A+ A-

Erdészélet 4. rész

   Patrícia - mert ez lenne a Rút Kiskacsa becsületes neve - szép fogaival vidáman mosolygott, és fülemet - nyakamat végigsimítva nyomott két nagy puszit arcomra, mintha tudom is én, milyen régi és szívbéli barátok lennénk, mikor újra vártam a buszmegállóban.
   A kocsiban végigolvastam a cikket, néhány szakmai apróságot kijavítva, ítéletem szerint, nagyon olvasmányos, könnyed és szellemes cikket tartottam a kezemben, és nem fukarkodtam az őszinte elismeréssel. Patrícia sugárzott a boldogságtól, de tudtam, hogy ezt nem kizárólag a dicséret váltotta ki.
- Patrícia! Ha a jövőben bármiben segítségére lehetek, hívjon bátran, a mobilomon általában mindig elér.
- Most kidobsz? - mondta tegezve. - Úgy szeretném, ha elvinnél még egyszer az erdőbe, de ha lehet, most inkább gyalog menjünk! Látod, edzőben jöttem - mutatta Adidasba bújtatott pici lábát. Persze, csak ha te is akarod, nem szeretnék tolakodni.
- Szó sincs róla! Boldogan sétálok és szívesen beszélgetek veled, hiszen rendkívül rokonszenves vagy. Akkor, talán, induljunk is!
   Őszintén mondtam, hogy rokonszenvesnek találom Patríciát, vidám, mosolygós, okos, szellemes és érdeklődő. Különös, hogy gyakran mennyire nem a külsőleges, testi tulajdonságok izzítják fel a férfiember érzéki vágyait, merthogy - mi tagadás - máris nagy vonzódást érzek a lány iránt.
   Vidáman sétálunk a langymeleg, napfényes kora délelőtti, virágillatú erdőben. Patrícia kérésére, metszek számára egy sétapálcát, kiszemelek egy nyílegyenes, ujjnyi vastag somfa botot, ami akár még szalonnasütő nyársnak is megfelelne. Sokat beszélgetünk mindenféléről, most inkább én érdeklődöm, jószerével semmit sem tudok az újságíró pályáról. Szinte észre sem vesszük, hogy már egymás kezét fogjuk. Szóba kerülnek a közállapotok, hogy általánossá vált az erőszakos, durva nyomulás az élet minden területén. A közlekedésben az luxus - terepjárókon száguldozó, uborkafejű, bunkó, újgazdagoknak mennyire nem számít egy emberélet, akár el is gázolják, ha nem ugrik félre az ember időben, az számít, hogy öt perccel előbb érjen céljához. Teljesen szabályos és elfogadottá vált, hogy ha valaki kiitta az üdítős palackot, akkor azt ott és azonnal, menet közben kihajítsa a kocsiból. A saját és mások gyerekei szeme láttára, kizárólag a zsenge ifjúság lelki épülése céljából.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8 pont (74 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 Andreas6 2017. 01. 31. kedd 12:05
Nekem tetszett.
#5 A57L 2015. 06. 25. csütörtök 04:35
Közepes írás.
#4 genius33 2013. 01. 8. kedd 12:15
Egész jó smile
#3 GOD 2002. 04. 16. kedd 14:20
Nemelégjó
#2 Csilla 2002. 03. 22. péntek 13:21
Szeretnék én is egy ilyet.
#1 Törté-Net 2002. 01. 17. csütörtök 18:00
Mi a véleményed a történetről?