A+ A-

Hédi

Hédi - már felnott lány; egyetemi hallgató - éjszakánként, mielott elalszik, történeteket mesél önmagának. Hédi történeteiben váltakoznak a szereplok (ismerosök és kitalált szemé - lyek), változik a helyszín; a körülmények azonban azonosak: ot, Hédit, környezetének áldoza - tát, különféle helyzetekbe kényszerítik, amelyek így vagy amúgy végülis odavezetnek, hogy Hédi az elkerülhetetlent várja, s csak az nem bizonyos még, hogy emilyen vagy amolyan mó - don fogják - e megfenyíteni. Képzeletének, többnyire, olvasmányai szabnak irányt. Dél - Afrikában egy fehér lányt rajtakaptak, hogy néger fiú a szeretoje. Bíróság elé állították oket, s ahogy elbe - szélésünk idején a törvény eloírta, a fiút - Hédi késobb már nem emlékezett rá pontosan - Isten tudja mire, a lányt pedig korbácsbüntetésre itélték. Egy prágai lap röviden megemlékezett a do - logról, de Hédinek kezébe került egy német képeslap is, ahol hosszú, színes riportot olvasott az itéletvégrehajtásról. A néger fiú sorsára - ami, úgy látszik, nem csak Hédit foglalkoztatta ke - vésbé - a riporter nem vesztegetett sok szót, a lány megpróbáltatásait viszont annál érzékle - tesebben taglalta.
Három hosszú bekezdés szólt róla, miképpen várta, már szoknya nélkül és megbújtatott felsotesttel valamiféle faalkotmányhoz kötözve, hogy megérkezzék a börtönorvos (aki kötelességszeruen megmérte a vérnyomását, aminek alapján megállapította, hogy a lány fizikuma elviseli a korbácsolást), meg a többi hivatalos személy; hogyan lépett mögéje, miután a börtönorvos helyet foglalt a publikum soraiban, egy felügyelono, aki - mert ezzel mindaddig vártak - , lehúzta a bugyiját és letólta a térdhajlatáig; hogyan ragadta meg a no a korbácsot, majd néhány pillanatig mozdulatlan maradt ("magábaszallt, hogy feladatára összpontosuljon" - írta a német riporter), mielott eloször meglengette; s hogyan érzékelte a lány a korbács suho - gását, közvetlenül azelott, hogy lecsapott a fenekére. Félálomban Hédi elképzeli, hogy ez Prá - gában is megeshet. Prágában - errol hallott valamit Hédi - sokmindenkivel sokminden mege - sett, ha nem is ilyen nyíltan. A rendorsegen is, meg masútt is. A huszadik században.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.24 pont (17 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 zsuzsika 2014. 12. 29. hétfő 08:49
Nem rossz.
#4 papi 2014. 05. 11. vasárnap 07:36
Egész jó
#3 A57L 2014. 03. 23. vasárnap 11:24
Nem rossz történet.
#2 Granum 2003. 02. 11. kedd 15:54
Ez jo. Kar, hogy a tagolas el lett cseszve.
#1 Törté-Net 2002. 01. 17. csütörtök 18:00
Mi a véleményed a történetről?