A+ A-

Egy várva-várt találkozás...

Nagyon izgulok, a szívem a torkomban dobog... Végre! Megláthatom Úrnőmet élőben is! Rengeteget csevegtünk, sok emailt váltottunk, de élőben még nem jöhetett össze a dolog. Most azonban itthon van, magányosan vár rám a lakásában, én pedig félve lépkedek a megadott cím felé... De alig várom, hogy élőben is megtegye mindazt, amiről eddig csak beszéltünk. Megnyomom a kapucsengőt.
- Igen?
-Én vagyok - mondom kiszáradt szájjal.
Az ajtó szinte azonnal kinyílik. III/2. Lift nincs, felbattyogok. Az ajtó résnyire nyitva. Belépek, becsukom magam mögött, rá a biztonsági láncot. Nincs menekvés. Úgy beszéltük meg, hogy belépek, megkeresem, és ha tetszik nekem, nem szólok semmit, csak megcsókolom a kezét. Ha én is tetszem neki, megsimogatja a fejem, és azt mondja:
-Jó szolga vagy... !
Belépek a szobába, és ott ül a fotelban, mint egy királynő. Ó... Ez a NŐ gyönyörűbb, mint álmaimban gondoltam volna! És tudja, mit várok tőle... hosszú lakkcsizmában van, majd a térdéig ér... harisnya nincs, de barna szép bőre is gyönyörű. Rövid, szinte mini fekete szoknya... feszes top, melltartó nincsen, de így is keményen néz előre a bimbója. Hosszú haja kibontva, izgalmasan omlik a vállára, keretbe foglalva gyönyörű arcát. Ó... az arca... csodaszép... kékesen, kissé hidegre sminkelte, de így is gyönyörű... Alig titkolom örömem, és a farkam is megmozdul ott lenn... De észbe kapok, egy Úrnőt nem bámulhatok így! Persze ő is méreget közben, és az izgató az, hogy egyikünk sem szól... lehajtom a fejem, majd lassan odasétálok, és hanyagul eltartott kezéhez letérdelek, és forrón megcsókolom. Sokáig nem történik semmi... megijedek, hogy nem tetszem? Csak a hosszabb lélegzetvételt hallom, mintha valamire rá akarná szánni magát... és megérzem, hogy egy óvatos kéz lassan a fejem kezdi simogatni. Óóóóó...
És meghallom végre Úrnőm hangját:
-Jó szolga vagy!
A mondat elhangzása megkönnyebbülést vált ki belőlem. Én is tetszem neki! Ó... mi jöhet ezután? :) Előzetesen abban állapodtunk meg, hogy ma délutántól holnap reggelig teljesen az övé vagyok. Merész dolog, de annyit csevegtünk, mindent tudunk már egymásról... megbízom benne. Hát legyen, gondolom magamban... és várom a fejleményeket. A simogatás abbamarad, és egy erős mozdulattal a földre lök, majd hallom, hogy feláll.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.47 pont (15 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 listike 2014. 06. 20. péntek 08:00
Hülyeség.
#3 A57L 2014. 03. 19. szerda 05:51
Nem jó.
#2 kecskeffy 2008. 07. 31. csütörtök 19:57
Nagyon jó. Tetszett, hogy mindkét szereplő szemszögéből láttatta a történetet.
#1 Törté-Net 2003. 11. 4. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?