Ikertesós feleségcsere

Az egypetéjű ikrek mindig ugyanazt a reakciót váltják ki az emberekből. Még mindig bámulnak és ugyanazokat az idegesítő kérdéseket teszik fel újra, meg újra. Ugyanez történt velem és az ikertesómmal, Danival az unokatestvérünk esküvőjén is. Én a feleségemmel, Katival érkeztem. Dani is a feleségével, Nikivel érkezett. A szertartás alatt is sokan bámultak meg minket, de a lakodalom alatt lettünk a szokásos látványosság. Egy olyan asztalhoz ültettek minket, négyünket, ahol rajtunk kívül a vőlegény két, általunk még nem ismert barátja és párjaik ültek. A bemutatkozás gyorsan megtörtént, és szimpatikus is volt mindenki mindenkinek. Ahogy mindenki ivott és bulizott, a hangulat is oldottabbá vált. És akkor kezdődtek a szokásos kérdések:
– Ti tényleg ikrek vagytok? Azta. Ez menő. És ez nektek előny vagy hátrány? Hogy különböztetitek meg egymást? Na, jó, ez hülye kérdés volt. Nyilvánvalóan azt tudjátok, hogy ti kik vagytok. De hogy különböztetnek meg mások? Cseréltetek valaha szerepet? – csak úgy záporoztak a kérdések, amikre Danival már gyerekkorunkban is untunk válaszolni. Van ez a hülye , hogy az ikrek szoktak helyet cserélni. Mi sosem csináltuk Danival, de szinte sosem hitték el nekünk. Mindig jöttek a hitetlenkedő beszólások. Mint ahogy most sem maradtak el:
– Ne mondjátok már, hogy sosem cseréltetek helyet! Egyszer biztos volt ilyen. Csak mondjuk véletlenül összekevertek titeket, ti meg inkább ráhagytátok. Ilyen sem volt? Feleségeitek sem kevertek össze sosem?
Kati és Niki egyszerre nevettek fel:
– Mi álmunkban, sötétben, húsz méterről is meg tudjuk különböztetni őket. – hencegett Kati.
– De még bekötött szemmel is, csak a hangjuk alapján. – folytatta Niki.
– Kizárt, mert teljesen egyformák. Bármibe fogadnék, hogy összekevernétek őket, ha ők így akarnák. – heccelte őket az egyik asztaltársunk.
– Képtelenség. Ilyen nem történhetne meg. – vágta rá magabiztosan Kati és Niki.
Az aktuális fogás elfogyasztása után a buli tovább folytatódott, mindenki a táncparketten ropta. Kati és Niki kicsit kifáradtak, és természetesen együtt vonultak ki a mosdóba, mint ahogy a lányok mindig teszik.
Addig Dani és én kicsit kivonultunk levegőzni. Megbeszéltük az estét, jót röhögtünk az asztaltársakon, hogy megint csak mi lettünk a szenzáció.
– Hát, tesó, már nem szabadulunk attól, hogy kettő van belőlünk. – mondta Dani.
– Azért Kati meg Niki csak kiállt mellettünk. Ők már csak ismernek. – válaszoltam.