Kate

A tanév első napján láttam meg életem nőjét. Megvolt mindene, ami kellett. Amikor először megpillantottam, azt hittem csak álmodom. Én, aki már sok futó kalandban voltam benne (csóktól egészen a „ne legyen köztünk semmi” se ruha se levegő nevű részig) szinte megmerevedtem a lépcsőn, amint megláttam. Ahogy közelebb értem hozzá, éreztem a parfüm illatát, ami auraként körülölelte őt. Olyan csodaszép volt, mintha csak reggel lenne, amikor én még egy szép nő karjaiban feküdtem. De ez a nő egy szempillantás alatt csak emlékkép maradt az ébresztőórám miatt. Nagy ámuldozásomban nem vettem észre, hogy engem néz. Amikor feleszméltem, közelebb mentem és köszöntem neki. Ő visszaköszönt és én nem tudtam, mit mondjak. Szerencsémre megelőzött:
– Nem tudod, hova kell menniük a 0. b-seknek?
– De igen. Én is 0. b-s vagyok. A nevem Greg.
– Kate vagyok.
Azt se tudtam, mit csináljak nagy örömömben, hogy ez az álomnő velem fog egy osztályba járni. Tekintetem szép szőke hajáról kék szemére esett, ahonnan továbbvándorolt a melleire. Olyan csodás melleket még soha nem láttam, mint amilyen neki volt. Ekkor felhangzott a csengőszó és Kate megy én elindultunk egy ember után aki a termünkbe vitt minket.

Utolsó óra után ismét összefutottam vele és szóba elegyedtünk.
– Milyen volt az első nap?
– Nagyon csodás, már barátnőket is szereztem.
– Ja, nekem is van már pár haverom.
– Merre mész?
– Hazafele, de ha akarod, elmehetünk valahová.
– Jó lenne, úgyis csak unatkozom otthon péntekenként.
Titokban arra gondoltam, hogy valami kis csendes helyre kellene menni, ahol csak ketten vagyunk és nem zavar senki.
– Nem megyünk el este discoba? – kérdezte.
– Nekem mindegy, holnap szombat és én ráérek egész nap.
– Ok, akkor hat órakor a főtéren.
– Jó, szia.
– Szia.

Hazafele menet a mai napon gondolkodtam. Ha minden napom ilyen szép lenne, akkor én lennék a legboldogabb ember a világon. Az iskolában az osztályfőnök rendes, szereztem pár barátot és még a ma esti program is. Ennél többről nem is álmodhatnék. Hazatérve anyámmal kellet beszélgetnem:
– Mi volt ma az iskolában?
– Semmi.
– Tetszik az új iskola?
– Igen.
– Van már barátod?
– Hagyjál már békén és adj enni végre, mert egész nap nem ettem semmit.