A+ A-

Erotikus szakmák 4. rész - A képkeretező

- Letenné oda a másik pultra?
- Meg sem nézi? - csodálkozott a bőrdzsekis.
- Nagyon szívesen megnézném, ahogy meg is teszem később, de pillanatnyilag ezt a munkát kell befejeznem, mert jönnek érte.
- Bocsánat! - szabadkozott szaporán az ügyfél, miközben gondosan a jelzett helyre teszi a kartonok közé zárt képet, olyan óvatosan, mintha máris törékeny lenne.
- Semmi gond, és higgye el nekem, hogy láttam már képet eleget, azt is megállapítottam, hogy A/2-es méret lehet, de úgyis megmérem pontosan.
- Valami nagyon egyszerű keretet szeretnék... Olyat, ami nem tereli el a figyelmet a képről, és nem hivalkodó - Körbenézve a falon, hirtelen rábökött egy apró fényképet szegélyező lécre. - Talán ilyen felelne meg legjobban.
- Lehet.
- Esetleg vastagabb.
- Lehet az is, mert ekkora mérethez komikusan hatna a keskeny keret. Rám bízza? - A mester közben kisméretű, háromszög alakú lemezkéket számolgat, majd vízszintes mozdulatokkal az üveg mellé kopácsolja azokat.
- És ha visszajönnék kicsit később? Nem bizalmatlanság, de azt akarom, hogy mindenképpen jól sikerüljön a keretezés.
- Holnap reggelnél hamarabb nem kerül rá sor, addig bármikor bejöhet és választhat hozzá keretet, de el is hiheti nekem, hogy annál, amit mutatott, háromszor szélesebb illik...
Végre feladta a bőrdzsekis - egy vagyonba kerülhetett a kabátja -, és búcsúzóul azt mondta, hogy azért igyekszik még holnap reggelig beszaladni.
- Csak éjszaka ne próbálkozzon, bekapcsolom a műhelyben a riasztót - morgott még utána a mester, de figyelme ismét a sürgős munkájára irányult.
A képkeretezés rendkívüli precizitást igényel, néha agysebésznek érzi magát, nem is szereti, ha közben zavarják. Befejezte a festményt, újra és újra megforgatta, melyik lehet a teteje, melyik az alja.
- Normális festők azért szignózzák a képet, hogy meg lehessen állapítani... - morfondírozott magában.
Úgy döntött, hogy a biztonság kedvéért két akasztót tesz rá, ezzel 50 százalék találati esélyt biztosít magának a festővel szemben, aki - a mester véleménye szerint - szintén nem volt tisztában vele, hogyan is mutat a műve, azaz melyik a talpa. Ezért is nem írta alá. Meg szégyellte is, amin nem lehet csodálkozni.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.47 pont (32 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 A57L 2014. 01. 16. csütörtök 05:10
Nem rossz.
#6 listike 2013. 12. 1. vasárnap 19:21
Még most sem tetszik.
#5 genius33 2013. 03. 15. péntek 09:33
Tök jóóó !
#4 Rinaldo 2012. 06. 22. péntek 06:30
Jó pofán vágtam volna a manust.
#3 joozsi 2012. 06. 22. péntek 05:10
Ez sem új.
#2 tiborg 2012. 06. 22. péntek 00:31
Tetszett....
#1 Törté-Net 2012. 06. 22. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?