A+ A-

Leveleznék magányos asszonnyal...

Megjelent a Vallomások perverziókról és egyéb szexuális fűszerekről c. könyvben
Ákos markánsan férfias arcán csibészes mosoly fickándozik, szabályos, fehér fogsorát villogtatva meséli, hogy egyszer "magányos asszony" - ként levelezett egy férfival, aki hirdetést adott fel egy magazinban.
- Enyhén szólva meglehetősen tisztességtelenül viselkedtünk - fűzi tovább a szót Kata, Ákos felesége - , de az a pasas nem érdemelt mást. Először jó heccnek tekintettük a levelezést, de aztán másként alakult minden.
- Ha figyeltétek a szexhirdetéseket, akkor gondolom, válaszolni is akartatok egyikre - másikra.
- Ez nem olyan egyszerű - mondja Ákos. - Mi nem vagyunk "profi" gruppenszexezők, nem akartunk megismerkedni vadidegen emberekkel egy - két alkalomra szóló kefélés céljából. A hirdetéseket azért figyeltük, mert reménykedtünk, hogy hátha találunk egy hozzánk hasonló, viszonylag "szolid" házaspárt, akik emberileg is rokonszenvesek, s akik szintén óvatosak a partnereik kiválasztásában. S akikkel össze lehetne hozni egy hosszabb távra szóló kellemes, szexuális, de egyúttal baráti kapcsolatot is. Sajnos, a régebbi barátaink közül egyik sem olyan, akikkel kezdeményezni mertünk volna ilyesmit. Egyszer célozgatni próbáltunk erre egy házaspárnak, akik nagyon jó barátaink, de olyan döbbent felháborodással néztek ránk, hogy azonnal takarodót fújtunk, s úgy tettünk mintha csak egy hülye viccet sütöttünk volna el.
- Azért szerettünk volna házaspárral megismerkedni, mert, nem akartunk külön úton járni - folytatja Kata. - Nem akartunk egymásnak kellemetlen perceket szerezni, s hogy ez elkerülhetetlen, ha külön - külön randevúzunk, arról már volt némi tapasztalatunk. Az egymás iránti vonzalmunk sohasem csökkent, még testi értelemben sem, a kalandjainkról mindig részletesen beszámoltunk egymásnak, mégis sokszor robbant ki veszekedés ilyen ügyek miatt kettőnk között. Nem mindig sikerült szinkronban lebonyolítani az apró - cseprő kalandjainkat, s ilyenkor, aki éppen "facér" volt, az egyre csak kereste az ürügyet, amellyel beleköthet a másikba, abba, akinek éppen volt valakije. A pályaudvaron maradni mindig rosszabb, mint az induló vonat ablakából integetni. Jobb dolog a szexben együtt utazni, mint külön - külön csellengeni.
- Ezért figyeltük a hirdetéseket - folytatja tovább Ákos - , de be kell vallanom, hogy nem sok eredménnyel. Egyszer találkoztunk egy rokonszenves házaspárral, akik azt mesélték, hogy ők mostanáig teljesen monogám házasságban éltek; aztán kiderült, hogy a férfi biszexuális, a feleség leszbikus, s a monogámiát úgy értették, hogy a férfi nővel, a nő pedig férfival nem csalta meg soha a párját. Ennél furcsább kalandjaink is voltak, s már - már begurultunk a sok átejtés miatt. Az is előfordult, hogy a magukat 35 éves párnak hirdető férfiről és nőről kiderült, hogy mindkettő közelebb van az ötvenhez. Ez önmagában még nem lett volna baj, de az asszony egy drabális testű, germán típusú dajna volt, a férje pedig alacsony, sovány, jelentéktelen kis emberke; úgy festett a nagytestű amazon mellett, mintha a sarokba támasztott esernyője lenne. Nem mondom, külön szívesen felvállaltam volna egy - két fordulóra a szőke Brunhildát, de Kata legfeljebb kerti törpének használhatta volna a férjet. Szóval megittunk együtt egy kávét, aztán gyorsan elhúztuk a csíkot.
Hazafelé menet vásároltunk egy másik újságot, de nem találtunk benne semmi érdekeset a mi számunkra. Volt viszont egy hirdetés, amelyre felfigyeltem, és kivágtam alapból. Itt van, elhoztam, olvasd el.
Gyűrött fecnit nyom a kezembe.
"Intelligens, jóképű, anyagilag jól szituált magányos férfi levelezne 30 és 40 év közötti, csinos, művelt, lehetőleg szőke magányos asszonnyal" olvasom.
- Mi ebben a különös? - csodálkozom.
- Az, hogy ha egy férfi partnert keres, akkor nem levelezést ajánl fel, hanem megismerkedni szeretne a nővel, s lehetőleg fényképes levelet kér. Valami huncut kis ördög azt súgta a fülembe, hogy ennek a fickónak valamilyen hátsó szándéka van. Még azt is el tudtam volna képzelni, hogy egy impotens, grafomán férfi így akarja kiélni a nemi vágyait, de akkor miért fontos neki, hogy a levelezőpartnere szőke legyen. Éppen ráértem, s heccből írtam neki. Persze a feleségem keresztnevét írtam alá. Címet, telefonszámot nem kapott, egy postafiók számát adtam meg, ahová a levelet küldheti.
- Ákos kinevezte magát magányos asszonynak - kuncog Kata.
- Miért csináltad ezt tulajdonképpen?
- Heccből, mint említettem, és természetes emberi kíváncsiságból. Valamikor pszichológusnak készültem, de aztán műszaki pályára sodort az élet, no meg az apámék is. Nem bántam meg, hogy így történt, de mindmáig nagyon érdekelnek az emberi lélek rejtelmei, s szeretem kitapintani a cselekedeteik belső mozgatórugóit. Ha akarod, azt is elmagyarázom, hogy mi, bár szeretjük egymást, miért nem vagyunk mégsem monogámok.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.39 pont (56 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#8 listike 2014. 04. 27. vasárnap 06:50
Nagyon gyenge és unalmas.
#7 A57L 2013. 12. 16. hétfő 05:36
Nem rossz.
#6 papi 2013. 04. 7. vasárnap 06:51
Helyes
#5 Janibá 2009. 04. 1. szerda 08:57
Elég unalmas !
#4 banurr 2006. 05. 15. hétfő 06:30
Forduljatok bizalommal Czére Gyöngyvérhez. A könyv a 90-es évek elején jelent meg és cime:
Vallomások szexuális fűszerekről és egyéb perverziókról.
Mintha valami idegen toll lenne
:)))
#3 kefe 2002. 10. 14. hétfő 14:35
Kellemes.
#2 Mr. G. 2002. 10. 12. szombat 06:53
Kár volt ősszecsapni a végét.
#1 Törté-Net 2002. 10. 12. szombat 00:00
Mi a véleményed a történetről?