A+ A-

29. születésnapom 5. rész

Már egészen vidáman dumálgattunk, felszabadultan nevettünk, mikor váratlanul kulcs-csörgést hallottunk, majd ajtónyitást. Teljesen ledermedtem. Itt vacsorázunk tiszta meztelenül Zsu-val.
Hugi libbent be. Ránk nézett.
- Vacsoráztok? Pillanat rögtön jövök, csak beszaladok a fürdőbe. Bátyus légy szíves nekem is elővenni tányért! - és már el is tűnt a fürdőszobába. Semmi meglepődést nem láttam rajta.
Zsu-ra néztem ijedten, de rajta sem látszott meglepődés. Nyugodtan evett tovább.
Zuhanyozás hangja, majd kis csend. Én még mindig bénán ülök. Agyam egyszerűen leblokkolt. Most mi lesz, hogyan tovább???
- Nem hozod a tányért? - kérdezte vidáman Zsu.
- De, hozom.
Nehezen mozdultam meg, de elővettem még egy tányért és kést is.
Mire végeztem, Hugi már ott is volt az asztalnál, tiszta meztelen. Arcom szerintem a világ minden színében játszhatott, és nagyon béna képet vághattam, mert a két lány felnevetett.
- Bátyus, mintha nem örülnél nekem! - mondta Hugi vidáman és szájon csókolt, majd odalibbent Zsu-hoz is és őt is szájon csókolta. Leült és rövid terepszemle után készíteni kezdett magának valami szendvicset.
Én még mindig nem tértem magamhoz. Két ilyen csodálatos nővel vacsorázok, TELJESEN MEZTELENÜL, én megszólalni se bírok, és nem tudom, melyiktől rettegek jobban, hogy elvesztem Hugit, vagy esetleg Zsu-t.
Ezek a csajok csak játszanak velem. Ők meg fesztelenül beszélgettek.
Zsu mesélt a munkájáról, Hugi valamilyen krapekról mesélt neki, akit alig bírt lekoptatni. Szerintem Zsu megsajnált.
- Mondd, neked mi bajod van? - fordult felém hirtelen. Köpni, nyelni nem tudtam.
- Nekem semmi. - nyökögtem.
- Az úgy látszik rajtad - mondta könyörtelenül.
- Be vagyok tojva... - motyogtam.
- Na, és mitől?
- Nem szeretném egyikőtöket sem elveszteni...
- Miből gondolod, hogy fennáll ennek a lehetősége? Hugi nem mondta el neked, hogy mi TESTVÉREK vagyunk?
- De, de... - és itt elhallgattam.
- Na, jó. Öntsünk tiszta vizet a pohárba. Elveszteni minket csak úgy tudsz, ha nem szeretsz valamelyikünket. Vagy mi döntünk úgy... - itt elhallgatott.
Kezdtem magamhoz térni.
- Tisztára úgy érzem magam, mintha játékszernek tekintenétek, pedig arra alkalmatlan vagyok... Ti mindent megbeszéltek egymással? ...Velem miért nem? Hátha ez nekem nem tetszik?... Alig keveredtem ki egy hülye kapcsolatból, csodákat adtatok nekem, de nem vagyok játékszer!... Még nektek sem. Pedig odáig vagyok értetek. Mi ez az egész? - törtem ki.
A két lány először megilletődötten lefelé nézett. Mintha meghökkentek volna. Kis csend után Hugi szólalt meg:
- Nem játszunk veled. Szeretünk. Sok mindent kipróbáltunk már Zsu-val együtt, de nem mindent és nagyon óvatos duhajok vagyunk. Nem akarjuk magunkat tönkre tenni... Én ugyan belementem egy vacak kapcsolatba, de akkor úgy tűnt, hogy jó lesz... Ráfáztam. Most már még óvatosabb vagyok. Zsu még nálam is félénkebb,... vagy okosabb. Nem ment bele ilyen hülye kapcsolatba. Elhatároztuk, hogy azt is kipróbáljuk, milyen egy férfivel hármasban, de nem volt rá méltó férfi...
Csend telepedett közénk, ahogy Hugi elhallgatott. Nekem villámként cikáztak a gondolatok a fejemben. Csak nem én lehetek az a szerencsés, akit kiválasztottak? Igaz, hogy egy ágyban már voltunk hárman...
A két csaj maga elé nézve hallgatott. Úgy látszik, arra várnak, hogy mondjak valamit. De mit mondjak? Én még soha nem voltam még csak hasonló helyzetben sem. Sőt azt hittem, soha nem is leszek. Nem azért, mintha nem fordult volna meg a fejemben, hogy egyszerre két nővel...
- Lehet, hogy én lennék az a szerencsés kiválasztott? - kérdeztem.
Mindketten, csak maguk elé bólintottak egyet, aztán mintha átgondolták volna, rám néztek és újra bólintottak.
- Én nagyon szeretlek mindkettőtöket... Hugit kicsit másként, de bevallom, hogy ellenállni neki sem tudok... Zsu-ba, most kezdtem magamnak is elismerni, hogy nagyon beleestem... Mi lesz, ha nem jól sül el a dolog? ... Mi lesz, ha megbánjátok? ... - mondtam magam elé hangosan gondolkozva.
Hugi felcsattant:
- Mi lesz, ha most a fejünkre esik egy tégla? Mi lesz, ha elüt egy autó holnap? Mi lesz ha... így nem is érdemes élni.
Elhallgatott. Kezdett rossz irányt venni a hangulat. Én viszont majd megőrültem a lehetőségért, hogy egyszerre két nővel lehetek, és nem is akármilyen két nővel, hisz mind a kettőt nagyon szeretem. Férfiasságom kezdett jelezni, hogy tegyek valamit, mert ez így nem lesz jó.
Töltöttem a poharakba újra, és koccintásra emeltem a poharamat.
- A nagyon szoros barátságunkra! - mondtam komoly arccal, majd felállva mind a két nőt egymás után szájon csókoltam jó hosszan és alaposan. Először Hugit, utána Zsu-t.
A lányokon enyhülni látszott a feszültség. Éreztem, hogy valóban nem csináltak még ilyet, és a látszólagos megabiztosságuk mögött szorongás van.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 9.51 pont (80 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#11 Andreas6 2019. 04. 11. csütörtök 13:36
Gratulálok, szép munka! Természetesen 10 pont!
#10 cscsu50 2019. 04. 9. kedd 23:55
Remek darab
#9 feherfabia 2019. 04. 9. kedd 06:46
Nagyon tetszik! Jó kis sorozat!! 10+
#8 sunyilo 2019. 04. 8. hétfő 21:49
Remek darab remélem a folytatás is hasonló lesz..
#7 deajk2008 2019. 04. 8. hétfő 08:48
Nagyon tetszett... 10p
#6 listike 2019. 04. 8. hétfő 08:47
Nagyon jó, csak így tovább.
#5 Bobek 2019. 04. 8. hétfő 08:39
Nagyon jó, mint idáig!
#4 A57L 2019. 04. 8. hétfő 04:25
Remek sorozat.
#3 veteran 2019. 04. 8. hétfő 03:52
Ez is remek.
#2 zoltan611230 2019. 04. 8. hétfő 01:49
Jó ez is nagyon...
#1 Törté-Net 2019. 04. 8. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?