A+ A-

Nyaralás az Adrián 1. rész

Tizennyolc épp elmúltam, amikor a tengerpartra készültünk nyaralni.
Nem voltam túl lelkes, mert a csapatban jobbára idegenek voltak és csak a szüleim határozott unszolására mondtam igent. Meg Attila miatt, aki a legjobb barátom volt. Kocka és álmodozó, gyermekkorom óta a cimborám. Pont, mint én, s talán ezért voltunk annyira jóban.
A leendő társaság az ő ismerősei közül volt, két lány, korunkbeli csajok, akiket akkor láttam először, meg az anyjuk és Attila nagybátyja, aki az egészet szervezte. A lányokat ő sem látta korábban még, csak hallott róluk Anikó néni, a nagybácsi barátnője elejtett szavaiból. Így tudtuk meg, hogy roppant csinosak és olykor szeretnek kirúgni a hámból, ami épp nekünk sem volt ellenünkre, bár szüleink meghagyták, hogy ha lehet, ne részegen töltsük az időnk nagyobb részét.
Persze ennyi idősen a kilencvenes évek közepén a csajokon kívül mi mással is üthettük volna el az időnket egy nyaraláson? Főleg, hogy még mindketten szüzek voltunk.
Szóval a lányok beváltották az esztétikai reményeket és miután az indulás napján megismerkedtünk, lelkesen terveztük, hogy majd valamit kezdünk velük.
Persze, az ilyen dolgokról gyakran nem mi döntünk.
Az adriai tengerpart egy távolabbi részre indultunk, s vagy egy napos autózás után, hulla fáradtan érkeztünk a délután közepén és csak mérsékelt lelkesedéssel álltunk neki belakni a nyaralót, amit két hétre kaptunk Zoli, a nagybácsi cégétől, ahol Anikóval együtt dolgoztak.
A ház a tengerparton állt, olyan lapos apartman jellegű épület volt, egy a sokból a környéken. A víz ötszáz méterre lehetett, homokos partján valószínűleg jópár nyaraló emberrel, akiket egy több darabon megszakított sövény takart el az apartmanok előtti kis utca felől.
A ház nagy volt, hatalmas konyha és étkező, nappali meg a belőle nyíló szobák. Azaz csak kettő. Igaz külön fürdőszoba volt hozzájuk.
Ez persze némi zavart okozott a lányok közt. Iza és Andi az anyjukkal akartak egy szobában lenni, míg Zoli bácsi és Anikó néni ragaszkodtak hozzá, hogy kettesben legyenek.
- Persze - hisztizett Iza - majd két kanos fiú előtt vetkőzünk!
Azzal bevágta a táskáit a nagyobb szobába, ahol anyjuk már az ágyat húzta át.
- Miért, amikor az öltözőben mutogatod magad a tesi után, az jobb?
A gonosz riposzt Anditól jött, aki láthatóan nem zavartatta magát és már vette is le magáról a könnyű nyári ruhát. Alatta csak egy tanga feszült ruganyos testén és minden további nélkül nekiállt a bőröndjében turkálni.
Anikó néni vidáman intett nekünk, a két sóbálvánnyá merevedett kamasznak, hogy segítsünk kivinni a kisebbik lánya cuccát. Örömmel mozdultunk, mert zavarunkban legalább volt mit tenni.
- Szépeket kell hallanom rólad lányom - korholta az árulástól némán hallgató Izát. Aztán határozottan kijelentette, hogy márpedig ő Zoli bácsival lesz egy szobában, mert nem véletlenül együtt jöttek nyaralni.
Iza látszólag dühösen hallgatott és mi elkönyveltük, hogy nem kell piszkálni majd, jobb a békesség. Andi közben megtalálta a fürdőruháját, kirakta az ágyra, és míg mi próbáltunk nem túl feltűnő módon máshova nézni, nekünk hátat fordítva le is cserélte magán a tangát egy még kisebb valamire. Aztán megfordult és bájosan megkérdezte, hogy nem akarjuk-e saját dolgainkat is behozni.
Mi álló farokkal és kiszáradt szájjal biccentettünk egyszerre nemet és igent amin csak a mi kedvünkért nem röhögött egy jót.
A kínos helyzetnek Anikó néni vetett véget. Kezét a vállainkra téve, nevetve meglódított bennünket kifelé.
- Nyomás srácok, bámulhatjátok még eleget, mindig monokinizni szokott.
Iza is, így nem is értem, miért csinálja a fesztivált.
Mi meg mentünk, gépies léptekkel, feszülő rövidnadrággal kifelé. A saját cuccaink ugyanis előzékenységünk miatt még az autóban dekkoltak.
- Láttad? - bökött oldalba Attila - olyan mellei vannak, mint két dinnye.
- Még most sem férek a gatyába - suttogtam, miközben kivettem a méretes táskám a csomagtartóból.
- Kénytelen leszek a fürdőben kiverni, mert az ágyban nem lehet majd - morogta Attila.
- Mit nem lehet az ágyban!?
A hangos kérdésre meghőköltünk. Andi állt előttünk, a már megcsodált apró valamiben, méretes cicikkel, amik épp olyan barnák voltak, mint valószínűleg mindenütt a bőre, vállán táskával és hóna alatt egy polifoam matraccal, amin remekül lehetett heverni bárhol.
- Ö...
- Arról beszéltünk, hogy reméljük, hogy nem horkol egyikőtök sem - mentettem a helyzetet.
- Aha. Hát nem. Azt hittem, hogy disznóságban törtitek a fejeteket.
- Ugyan, mi? - olyan ártatlan képpel néztem a szemébe, hogy egy percre Szent Péter is beengedett volna a mennybe. De csak egy percre. Ugyanis még mindig merev farkunk elárult. Andi pedig szabad kezével a nadrág vékony szövetén át megfogta az enyémet.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.23 pont (83 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#13 Ulysses 2017. 03. 16. csütörtök 08:45
Ügyes írás, humoros, eleven, szórakoztató. Kezdésnek éppen elég.
#12 A57L 2015. 05. 31. vasárnap 04:55
Jónak indul.
#11 sikamika 2015. 05. 7. csütörtök 22:12
kezdésnek johh
#10 hairy_pussy 2015. 04. 23. csütörtök 18:09
nagyon jó 10p
#9 Bob__ 2015. 04. 14. kedd 09:13
Felvezetésnek, tényleg nem rossz. De ez inkább maszturbáció kategória.
#8 veteran 2015. 04. 14. kedd 07:36
Bevezetésnek jó.
#7 papi 2015. 04. 13. hétfő 10:56
Nagyon jó csak így tovább, és kérlek ne várass sokáig.
#6 listike 2015. 04. 13. hétfő 07:40
Nagyon jó kezdet, jöhet a folytatás.
#5 deajk2008 2015. 04. 13. hétfő 07:39
nekem tetszett bevezetőnek 8p... folytasd
#4 Andreas6 2015. 04. 13. hétfő 07:06
Egyáltalán nem gyenge, felvezetésnek nagyon jó.
#3 Rinaldo 2015. 04. 13. hétfő 06:41
Alakul.
#2 feherfabia 2015. 04. 13. hétfő 06:10
hát elég gyenge!
#1 Törté-Net 2015. 04. 13. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?