A+ A-

Átváltozás 2. rész

...Néha csak a szerencsén múlt, hogy épségben hazaértem. Zavarodott voltam, a fejem zúgott, a füleim dübörögtek.
Ruhástól szédültem ágyba, a nagyméretű ágyba, amelyet imádott feleségemmel osztok meg. Görcsösen rázta a zokogás egész testem, a párna pár perc alatt átázott a könnyeimtől. Hangosan zokogva csak annyit tudtam nyökögni - miért... MIÉRT...? Markoltam az ágyneműt kínomban és keményen püföltem az ágyat... Aztán szép lassan a fáradtság felemésztette dühöm, és összegörnyedve légzésem lassan csitult, majd elaludtam.
A bejárati ajtó hangjára ébredtem, amint becsukódik. Az ablak felé fordítva fejem a hajnali derengést azonnal érzékeltem, gyűrött arccal, hunyorogva próbáltam az éjjeli szekrényen álló óra digitális jeleiből kisilabizálni az időt... Még mindig zúgó fejjel ismertem fel lassan a számokat: még 5 óra sincs...
Nem érdekelt, Noémi hogyan ért haza ilyen hamar, hozták, vagy valami korai járattal jött-e. A hálónkból a fürdőbe léptem gyorsan bezárva az ajtót magam mögött. Lezuhanyoztam, majd kilépve felöltöztem és magamhoz véve irataimat és a kocsikulcsot a bejárati ajtó felé indultam. Akkor pillantottam meg Noémit, aki a bejárati ajtónak támaszkodva próbálta utamat állni. Megálltam közvetlen előtte. Figyeltem könnyektől áztatott szép arcát, fáradt szemeit, remegő kezét, amit maga mögé dugott, hogy ne lássam, mennyire ideges.
- Hová mész? - kérdezte fáradtan halk, kissé rekedt hangon.
Nem válaszoltam, csak néztem őt. Mellkasom újra összeszorult.
- Ne menj el...! Kérlek! - súgta fáradtan.
Normális esetben magamhoz ölelném, de most... nem hiszem, hogy valaha is újra megteszem...
Csak álltam ott szótlanul és hajthatatlanul menni akartam. Tekintetében mérhetetlen fájdalom, szemei könnyekben úsztak. Patakok indultak lefelé gyönyörű arcán, amint megértette, hogy menni fogok... Hangtalanul félreállt én pedig kiléptem az ajtón.
Nem volt semmi konkrét célom, amikor beindítottam a kocsit, csupán annyi, hogy minél messzebb legyek ettől a helytől, és a nőtől, akit imádok...
Valahogy a Balaton mellett kötöttem ki, és tulajdonképpen ott eszméltem föl, rögtön meg is ijedtem, mert semmire nem emlékeztem az odavezető útból. Csak remélni tudtam, hogy nem okoztam galibát sehol, vagy nem mértek be valahol!
Fáradt voltam és pihenni szerettem volna. Berény felé vettem az irányt, afelé a nádasban, fűzfák között eldugott hely felé, ahová tényleg csak pár ember szokott lejárni, ők sem hosszú időre..., és ahol Noémivel szoktunk hosszú órákat eltölteni, akár késő este munka után is.
Elég fáradtnak éreztem magam ahhoz, hogy elviseljem most azt a helyet.
Ilyen korán reggel még soha nem tartózkodtam itt, furcsa is volt, hogy másképp állnak az árnyékok a kora reggeli napsütésben. Meglehetősen meleg nap elé tekintünk... Leparkoltam az egyik fűzfa alá, jómagam pedig a kocsi elé terített törölközőre telepedtem és hallgattam a madarak kora reggeli köszöntő csiripelését. Egyedül voltam, egyedül a gondolataimmal.
Újra lejátszódtak bennem, már ki tudja hányadszor, az örökre belém vésődött képek, amint Noémi Gézával szeretkezik a holdvilágos szobában..., és aztán ahogy sírva kérlel... Szemeimbe könnyek szöktek újra, de nagy levegőt véve elhatároztam, hogy nem fogok újra sírni, én erősebb vagyok ennél...!
Ott a fűzfa alatt tudatosult bennem, hogy felszarvaztak... Na bazmeg! De miért?! És ráadásul hogyan..., és hányszor?! Az egyik legkedveltebb barátom kefélte meg a feleségem!
Kezdtem sejteni, mit sejteni, hisz már tudtam, miért járt Noémi többször is Veráéknál az elmúlt hónapokban. Na bazmeg, Vera is...! Hát erre ment ki ez a nagy barátság... És ezek után még mi a retket akartak ezek megbeszélni velem...?!
Megnyugtató érzés volt, hogy Gézát legalább leküldtem. Kár, hogy nem tettem még rá párat. - Na és ki a fene volt az a kis pöcs, aki Verát dugta? - A gyomrom beleremegett, ha arra gondoltam, hogy Noémit is megcsinálhatta... Pedig, basszus, biztos... Mi a franc ez, valami kibaszott swinger társaság, vagy mi...?!
Újra feltörő dühömön azonban túltett fáradtságom, szerencsére nem kaptam társaságot, úgyhogy eldőltem a törölközőn, és elaludtam.
Telefonom üzenetjelzésére ébredtem, igazából épp jókor, hogy elkerüljem az aszalódást és szénné égést, ha a fa árnyéka teljesen elhagy. A kocsiba nyúltam a telefonért, tudtam kitől kaptam sms-t.
- Merre vagy?
Noémi erőlködik. Egy perc múlva jött a következő
-... Ne haragudj, kérlek...! Beszélni szeretnék Veled! Mikor jössz haza?
Nem válaszoltam. Éhség mardosta a gyomrom, ugyanakkor nem kívántam semmit, viszont nagyon szomjas voltam már. Egy néhány száz méterre lévő kis bolt felé indultam venni valami hideget. Útközben vagy háromszor csörgött a mobil...
Épphogy visszaértem a fűz árnyékába, amikor újabb sms érkezett.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.61 pont (64 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#15 tiborg 2015. 04. 30. csütörtök 08:30
Itt a vege, fuss el vele......sajnos gandalf kimerult,,,,nincs tovabb....(1pont)
#14 zsuzsika 2015. 02. 8. vasárnap 08:32
Nagyon jó történet.DE! Nem szeretem azt,ha az író folytatást ígér és nem teszi azt.Ez így befejezetlen.
#13 Ulysses 2015. 02. 2. hétfő 19:17
Hello, Gandalf!
Mit kell tennünk, vagy felajánlanunk a folytatásért?
#12 Gandalf 2014. 02. 24. hétfő 21:10
Sziasztok!
Köszönet a kritikákért és a dicséretekért! Folyt. köv...
#11 Peter Hun 2013. 12. 12. csütörtök 00:53
Nagyon érzékletesen leírt történet!
#10 Sierra 2013. 12. 10. kedd 12:57
Gandalf, igazi klasszis ez a sorozat! Hogy a csudába tudsz egy ilyen keserédesből kihozni egy izgalmas írást! Várom a folytatást, remélem lesz.
#9 Bikmakkocska 2013. 09. 29. vasárnap 18:08
Az egyik legjobb ezen a fórumon.
#8 papi 2013. 09. 24. kedd 19:30
Nagyon jó, folytasd.
#7 Rinaldo 2013. 09. 24. kedd 09:38
Jó.
#6 listike 2013. 09. 24. kedd 07:17
Nagyon tetszett. 10pont. Várom a folytatást.
#5 sipospista 2013. 09. 23. hétfő 22:31
szuper megy a pont
#4 zsorzs29 2013. 09. 23. hétfő 17:29
Tetszett,jöhet a következő rész.
#3 veteran 2013. 09. 23. hétfő 09:23
Jól megírt történet, jöhet a folytatás.
#2 A57L 2013. 09. 23. hétfő 04:27
Tetszett.
#1 Törté-Net 2013. 09. 23. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?