A+ A-

Keleti Álmok

- Bobby! Ismerlek, ha Lacival utazol mindig valami őrült történetteltérsz haza, érzem most sem volt ez másképp. Szóval felejtsük el azt a kamuzást amit az előbb hallottam, tegyünk úgy, mintha meg sem történt volna.
- De Lidia, tényleg ez történt!
- Nem fogom eljátszani neked a megértő feleség szerepét! Na kivele milyen újabb idiótaságot műveltetek?
Ez az átka, ha az ember egy kétgyermekes harmónikus családban él. A feleséged még a cipőfűződ állásából is megállapítja, hogy történt valami. Egye fene elmondom neki, bár még mindig tartok tőle, hogy ez azért megfekszi majd a gyomrát. Úgyis átlát rajtam, ha nem mondom el az csak rosszabb.
Az utunk elképesztően hosszú volt, mire kedd este megérkeztünk már biomasszának éreztem magam. Ráadásul a szállodában elkavarták a foglalásunkat, így várnunk kellett, mire az egyetlen megmaradt lakosztályt kitakarították. Már nem bírtunk magunkkal és felmentünk, hogy legalább lezuhanyozzunk, amig elvégzik az utolsó simításokat.
Szótlanul, amőbaként vánszorogtunk a lakosztályig, de a hallba belépve egy gyönyörű női hátsó fogadott bennünket. Tulajdonosa vadul sikálta a padlószőnyeget, mi meg csak álltunk és meredten bámultuk. Ruházatát nézve, fekete miniszoknya, tűsarkú, fehér blúz nem takarító volt, de ezek szerint elég idegesek lehettünk a portással. Két térdére ereszkedve és kicsit előre hajolva két kézzel mosta a szőnyeget, majd megállt pihegni. Gyönyörű volt, a gyors lélegzéstől teste minden porcikája mozgásban volt, hullámzó háta, csípője apró mozdulatai megigéztek.
Minden lélegzetvételnél előbújt fekete rejtekéből fehér szaténba öltöztetett vénuszdombja, olyan volt, mintha bújócskázna, azt mondogatta: Megkaphatod! Még sem! Megkaphatod! Még sem!
Sajnos pont a mégsemnél csörtetett be az igazi takarító. 1 századmásodpercre megfeszült a szoba, mint villám előtt az ég. Mi azon nyomban felvettük előbbi amőba pózunkat, a kicsike meg idegesen tűsarkújára pattant. Micsoda szemek! A lélegzetem is elállt, nem hittem, hogy ilyen létezik. Az előbb a teste, most a szeme kényeztetett, de elmúlt, mint a vihar. Laci is én is éreztük a téma adott következő őrültségünkhöz.
A szerda, csütörtök, péntek még a szokásosnál is keményebb munkával telt, élni is alig maradt időnk. Ráadásul minden este üzleti vacsora, házigazdáink jó színben akartak feltűnni, elegáns éttermek, 5 csillagos kaják, kitűnő kiszolgálás, pedig, ha tudnák, hogy a farmeros kiskocsmákat kedveljük, nem voltunk lenyűgözve. Az egyetlen kellemes, partnerünk marketingese volt, Judy. 30 körüli, kellemesen izmos nő, formás lábakkal, keblekkel, jó gondolatokkal. Mindig éreztem valami remegést benne amikor négyszemközt maradtunk. Szombaton sem volt nyugtunk, teljes programmal készültek. Városnézés, múzeum, látványosságok. Szerencsére kísérőnk lebetegedett és Judy vette át a helyét. Az egyetlen érdekesség amit vezetőnk pompás lábán és hátsóján kívül megemlítenék az az utolsó helyszín a távol keleti szerelem múzeum volt. Ott már mindketten bekattantunk, bármelyikünk helyben leteperte volna, és ízekre szedte volna Judy édes kis testét. Az autóhoz visszatérve komolyan felénk fordult és közölte, hogy neki is nagyon jól esett a rengeteg bók amit a mai napon kapott, és őt is felizgatta a kiállítás, de leszbikus és különben sem tenne jót a két cég kapcsolatának egy ilyen személyes élmény.
A hotelben csak ültünk és nem tudtuk, mi tévők legyünk, olyanok voltunk, mint két gyerek, akitől elvették játékukat. Semmihez sem volt kedvünk, végső elkeseredésünkben rendeltünk némi harapni és innivalót. Legnagyobb meglepetésünkre a "kicsike" libegett be rendelésünkkel. Meglátva őt és hallgatva csacsogását kezdett visszatérni belénk az élet. Egyszer csak Laci karon ragadta, magához rántotta és hihetetlen energiával a következőket mondta:
- Mi a barátommal valami igazán extrém szexuális dologra vágynánk, tudsz nekünk segíteni?
Megint vágni lehetett a levegőt. A kicsike először megijedt, majd lassan irónikus mosoly ült ki arcára.
- Persze, de nem lesz olcsó!
Mit mondjak, meglepődtünk a válaszon. Laci, most vette csak észre, hogy mennyire szorítja a lány karját. - Rendben - habogta és elengedte. A lány elviharzott. Azon kezdtünk tanakodni, hogy csak menekülni akart és sosem jön vissza, vagy épp a rendőrséget riasztja. Nem igazán alakultak úgy a dolgok, ahogy az elején vártuk. Fél perc sem telt el és egy névjegy csúszott be az ajtó alatt. Felkaptam, de csak egy elég zavaros szöveg volt rajta. "SD34F - 9:00pm" Ki érti ezt. Hát persze, rendszám!
8:59 a hotel előtt állunk és várjuk, hogy történjen valami. Pontban 9 - kor meg is érkezik egy piros, mercedes taxi a bűvös rendszámmal. Piros taxi! Ilyet sem láttam még! Ráadásul szinte teljesen fekete üveggel. Már készülődés közben megfordult a fejünkben, hogy ez valami csapda, vagy büntetés a kicsike részéről, de hát egyszer élünk. Fél óra tekergés után már fogalmunk sem volt hol lehetünk.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.08 pont (38 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 vakon53 2016. 05. 17. kedd 17:26
10 Pont!
#8 listike 2014. 04. 26. szombat 05:42
Nagyon jó.
#7 A57L 2013. 12. 7. szombat 06:32
Egész jó.
#6 papi 2013. 09. 9. hétfő 08:04
Nem rossz.
#5 genius33 2013. 06. 8. szombat 10:14
Nekem bejött smile
#4 O_Lee 2003. 04. 30. szerda 15:19
Nagyon jó történet!!
Hol van ez a "Keleti Álmok"?
Várom a folytatást!!10p
#3 Mr. A. Hack 2002. 12. 27. péntek 12:21
egyetértek, de b*sz*tt jó
#2 Drib 2002. 08. 29. csütörtök 23:31
Szerintem egy kicsit sokat tágult A*****. (7-8 cm)
#1 Törté-Net 2002. 08. 28. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?