A+ A-

A zsarolók 2. rész

Két napnak kellett eltelnie, míg kezdtem arra gondolni, hogy talán lenyugszanak a dolgok. Hidd el nekem, olvasóm, hogy még nem volt ilyen nehéz két napom. Egyrészt feleségem, Szilvia előtt viselkedni minél természetesebben, mintha semmi sem történt volna, másrészt újra meg újra átélni emlékfoszlányokban a szexcsatát köztem meg Zsuzsa között. De főleg azt nem tudtam kitörölni emlékezetemből, amit Tibor arcán láttam, amint felesége szájába élvezett.
Feleségem semmit sem vett észre az egészből, azt is természetesnek vette, amikor másnap este kibújtam a közeledése elől. Máskor is megtörtént, öt évi házasság után hangulat kérdése is az egész. Harmadnapja volt már a kellemetlen emlékű kalandom után, amikor behívták szolgálatba. Morrogtam, mint mindig, de magamban örvendtem is egy kicsit, hogy magamra maradhatok.
Tévedtem.
Zsuzsa hívott telefonon, nem sokal azután, hogy feleségem kitette lábát a házból.
- Hogy vagy, kandúrkám? - kérdezte bevezető nélkül. - Hallom, megint szalmaözvegy vagy.
- Igen... - mormogtam elakadó lélegzettel. A félelemtől elszorult a szívem.
- Gyere át hozzánk, beszélgessünk egy kicsit.
- Nem hinném, hogy jó ötlet... Nézd, én szeretném elfeledni az egészet. - megpróbáltam udvarias maradni, de elég iritáltnak tűnt a hangom..
Egy pillanatig hallgatott, majd elhangzott az, amitől tudatalatt féltem:
- Szilvi tudja, hogy mit csináltunk a hét végén?
Nem volt választásom. Elég fenyegető volt a hangsúlya.
- Negyedóra múlva ott vagyok. De ezzel remélem tiszta vizet öntünk a pohárba.
Felöltöztem, vettem egy üveg bort és elindultam. Tibor nyitott ajtót, kedélyesen mosolyogva, mintha nem a szeme előtt keféltem volna meg pár napja a feleségét. Zsuzsa mintha a tusoló alul szállt volna ki, nedvesen csillogó szőke haja belógott a vörös kimonója mély dekoltázsába. Zavartalanul szájon csókolt és kivette kezemből a bort.
- Helyezd kényelembe magad.
Bementünk a nappaliba és elhült bennem a vér. A szoba közepéről hiányzott az asztal, helyet adva a szőnyegre terített fehér paplannak.
Visszahökölhettem, mert Tibor erőteljes vállveregetése hatására léptem csak be.
- Egy dolog legyen világos, ma semmi sem fog történni. - mondtam határozottan. - Elnézést kérek a hét végi marhaságomért, de én nagyon szeretem Szilviát.
- Mi is, kandúrka! - mosolygott szélesen Zsuzsa és átölelte a derekam.
- Viszont ha nem lenne ellenedre, s amint már láttuk, mindenre kapható vagy, szeretnénk ha ma foglalkoznál egy kicsit velem.
Tiborra néztem, mintha tőle várnék segítséget. Ő egy kicsit félszegen álldogált, de mint láttam, csak egyetértést lehetett leolvasni arcáról. Meg határtalan izgatottságot. Zsuzsa látva, hogy Tiborban keresek menedéket, szó nélkül férje elé lépett és hangos nyalakodással lesmárolta. Keze pedig rámarkolt a Tibor nadrágján díszelgő dudorodásra.
Bénultan álltam mellettük, amíg rólam megfeledkezve tapogatták egymást.
Zsuzsa méretes, feszesen harangozó mellei sokáig nem maradtak fedetlenek, Tibor megvadultan letolta válláról a kimonót, nem nyugodva addig, amíg a ruhadarab teljesen le nem került a földre. Zsuzsa egyetlen ruhadarabja, amint azt észrevehettem. Az is feltűnt, hogy történhettek még dolgok az elmúlt három napban, hisz Zsuzsa ágyéka kopaszra volt borotválva, még mindig vörössesen duzzadva a pengével kirántott szőrszálak nyomaitól.
Három perc telhetett el, amikor Zsuzsa durván ellökte magától Tibort és felém fordult. Kissé összeszorítottam a lábaim, amikor éreztem, hogy egyenesen a farkamhoz nyúl. Csalódottan nézett rám.
- Mi ez? Nem akar megmerevedni? - Erőszakosan csókolozni akart, de ezúttal én löktem el őt.
- Hagyj már!
Rosszalóan rázta meg a fejét.
- Két választási lehetőséged van, édes. Most felhívom Szilvit vagy feláll a farkad. Melyiket választod?
Nem válaszoltam, de ez többet mondott bármilyen szónál. Ezúttal nem vonakodtam, amint letérdelt elém és lassú mozdulatokkal kigombolta a sliccemet. Ugyanolyan ráérősen lehúzta a nadrágomat, majd körmeivel végigszántva combomat, a bugyim is a földre került. Farkasszemet nézhetett a petyhüdten logó szerszámommal. Őszintén, meg voltam bénulva a tehetetlen félelemtől.
- Azt hiszed, segíteni fogok neked abban, hogy felálljon? - kérdezte, farkam mellől felnézve rám. Öt centire volt szájától a dákóm, s mintha már éreztem is a reflexszerű mozgást ágyékom irányából. Felemelkedett mellőlem és az addig mozdulatlanul álló Tibor elé térdelt. Vele is a lassú vetköztetés következett, azzal a különbséggel, hogy a férje teljesen másként élte meg Zsuzsa mozdulatait. A farka kőkeményen pattant elő a letolt alsónadrág mögül.
- Hmmm... Rég nem volt ilyen kemény, kicsi édes... Várod, hogy megbasszátok a pinámat?
- Jaj, igen! Szopjál egy kicsit, kis kurvám!
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.81 pont (54 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#11 Andreas6 2017. 09. 11. hétfő 05:33
Ez még az első résznél is gyengébb. Minek kellett homokozót belekeverni?
#10 A57L 2013. 09. 24. kedd 05:12
Nagyon jó.
#9 jani 2003. 03. 8. szombat 17:09
egész jo
#8 FityMatyi 2002. 08. 13. kedd 00:54
„két fuvolára írt szimfónia”
De hiszen szimfóniát zenekarra írnak, két fuvolára írhatnak szonátát, versenyművet, de szimfóniát nem.
#7 cica 2002. 08. 9. péntek 14:33
Szerintem nagyon jo de egy minde esetre nem nagyon hiszem el.
#6 Antonia 2002. 08. 9. péntek 13:25
Legyél buzi és dobd mindkét csajt. Ja es utána akaszd fel magad mert utálom a buzikat. Ui:Csak a buziknak és a nőknek van bugyijuk, akkor te mi is vagy?
#5 Cloonee 2002. 08. 9. péntek 09:12
Azokat a lehetosegeket kiveve, amit folsoroltal, csak egy kiut van... Akaszd fol magad... :P

De akkor ki fog nekunk torpeneteket irni?
#4 Kritikus 2002. 08. 9. péntek 08:46
Határozottan nagyon jó!
#3 querte 2002. 08. 8. csütörtök 21:41
egyszerü nyujtsál mindig pocsék teljesitmény hisz egy béna farok sehova se kell... ^^
#2 Mordor 2002. 08. 8. csütörtök 10:03
"a bugyim is a földre került" Mar megint :) Hihetetlen...
#1 Törté-Net 2002. 08. 8. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?