A+ A-

A buli utáni buli

Fordítás
Eredeti történet
Az ikertestvérem, Janelle és én együtt nőttünk fel. Először egy farmon éltünk, aztán Apa előléptetései nyomán többször költöztünk, és végül egy kisvárosban kötöttünk ki középiskola idejére, és minden azt követőre.
Semelyik alkalommal, amikor új helyre költöztünk, nem próbáltam új barátokat szerezni; nem volt rá szükségem. Csak kivártam, hogy a srácok a suliban meglássák Janelle-t, azonnal beleszeressenek, aztán rájöjjenek, hogy én vagyok a bátyja, és így - ahogy bárki más számára is annak tűnne - jó ötletnek tűnt számukra velem összebarátkozni, csak hogy a közelébe kerülhessenek. Logikus folyamat volt; Janelle kb. 168 centi magas és 50 kiló volt, kellemes méretű mellekkel. A segge maga volt a tökéletesség, mind formára, mind méretre nézve. Sok napon kívántam azt, hogy bárcsak ne lenne a testvérem, hogy eltölthessek egy - vagy tíz - napot a teste felfedezésével.
Persze, a többi fiú hamar rájött, hogy saját jogon is elég jó fej vagyok, és én meg hamar rájöttem, hogy kivel is akarok barátkozni, és hogy kik azok a seggfejek, akik csak egy számukra elérhetetlen dolog után áhítoznak. Elérhetetlent mondok, mert, ahogy ez az íratlan folyamat zajlott, szépen megosztottam Janelle-lel, hogy kik a jó fejek, és hogy kitől érdemes magát távol tartania magát. Mindig tudott magára vigyázni és én elég nagy voltam hozzá, hogy senki ne akarjon többet annál, amit Janelle magától akart. Vagy tőlem féltek, vagy azoktól, akikkel jóba lettem, és akik szintén eléggé védelmezően viszonyultak hozzá.
Ez jó üzlet volt mindkettőnk számára. Nem volt titkunk egymás előtt, de csak egymás között osztottuk meg őket, így mindenki el mert nekünk mondani mindent, mert nem tartottak minket pletykafészkeknek.
Öt különböző iskolába jártunk hatodik osztálytól - a farmtól - kezdve, amíg végül kikötöttünk a középiskolában. Ez idő alatt sokszor tanúi voltunk apánk rögeszméjének, miszerint megvesz egy lerobbant házat, egymaga felújítja, majd tisztességes profittal eladja. Ez amúgy szinte sose jött össze. De a próbálkozásait sokszor kísérték ajtó nélküli fürdő- és hálószobák, egyszemélyes hálók kettő vagy több ággyal, vagy hasonló idegesítő körülmények, amik néha tálcán kínálták a lehetőséget, hogy pillantást vethessek Janelle szépen növő testének előnyös részeire. Gyönyörű volt, de aztán - amikor igazából formásodni kezdett -, akkor nehézzé tette a helyzetemet a többi csajjal, mert tudat alatt is a húgomhoz hasonlítottam őket.
A költözések - amiket említettem - jót tettek a kapcsolatunknak, de a jegyeinknek és általánosságban véve a viselkedésünknek nem tett jót. Az apánk szó szerint minden percében dolgozott, vagy a munkájában, vagy a ház körüli javítgatásokkal, és anyánkat is lefoglalta a saját cégének a vezetése, így nem maradt senki, aki odafigyelhetett volna, hogy mibe keveredünk, és mibe is keveredtünk volna elég gyorsan az első költözésünk után, mint a bulizásokba.
Egy teljes értékű bárpultunk volt otthon a farmon, amit apa épített kártya-partikra, pajta-partikra, mittudoménmilyen-partikra, amilyenekből elég sokat tartottunk. Amikor először költöztünk, az összes bor és rövidital, és a keverőpoharak mind egy óriási dobozba kerültek, és a pincében tartottuk őket, vagy ötven másik dobozzal együtt, amik az óriási farmbeli házunk után nem fértek be a kisebb új házunkba. A képregény-gyűjteményemet kerestem, hogy beárazzam és eladjam őket a gördeszka-pénzalapom javára, amikor belebotlottam ebbe a dobozba. Ez volt a buli-napjaink kezdete, és a vége a csupa-ötös napjaimnak.
Annyira jól éreztük magunkat, hogy minden másnap berúgunk, hogy azon a nyáron nem is nagyon csináltunk mást. Gördeszkázgattam, és pár jólelkű csínytevővel lógtam, akik állandóan balhéba keveredtek, anélkül, hogy IGAZÁN balhéba keverednének, míg Janelle a saját társaságával inkább csak csajos dolgokról beszélgettek. Így teltek a következő évek és az elkövetkező pár költözés...
Abbahagytam a deszkázást, de a bulizást folytattam, és ő is kitartott a saját társasága mellett, aztán legtöbbször összehoztuk a két társaságot, hogy elcsábítsuk a lányokat azzal, hogy túlmegyünk a határokon a mókázás folyamán, anélkül, hogy bárkinek is kárt okoznánk, és hogy jól összejöjjünk velük eközben.
Amikor gimnáziumba mentünk, és tudtuk, hogy nagyjából végeztünk a költözésekkel, a szokásos dolgunkat csináltuk, hamar barátokat szereztünk, és újrakezdtük a bulizást, ahogy csak lehet. Gyorsabban szereztünk barátokat, mint bárhol máshol, és kisebb volt a távolság az ő társasága és az enyém között is, mert az iskola, ahova jártunk, elég kislétszámű volt. Anyánk továbbra is elfoglaltabb volt a cégével, mint az egészséges lett volna, szóval miénk volt az egész hely, és ki is használtuk.
Mindezek vezettek ahhoz az éjszakához, amiről ma sem tudom, hogy bármelyikünk is megbánta-e, vagy csak egyszerűen elfogadtuk, hogy megtörtént...
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 9.08 pont (155 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#16 zoltan611230 2018. 08. 31. péntek 10:52
Folytasd szerintem.
#15 Andreas6 2017. 08. 15. kedd 17:30
A közepesnél azért jóval jobb.
#14 A57L 2016. 07. 1. péntek 09:43
Ez nekem nem tetszett.
#13 listike 2015. 02. 24. kedd 11:01
Kár , hogy nincs folytatás.
#12 feherfabia 2015. 01. 12. hétfő 10:09
Nagyon jó!
#11 Koriander 2014. 08. 22. péntek 06:58
Nagyon lassan indul be a sztori, majdnem unalomba fulladt.
#10 feke18 2014. 05. 30. péntek 08:48
Van benne valami!
#9 zoltan611230 2014. 02. 8. szombat 04:00
Jo.
#8 papi2007 2013. 10. 4. péntek 13:30
8 pont
#7 veteran 2013. 09. 30. hétfő 13:52
közepes
#6 Bikmakkocska 2013. 09. 30. hétfő 13:02
Jó közepes. De azért elárulhatna annyit a szerző, miben állt a papa előléptetése, ha minduntalan költözött és gürizett?
#5 papi 2013. 09. 30. hétfő 11:14
Nem rossz.
#4 Rinaldo 2013. 09. 30. hétfő 07:17
Nagyon jó.
#3 listike 2013. 09. 30. hétfő 06:46
Nem rossz.
#2 genius33 2013. 09. 30. hétfő 04:46
Nagyon szupi smile
#1 Törté-Net 2013. 09. 30. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?