Szomszédok
Megjelenés: 2002. augusztus 16.
Hossz: 14 688 karakter
Elolvasva: 3 244 alkalommal
– Nézd már! – billegett fölöttem a létra tetején Gitti.
Odaát, a szomszéd kertben Mimi élvezte a friss tavaszi napot. A jókora fehér halmokon a simogató napsütés hatására szinte láthatóan nőttek, duzzadtak a rózsaszín bimbók. A dereka karcsú volt, a csípője azonban vaskos és széles, mint szorosan összesimuló combjai is. Többet nem is nagyon láttam, pedig szerettem volna, de feleségem lelkesen rázta alattam a létrát.
– Látod, látod? A látványt nem sajnálom tőled!
– Legalább ne harsogj! – próbáltam csendesíteni.
Hiába, Gitti már csak ilyen, ami a szívén, az a száján, de úgy, hogy azt a szomszéd utcában is hallani. Képtelen magába fojtani a lelkesedését. A hálószobában is olyan hangos, hogy ha a mama épp nálunk időzik, fel is kell függesztenünk a nemi életet. Pedig ezt sajnos elég gyakran teszi. Nem akarok a rovására anyósvicceket sütögetni, mert a lányát viszont imádom, Gitti körül mindig szikrázik a levegő.
Szóval, feleségem épp a virágokat akasztgatta az eresz alatt sorakozó szegekre, amikor meglátta a napozó Mimit, és rögtön felhívta rá a figyelmemet. Mimi pedig azért volt érdekes, mert alig néhány hónapja, tél végén költöztek mellénk. De hetekig nem is láttuk őket, nem jöttek át bemutatkozni, nem kértek kölcsön fúrót, vagy egyéb szerszámot. Rendszertelen időben jöttek – mentek, ormótlan nagykabátokban, mintha mindig fáznának, és még ahhoz is néhány hét kellett, hogy egyáltalán intsenek és bólintsanak köszönés gyanánt. Ha pedig otthon voltak, azt csak a szorosan behúzott függönyök mellett kiszűrődő keskeny fénycsík jelezte. Az én házam az én váram, neked pedig semmi közöd hozzá! – üzenték. De nem ismerték még az én anyósomat! "A szomszéd arra való, hogy ismerje az ember! Átvegye a postát, ha épp nincs otthon, rábízza a kulcsokat, ha nyaral... Csak bízzátok rám! " – harsogta, akár a lánya.
Aztán néhány órányi leselkedés után lecsapott a férfira, és ellentmondást nem tűrően átráncigálta hozzánk. Béla kellemes meglepetésnek bizonyult. Negyven körüli, jó humorú, nagy nevetős fickó. Mint mondta, operatőr, na nem Oscar – díjas, de jelentős mosóporreklámok fűződnek a nevéhez. Teljesen kopasz volt, akkora hordó hassal és hátsó fertállyal, hogy a kanapé csak nyögött egyet, amikor leült.
Odaát, a szomszéd kertben Mimi élvezte a friss tavaszi napot. A jókora fehér halmokon a simogató napsütés hatására szinte láthatóan nőttek, duzzadtak a rózsaszín bimbók. A dereka karcsú volt, a csípője azonban vaskos és széles, mint szorosan összesimuló combjai is. Többet nem is nagyon láttam, pedig szerettem volna, de feleségem lelkesen rázta alattam a létrát.
– Látod, látod? A látványt nem sajnálom tőled!
– Legalább ne harsogj! – próbáltam csendesíteni.
Hiába, Gitti már csak ilyen, ami a szívén, az a száján, de úgy, hogy azt a szomszéd utcában is hallani. Képtelen magába fojtani a lelkesedését. A hálószobában is olyan hangos, hogy ha a mama épp nálunk időzik, fel is kell függesztenünk a nemi életet. Pedig ezt sajnos elég gyakran teszi. Nem akarok a rovására anyósvicceket sütögetni, mert a lányát viszont imádom, Gitti körül mindig szikrázik a levegő.
Szóval, feleségem épp a virágokat akasztgatta az eresz alatt sorakozó szegekre, amikor meglátta a napozó Mimit, és rögtön felhívta rá a figyelmemet. Mimi pedig azért volt érdekes, mert alig néhány hónapja, tél végén költöztek mellénk. De hetekig nem is láttuk őket, nem jöttek át bemutatkozni, nem kértek kölcsön fúrót, vagy egyéb szerszámot. Rendszertelen időben jöttek – mentek, ormótlan nagykabátokban, mintha mindig fáznának, és még ahhoz is néhány hét kellett, hogy egyáltalán intsenek és bólintsanak köszönés gyanánt. Ha pedig otthon voltak, azt csak a szorosan behúzott függönyök mellett kiszűrődő keskeny fénycsík jelezte. Az én házam az én váram, neked pedig semmi közöd hozzá! – üzenték. De nem ismerték még az én anyósomat! "A szomszéd arra való, hogy ismerje az ember! Átvegye a postát, ha épp nincs otthon, rábízza a kulcsokat, ha nyaral... Csak bízzátok rám! " – harsogta, akár a lánya.
Aztán néhány órányi leselkedés után lecsapott a férfira, és ellentmondást nem tűrően átráncigálta hozzánk. Béla kellemes meglepetésnek bizonyult. Negyven körüli, jó humorú, nagy nevetős fickó. Mint mondta, operatőr, na nem Oscar – díjas, de jelentős mosóporreklámok fűződnek a nevéhez. Teljesen kopasz volt, akkora hordó hassal és hátsó fertállyal, hogy a kanapé csak nyögött egyet, amikor leült.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 7 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A folytatáera ugyanakkor kíváncsi lennék.