Vidéki pub 1. rész

A feleségemmel, Mary-vel meglátogattuk Londontól távol élő régi barátainkat, Tony-t és Denise-t Yorkshire-ben egy hétre. Mary az egész úton kitartóan próbált felhúzni: amikor előre mozdult az ülésen, felemelte a szoknyája elejét, és a harisnyakötője fölött mutogatta csupasz combjait.

Közvetlenül ebédidő után érkeztünk meg hozzájuk. Én a nappaliban ültem Tonyval , míg Mary és Denise a konyhában ültek egy pohár borral. Körülbelül fél óra múlva Mary és Denise bejöttek a nappaliba, és Denise azt mondta a párjának:

– Miért nem viszed el Maryt és Dave-et a Woolpack-be, amíg befejezem a felkészülést a ma estére?

A Woolpack egy vidéki pub volt, ahol Denise részmunkaidőben dolgozott a bárpult mögött. Szóval Tony elvitt minket a kocsmába, ami körülbelül félórányira autóútra volt egy csendes vidéki utcában. Meglehetősen csendes intézmény volt, csak néhányan lézengtek bent amikor beléptünk az ajtón. Felfigyeltek Maryre, ahogy a bárpulthoz sétált. Rövid szoknyája felfedte harisnyás lábát, amit a magas cipősarka még jobban kihangsúlyozott. Úgy tűnt hogy észre sem vette vággyal teli pillantásokat. Miután megkaptuk az italokat, és váltottunk pár szót a pultoslánnyal, egy külön helyiségbe vándorolunk, ahol egy biliárdasztal is volt, ezért halkan megkérdezem Maryt:

– Mit szólnál egy vetkőzős játékhoz?

– És velük mit csináljunk? – kérdezte vissza és biccentett a két már ott játszó férfi felé, akikről kiderült, hogy a tulajdonos és egy barátja, aki rendszeres vendég a kocsmában. Mindkét férfi lazán öltözött, kellően kellemes megjelenéssel. Leültünk egy asztalhoz az italokkal, és néztük, ahogy befejezik a játékot. Miután befejezték, letették a dákókat az asztalra, és beültek a bárba. Ahogy felállítottam a golyókat, azt mondtam Marynek:

– Tehát minden elrontott lökésnél le kell venned egy ruhadarabot!

– Legfeljebb álmaidban... – válaszolta.

Hátraléptem, hogy lökhessen. Csak akkor jöttem rá, milyen rövid is a szoknyája, amikor elkezdett az asztal fölé hajolni,. Tisztán láthattam a harisnyakötőjét, és megpillanthattam csupasz combjait közvetlenül felette. A szívem kihagyott egy ütemet, amikor elképzeltem, hogy lehajol a bárban lévő többi férfi előtt, és azon tűnődtem, hogy vajon ugyanazt látják-e belőle, ha majd az asztal oldaláról kell löknie.