A+ A-

Születésnapom

Egykedvűen kavargattam a kávémat a konyhaasztalnál üldögélve mikor megjelent gyerekkori barátnőm.
- Hú, de korán keltél! - mondta és elkezdte kávéját készíteni.
- Általában ilyenkor szoktam... - kezdtem - ... s tudod hiába a vendégség, a megszokás nagy úr.
Tegnap érkeztem hozzájuk, mert egy pár napra elhívott, de kiderült, ma mégis be kell mennie a munkahelyére, pedig úgy volt, hogy szabadnapja lesz és hétvégén meg egyébként sem dolgozik. Este vacsoráztunk majd beszélgetve borozgattunk jó sokáig. A férje hozzánk képest egy jó órával korábban már elment lefeküdni. Mi végül olyan fél kettő felé tértünk nyugovóra.
- Négy körül jövök haza - telepedett le ő is az asztalhoz - a férjem itthon lesz, majd főz valami kaját. - kortyolt egyet a kávéjából és így gyorsan átvehettem a szót.
- Úgy sajnálom, hogy el kell menned dolgozni - de már vágott is közbe.
- Ne bánkódj! Gondolom azért ellesztek kettecskén és holnap meg kárpótlásul elmegyünk együtt wellness-ezni.
- Persze, persze - válaszoltam, miközben felpattant és indult a fürdőszoba felé, hogy készülődni kezdjen. Ahogy meghallottam a zuhany csobogását, úgy gondoltam elmosom a csészéket, meg a tegnapi edényeket is, amíg elkészül, így mikor kijött, épp mosogattam.
- Hát Te meg mit csinálsz? - pattant ki belőle - Miért nem lazítasz egy kicsit? Engedj inkább magadnak egy kád vizet és nyújtózz el benne, vagy lustálkodj még, vagy tégy, amit akarsz, de itt nálunk ne dolgozz, ha már megteheted.
- Ne hülyéskedj! - vágtam vissza - Ez nem munka, hogy pár tányért elmosok.
Már vette a kabátját és indult, de az ajtóból még viccesen visszaszólt:
- Jót ne halljak rólad!
Alig múlt hét óra mikor végeztem a mosogatással. Bementem a fürdőszobába és engedtem egy kád forró vizet, hogy kellemesen elnyújtózzak a bódító illatú habokban.
A vízben relaxálva hirtelen eszembe villantak az éjjel történtek. Már majdnem elaludtam, mikor halk neszek szűrődtek át a barátnőmék szobájából. Füleltem egy kicsit. Nyilvánvalóvá vált számomra, hogy kefélnek. Az előbb még csak alig hallható kéjes sóhajok egyre hangosabbá váltak. Nyögéseik és ritmikus mozgásuk fokozódó zaja iszonyatosan felizgatott. Az "igen"-jeiket és az "ez az"-jaikat hallgatva már nem bírtam magammal, titkon én is bekapcsolódtam a szerelmeskedésükbe. Egyik kezem az ölembe siklott, míg másikkal a melleimet masszíroztam.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.74 pont (54 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 feherfabia 2015. 08. 30. vasárnap 07:38
Nagyon jó!
#6 cityoftroy 2012. 03. 14. szerda 08:46
Nagyon jo tortenet, mindenkeppen 10 pont wink
#5 Rinaldo 2012. 03. 14. szerda 07:56
Jó a történet,jó kis szülinapi ajándékot kapot.
#4 Shavo 2012. 03. 14. szerda 06:22
Jó a történet, ment is érte a tíz pont.
#3 joozsi 2012. 03. 14. szerda 02:52
Az ilyen önzetlen emberek hiányoznak az életünkből, mint a feleség.
#2 v-ir-a 2012. 03. 14. szerda 01:48
jó a vége smile
#1 Törté-Net 2012. 03. 14. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?