Bűnben élni 3. rész

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Minden napi munkám, papi hivatásom annyira lefoglalt, hogy nem volt, jó ideje már írnom, elmesélnem, miként éltem bűnben életem, de ma este egy pohárka misebor társaságában ismét neki veselkedem.

„... Az idő előre haladtával rohamosan változott életem a mindennapokban, szexuális bujálkodásaink húgommal. Egyre merészebb és követelőzőbb lett Judit, ahogy közeledett esküvőjének kitűzése Jocival. Nem értettem most akarja életét egy másik emberhez kötni és pont egyre nagyobb bűnbe hajszolja magát és engem is. Csak kiragadva egy morzsányit mondanék el hirtelenjében. Vasárnapi ebéd után visszavonultam a könyvtárba, hogy az esti mise előkészületeit befejezzem, átgondoljam még egyszer. Judit, mint a macska lopódzott mögém, bevallom, kicsit meg is ijesztve áhítatos gondolatmenetemből kiszakítva. Hátulról a szék támlájának húzott csupasz karjaival. Nem a délelőtti főzés után ruhájába ivódott étel illatát éreztem, hanem teste tiszta illatát, amiből sejtettem már megint ruha nélkül van, amit had valljak be soha nem bántam. Lassan gombolni kezdte ingem gombjait és simogatta mellkasom, vállam, így fejtve le testemről az inget. Hajlékonyságát bizonyítva hajolt előre, fejem búbján éreztem melleit, száját a számhoz érintette és így kezdeményezte a csókot. Éreztem az ebéd ízeit, a pörköltet, a savanyúságot és a limonádét. Lágy volt nyelve játéka ami mindig felvetette ilyenkor bennem a kérdést honnan, kitől tanulja, hisz Jociról mindig úgy nyilatkozik, hogy büdös az , cigarettától, durva, vad még a simítása, puszija is. Nem volt se kedvem, se időm az elmélkedésen, annyira magasztos volt a helyzet, az érzés még akkor is ha ez egy Isten házában, a vér szerinti húgommal is történik. Hihetetlen volt, ahogy szánk összetapadt állapotban oldalazott, feje fordult. Egymás szájába nevettünk, ahogy orraink így összeakadtak. Ezt bírtam ebben a nőben, hogy gyerekes viselkedései is jól álltak neki. Finoman jelezte mozdulataival a székkel csússzak hátra az asztaltól, hogy szembe tudjon lenni velem. Hiába a felviaszolt padló, a fa szék lábai mennydörgésként nyomták el a fali óra ketyegését. Csókot bontva nyitottam szemem és csodás testű tesóm tekintetét kerestem, de erre most nem volt kapható, inkább lassan térdelt lábaim közé, hasam puszilgatva, fejtette le nadrágom, alsó gatyám melyből meredező farkam megkönnyebbülve pattant ki.