam magabiztosabbnak tűnni, mint amilyen valójában voltam.
Megnyomtam a vészhívót. Örökkévalóságnak tűnt, mire egy hang bejelentkezett. Elmondtam a problémánkat, mire megnyugtatott, hogy azonnal küldi a felmentő sereget. A társalgást hallva Zsuzsi is kissé nyugodtabb lett.
– Beszélgessünk, amíg várunk! – javasoltam, hogy eltereljem a gondolatait a helyzetünkről.
– Oké, miről beszéljünk?
– Bármiről... kezdjük az iskolával! Hogy mennek a dolgok veled? Mi újság?
A lányom vállat vont.  
– Semmi különös. Melindának új barátja van.
– Hmm. És neked van barátod?
– Anya! Ne kérdezd ezt tőlem, ez !
Összeráncoltam a homlokomat. Ez nem jó kezdet. Azt akartam, hogy a lányom úgy érezze, nyugodtan beszélhet velem ilyen dolgokról. Hirtelen támadt egy ötletem.  
– Képzeld el, hogy egy könyv van a kezemben! – mondtam neki.
Zavartnak tűnt, de bólintott.  
– Rendben.. milyen könyv?
– Egy láthatatlan szabálykönyv arról, amiről az anyáknak és gyerekeiknek nem szabad beszélniük egymással. Amíg itt ragadunk, kidobom a könyvet. Tehát amíg ki nem szednek minket, bármiről beszélhetünk, és őszintén kell válaszolnunk. Bármi történik ebben a liftben, az ebben a liftben is marad. Mehet?
– Mehet!. Hm, nincs barátom, mert a fiú, akit szerettem, Melindával jár.
– Ó, ez nagy kár! Van más valaki, akit vonzónak találsz?