A+ A-

Alexa és Anita

Halkan beszélgetünk, kortyolok a konyakból. Órámra nézek 'Menj' mondom; ajtócsukódás. Szinte ugyanabban a pillanatban kopogás, majd nyílik az ajtó... Alexa. Félénk mosoly, hidegtől kipirult arc, csillogó szemek - önkéntelenül feltámad bennem a büszkeség érzése.
Fekete kabát, táska, bőrcsizma - intek hogy tegye a táskát és a kabátot... az alatt szűk, mélyvörös miniruha harisnyával, a hátkivágás nagyon merész s izgalmas. Fekete selyemsálat választottam - szeretem az anyagát, a különösen sűrű szövés miatt - tökéletesen takar...
Alexa most már engem néz várakozóan s kissé szemérmetlenül - kicsiny szukám ismét éhes.
Felemelem a sálat, ő bólint - némi türelmetlenség van a mozdulatban, ezt megjegyzem - majd mögé lépek. Gyors és rövid utasításoké lesz ez a nap, nem cifrázom - Alexa kecsesen emeli föl a haját mikor szólok, s segít eligazítani a sálat. Biztosra megyek - mikor fenn a kendő, hirtelen felé lépek - semmi reakció. Tökéletes a takarás. Utasításomra vigyázzba áll - gyönyörű látvány ahogy az izmok fiatal, feszes testén játszanak, ahogy a fények kiemelik a hibátlan test törékenységét. Kifinomult művészszemem sem talál hibát... jóváhagyólag horkantok egyet, s fél mosollyal ismét kortyintok. Kéjesen kiélvezem a helyzetet - ígéretes szuka, ám picit még neveletlen... s valóban mozdul. Csalódást okoz; rászólok - 'Ne mozogj!', s elgondolkodom az azonnali büntetésen, majd beugrik hogy ma igazán lesz lehetőség a nevelésre, ne siessük el... Az ajtóhoz megyek, kinyitom s intek Anitának - nevezzük így.
Barna szemei felvillannak ahogy végigmér - tüzetesen, szakértő szemmel - majd elismerő mosollyal bólint s megnyalja telt, szép ívű száját.
Vetkőzz - szólok Alexának, s utasítom hogy lassan, ám annál izgalmasabban tegye... Pontosan így tesz. Közelebb lépek feszes testű nőmhöz - szukámhoz, s vetkőzése lépéseit követve fedezem fel testét... Végül fekete bugyiban - hosszan nézem, szinte látom ahogy nedvtől sikamlósan fekszik nemsokára a földön - melltartóban s harisnyában áll előttünk.
Megmarkolom a csuklóját, felhúzom őket, s talán meg is emelem a nőt picit - majd mikor teljesen kinyújtózva áll, feszülő izmokkal, domborodó nőiségekkel, akkor összekulcsoltatom kezeit s hagyom e helyzetben. Szemmel intek Anitának - ő közelebb lép. Kezem elkezdi élvezetes vándorútját - egy gazda büszkeségével simítom végig a tökéletes test idomait, elidőzve bordákon majd a szépen kidolgozott hason... Alexa ismét tanúbizonyságát teszi az ifjonti hévnek - tökéletes csend helyett ismét halkan lihegni kezd. Félmosolyt váltunk Anitával, ahogy Alexa mögé kerülök. Kevés választ el hogy úgy igazán férfiasan magamhoz rántsam feszes popsiját, megmarkoljam a két gyönyörű mellet s a puncijába mélyesszem az ujjaim - de a gondolat csak pillanatnyi - kifinomultságom ennél sokkal magasabb szintű...
Alexa felizgult. Hölgytársam elismerő pillantását magabiztos mosollyal viszonzom - szemem villanásából látja, hogy ez még nagyon csak a kezdet... ismét megnyalja a száját. Alexa... szubmisszív. Határozott s erős parancsokra vár, s nyitott a szelíd erőszak kifinomult formáira is... Szinte érzem, ahogy puncija összerándul, mikor magam felé fordítom, s melltartóját lejjebb rántom... Kedvelem a hangjait. Őszintén, kedvelem őket - a sziszegések, a hangos lélegzetvétel, s végül az oly egyedi, oly szukás nyögés - vinnyogás... De ne szaladjunk előre.
Mellek... férfihoz méltó módon hagyok időt magamnak a gyönyörködésre - közben jól tudom, hogy Alexa egy érintésért megtenne bármit, de... nem. Csak gyönyörködöm már - már tökéletes formájukban, a fiatal, gyönyörű húsban... majd közelebb lépek. Vonz a puncija - e barlang, amely oly sok kéjjel ajándékozott már meg, e csoda mely mégis oly sokszor elárulta már Alexát, csalván durcás vagy dühös pírt az arcára, e csoda amit jobban uralok jómagam mint a gazdája... Érintésem ezúttal is hozza a kívánt hatást - a csiklóhoz még hozzá sem értem, de akis szuka már hangosan, remegve liheg. Újabb szabálytalanságot regisztrálok, arcom megkeményedik egy picit - ez a lány még nem érdemli meg a teljes kéjt, még nem...
Visszahúzom a kezem. Durcásba megy át a kislány, remegő puncija s minden érzéke követelné azt ami jár neki - s mégis, milyen mélységes naivitás részéről azt hinni, hogy ez ilyen egyszerűen s gyorsan megy... Megjegyzem ezt is; nézem még egy pillanatig ahogy szuszogva áll a helyén, majd szólok hogy szabaduljon meg a bugyitól. Már többszörösen átázott, felesleges úgyis... Vigyázzba állítom - átcikázik a gondolat a fejemen, hogy formás - gyönyörű popsiját legközelebb egy pálca segítségével kényeztetem - kínzom majd picit, különös tekintettel a mostani szabályszegésekre, majd intek Anitának, leülök halkan, s hátradőlök, hogy kényelmesen nézhessem végig azt, ami következik... Mégis rá kell szólom hogy maradjon nyugton - önuralomról s önmagáról végtelen sokat kell még tanulnia! - míg nem érzem a tökéletes stabilitást. Intek Anitának.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.5 pont (24 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 zsuzsika 2015. 01. 13. kedd 07:41
Jól megírt történet.
#6 papi 2014. 03. 26. szerda 04:50
Tetszik
#5 A57L 2013. 09. 26. csütörtök 05:10
Egész jó.
#4 Bikmakkocska 2013. 01. 22. kedd 09:28
Mívesen megírt történet.
#3 genius33 2013. 01. 22. kedd 08:54
Szuper.
#2 Rinaldo 2013. 01. 22. kedd 07:07
Jó történet.
#1 Törté-Net 2013. 01. 22. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?