Az új szobalány 1. rész

Hát, jó sztori, jól is írsz, de az úr-szolga viszony nagyon finomkodó. Elvették, ha kedvük volt, nem udvaroltak, mintha rangbéli lenne a másik. A szolgálólány sem vallhatta be, hogy látott már faszt, mert akkor oda a jóhíre. Ha az úr magához vette ágyasnak, akkor nyilván kitudódott, de ez inkább karrier volt, mint probléma. Így még a falubeliek is elfogadták, nem kis irigységgel, hogy bejött neki az élet. Ilyenkor az úr, ha ráunt, kiházasította és adott a férjének birtokot, vagy olyan állást, amivel bőven jól járt. Ha meg megesett a lány, akkor elvetették, mert az úr döntött, hogy mi legyen a kölyke sorsa, másnak nem volt hozzá joga.

Nagyon jó történet, tetszik!

Átlagos kezdés.

Egészen jó. Olvasni fogom a folytatást is.

Jön a folytatás! Köszönöm a hozzászólást!

Ez az első fejezet, van még tovább is. Köszönöm a hozzászólást.

Érkezik a folytatás!

Nem olyan sanyarú az! 🙂 - Folytatás elküldve a szerkesztőknek.

Sanyarú sorsú cselédlányok, akik ki vannak téve az úr és a komornyik kénye kedvének, aztán meg úgy maradnak. Lesz ennek folytatása?

Hiányzik a befejezés, vagy a folytatás.

Lehetett volna hosszabb is. Hiába na a ház ura az első.

Nem rossz.

Nagy kár, hogy idő előtt elfogyott a tinta.