Ikrek

Mint két tojás, úgy hasonlítanak egymásra – szokták mondani az ikrekről.
No, ránk ez nem volt igaz.
Ivett és én kétpetéjű ikrek vagyunk, ő lány, én fiú, ő szőke, én sötétbarna.
Ő az idősebb, ha csak pár perccel is.
Egész életünkben jóban voltunk egymással.
Kisgyerekként sokat játszottunk együtt, majd a sok játék után együtt is fürödtünk minden nap.
Alaposan lemostuk egymást mindenhol. A végén, a pubertás elején már egyre hosszabban olyan helyeken is, ahol azért nem szabadott volna, csak saját magunknak.
Egészen hatodik osztályig volt így, amikor mindketten elkezdtünk megváltozni a hormonok miatt.
Ivett kerekedni kezdett bizonyos helyeken, én meg szőrösödni.
Magától értetődően furcsa (de egyben izgalmas és jó is) volt ez mindkettőnknek, de a szülők elfoglaltak voltak, túl későn kapcsoltak, amikor egy idő után már nem hagyták, hogy együtt hancúrozzunk.
Valószínű túl későn eszméltek és cselekedtek, mert teljesen össze voltunk zavarodva Ivettel.
Igazából sosem értettem meg, hogy ez miért hatott ránk úgy, ahogy, de az ezt követő öt év során hullámzóan bár, de nagyon utáltuk egymást.
Ivett nagyon csinos lett. Vonzó szőke bombázó. Sokat sportoltunk mindketten, ez meg is látszott rajtunk.
Ivett anyutól örökölte a vonásait. Karcsú volt, a sport miatt feszes, kerek fenékkel, amit méretes mellek koronáztak meg.
Egyikünk sem volt már szűz.
Nem volt állandó kapcsolata Ivettnek, de nekem sem.
Rengeteg partnerünk volt fiatal korunk ellenére. Valamit kompenzálni akartunk, de azt a magam részéről nem tudtam, hogy mit.
Szüleink vállalkozása akkortájt indult be, minden energiájukat lekötötte, nem volt idejük figyelni ránk.
Jóllehet nem is nagyon kellett, mert "önellátóak" voltunk.
Gondoskodtunk magunkról, Ivett jól főzött, meg házias is volt, én is kivettem a részem a dolgokból.
Jól működő, bár sokat veszekedő csapat voltunk mi ketten.
Sokat martuk egymást, a legkisebb, vagy éppen leghülyébb dolgok miatt is. Volt, hogy összekaptunk, szó szerint megtéptük egymást.
A legutolsó ilyen alkalomnál odáig jutottunk, hogy gyerekkori szokásaink szerint kétvállra fektettem.
Csak hogy már nem a kis Ivett volt alattam, hanem a majdnem nővé érett gyönyörű ikertesóm, zilált hosszú, szőke göndör, hajkoronájával.
A civakodás és a miatta feltolult adrenalin és hormonok miatt ziháltunk mindketten.