A+ A-

Művészeti foglalkozás

A művészet a szenvedélyem, az életem értelme. Diplomát szereztem művészetekből és pszichológiából, s három éve tanítok a Művészeti Főiskolán. Ugyan a művészet az elhivatottságom, ám a pszichológia az, mely betekintést enged az emberek lelkébe, és felfedezhetem legmélyebb vágyaikat... Sőt még azt is, hogyan elégíthetem ki azokat.
Egy ígéretes tavaszi szemeszter felénél jártam, egy tehetséges fiatalokból álló elsőéves csoporttal, mely csupa lányból állt, leszámítva egy fiút, ki nélkülözött minden érdeklődést. Lenyűgöztem őket, pedig nem sokkal voltam idősebb náluk. Különösen az egyik lány vonta magára a figyelmemet.
Emma természetes szépség volt, üde arcú és igazi ártatlanság, hiányzott belőle minden mesterkéltség, ami pedig a többi lányban megvolt. Sötét haja hosszú, arca gyönyörű és finom csontú, semmiféle sminkre nem volt szüksége hibátlanságának kihangsúlyozására. És mindazonáltal tehetséges művész volt, oly életszerű részletességgel ragadta meg a színeket és a fényt, mintha fényképeket alkotott volna.
Egy délután ott álltam mögötte, és egy korábbi kurzusból származó vázlatait tanulmányoztam. Hajának friss, tiszta illata volt, és a többi lánytól eltérően nem csípőnél kezdődő farmert és hasat szabadon hagyó pólót viselt, hanem egyszerű rózsaszín pamutruhát és szandált. Maga volt a megtestesült ártatlanság, és én kissé beindultam a gondolattól, hogy ez a fiatal lány hamarosan feladja ártatlanságát és mezítelenül, buján vonaglik majd a fiúja előtt.
A fiúja - név szerint Danny, egy búsképű fiatalember - épp e pillanatot választotta ki arra, hogy félbeszakítson merengésemben.
- Ö... izé... Ms. Wentworth... én arra... gondoltam...
Felsóhajtottam.
- Mire, Danny?
- Hát...izé...szóval korábban kéne elmennem, mert az orvosommal kell találkoznom.
Ez a srác nem érdemelt ilyen gyönyörű, ragyogó teremtést, mint Emma. Sajnos nem úgy tűnt, hogy ezt a lány is észrevenné. A fiúra mosolygott, teljesen odavolt pattanásos bőréért és girhes testéért. Nem értettem, mi vonzót talált ebben a lány. Hallottam már nemegyszer, hogy a többi lány róluk beszélt. Arról, hogy még le sem feküdtek egymással, mert Danny még nem vette a bátorságot, hogy ágyába csábítsa a lányt. Ezen nem lepődtem meg. Valószínűtlen volt, hogy Danny valaha is szexeljen, hacsak valami nő meg nem sajnálja és megteszi helyette az első lépést. És ez a nő nem Emma lesz, bármilyen kedves és érzéki teremtés is.
- A mai óra rendkívül fontos - feleltem lesújtóan. - Úgyhogy ragaszkodnom kell a részvételéhez a teljes foglalkozás idejére, mert ha ezt kihagyja, az hátrányosan érinti majd az osztályzatát és a további részvételét a kurzuson.
- Nos hát...ö... akkor... maradok. Legfeljebb elkések, vagy esetleg majd a szünetben telefonálhatok, hogy tegyük át máskorra vagy ilyesmi...
Otthagytam, hadd hebegjen tovább, és odaléptem a csoport elé.
- Néhányan önök közül, akik már részt vettek korábbi kurzusaimon, bizonyára tudják, hogy elérkeztünk a szemeszter során oda, ahol élő modellről rajzolunk.
Néhány lány erre halkan vihorászott.
- Ezen a foglalkozáson nem kell rajzolniuk, egyszerűen csak figyelniük, esetleg aktívan részt venni benne. A megfigyelés természetesen a művész legfontosabb eszköze, jóval fontosabb, mint bármilyen ecset vagy vászon. A részvétel pedig nem más, mint amikor a művész a puszta ábrázolásból átlép az igazi alkotásba. Figyeljék hát meg és tanuljanak!
Mikor mondandóm végére értem, nyílt az előadóterem ajtaja és két fiatal férfi lépett be. Mindketten farmert és fehér pólót viseltek, azt pedig már korábbi tapasztalataimból tudtam, hogy egyiken sincs alsónadrág.
- A férfias formák tanulmányozásával kezdjük - közöltem. - Bizonyosan egyetértünk abban, hogy Carlos és Ian remek példák lesznek erre a célra.
Szándékosan Dannyre néztem, aki zavarában elvörösödött. Ezzel szemben Emma arca izgatottan ragyogott fel.
- Nos, uraim - kezdtem, és a terem közepére mutattam. - Kérem, vetkőzzenek le.
Carlos gyorsan kibújt a pólójából, felfedve széles vállát és sziklakemény hasát. A pulzusom felgyorsult, mikor kigombolta farmerjét. Ian követte példáját és néhány rövid pillanat múltán mindkét férfi ott állt anyaszült meztelenül. Csak futólag csodáltam meg testüket, minthogy sokkal inkább érdekelt Emma reakciója. A lány hol az egyik, hol a másik férfit nézte, mintha összehasonlítaná őket, pillantása ott lebegett hosszú, vastag farkukon. Az adottságaik miatt választottam a két férfit, meg a csodás kontraszt miatt Carlos olívabarna, és Ian tökéletes fehér bőre között. Testük különböző volt, mint bármely másik két test, és pontosan ezzel akartam hatást gyakorolni tanítványaimra.
- Carlos, volna olyan kedves egy erekciót előidézni - szóltam most. - A hallgatók pedig figyeljék meg a különbségeket egy lankadt és egy merev pénisz színe és alakja között.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.65 pont (49 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 A57L 2014. 09. 16. kedd 06:09
Kiváló írás.
#8 papi 2014. 04. 16. szerda 05:15
Nem rossz
#7 Bikmakkocska 2013. 05. 21. kedd 14:59
Csak az utolsó bekezdés ne lenne.
#6 tenzin 2012. 04. 23. hétfő 23:59
en nem hagytam volna annyiban.
#5 genius33 2012. 02. 5. vasárnap 07:46
Szerintem is nagyon jó smile
#4 Pavlov 2012. 01. 26. csütörtök 13:19
Ebben van történet, feszültség, szex... remek!
#3 x124 2012. 01. 25. szerda 20:48
Szuper.
#2 joozsi 2012. 01. 25. szerda 03:28
Lehetne folytatni a művészeti oktatást!
#1 Törté-Net 2012. 01. 25. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?