A+ A-

A telefonom csörgése ébresztett

A telefonom csörgése ébresztett. Hirtelen azt sem tudtam hol vagyok, nem hogy azt, hogy hol a telefonom. Azért csak elindultam a telefonom szokott helye felé, és nagy örömmel tapasztalom, hogy most is ott van. Na de ki hív? Barbara az exem. Felveszem:
- Haló!
- Szia! Mész ma suliba?
- Milyen nap van ma?
- Szerda.
- Akkor azt hiszem nem. Miért?
- És az őseid otthon vannak?
- Azt hiszem nem. Miért?
- Hááááááát....
- Igen?
- Az a helyzet, hogy ma elvileg 5 dolgozatot kéne írnom, és csak 3-ra tudtam tanulni.
- Aham. És?
- Hát és nem szeretnék bemenni ma az iskolába anyum viszont itthon van.
- Vagyis?
- Vagyis, ha nem lenne gond, akkor tanulhatnék nálad délelőtt?
- Tudod, hogy nem szeretem, ha lógsz.
- Tudom. Légyszi!
- Na jó gyere.
- Okés fél óra és ott vagyok.
Na jó akkor van fél órám, hogy megbizonyosodjak, hogy tényleg egyedül vagyok, és az ősök sem jönnek haza idő előtt. Kicsit rendet raktam, és felhívtam az őseimet ki mit csinál merre jár. Tényleg csak valamikor délután érnek haza. Nagyjából el is telt a fél óra, ami alatt használhatóvá tettem az asztalomat, ami szinte mindig úgy tele van papírokkal, hogy bár bőven két személyes és a számítógép monitorja mellett egy Tv is elfér, de a papírhalomtól én is szűkösen. Na most ezt a papírhalmot sikerült rendszerezve, de legalábbis kategóriánként el el forgatva egy másik polc bevonásával rendezetté tenni.
Csöngettek. Elindultam hát az ajtó felé a szokásos rövid ujjú pizsamámban. Gyorsan beengedtem Barbarát, nem volt hideg, de azért ilyen rövid pizsamában túl kellemes se volt. Így aztán a „welcome puszit” is az ajtón belül adtuk át egymásnak.
- Látom most keltél. - pillantott le Barbi olyan ráutalósan.
- Igen, de miből gondolod?
Válasz nem jött, mert már a cipőét húzta le, én pedig visszagondolva hogyan mondta lenéztem, és megértettem. Az agglegény élet és a korai kelés csalhatatlan jele árulkodott a pizsamám alatt, amit régen is előszeretettel csekkolt le, csak régebben még meg is simogatta. Hát igen nem állt, de azért fél merev farkam eltartotta a pizsama nadrágom. Mit van mit tenni, de nem igazán zavart. Előtte minek legyek szégyenlős, hiszen ismerjük egymást kívül belül. Fél évig voltunk együtt, aztán barátként váltunk szét. Igazából azt terveztem, hogy a szabad zavartalan délelőttöt kihasználva könnyítek majd magamon, mert így nem kell lenémítanom a számítógépet vagy a videókat, de hát a látogatás közbe szólt.
Felmentünk a szobámba. Tényleg hozott magával tanulni valót, és elő is vette. Kicsit még beszélgettünk, aztán azt kérdezte, hogy használhatná-e a számítógépem, mert lenne egy szöveg, amit ki kéne szótároznia, és a netes szótárral egyszerűbb.
- Persze miért ne én úgyis megyek fürdeni.
Ha már a maszti elmarad legalább az utána tervezett fürdést megejtem. Mindig a szobámban vetkőzök le, és onnan megyek a másik helységben lévő fürdőbe, pláne ha egyedül vagyok itthon. Nyáron nem is nagyon törölközöm meg, hagyom, hogy a párolgó víz hűtsön amíg tud. Barbi tudta ezt, de határozottan elkerekedett a szeme, amikor a mondatom befejezésével szinte egy időben bokámig toltam a nadrágom, és egy laza mozdulattal kiléptem belőle. Levettem a felsőm is, mire a szoba ajtóig értem. Ott volt egy szék általában arra pakolom a ruháimat.
Hmm...ez érdekes. Egész keményen áll a farkam. Úgy látszik, mégse hagy annyira már hidegen a lány, vagy csak azért mert mégiscsak egy másik ember egy nő előtt vagyok meztelen hónapok óta először? Nem tudom, majd kiderül. Nem fogom visszafogni magam az tuti. Az ajtót nyitva hagytam elkezdtem engedni a vizet a kádba. Barbi még kérdezett valamit, hát vissza sétáltam úgy ahogy voltam anya szült meztelenül álló farokkal. a kedvencek közül előkerestem a szótár oldalát, aztán vissza a kádban már egész sok víz volt, hát bele huppantam. Alaposan megfürödtem, amikor egy újabb kérdés ürügyén Barbi megjelent az ajtóban, ami nekem háttal volt, de neki tökéletes betekintést biztosított. Válaszoltam, de közben folytattam az alapos tisztogatást, ami konkrétan a farkam és a makkom tusfürdőzése, és tisztára húzogatása volt. Barbi kicsit az ajtófélfának támaszkodva elidőzött, majd mégiscsak visszament a szobámba. Megfordult a fejemben, hogy talán magához nyúlt, és le kéne buktatni, ha így van. Gyorsan kikászálódtam a kádból, és a törölközőmet magamhoz véve elindultam a szobámba.
Nem csalódtam. Barbi ball kezét tényleg a nadrágjából rántotta ki, amikor észre vett.
- Hát te mit csinálsz? - kérdeztem meztelenül, álló farokkal, és vigyorogva.
- Semmit.
- Aha, ismerem én a te kis semmijeidet. Mióta csinálod? Ennyire nem tudsz ellenállni?
- Na nem kell gonoszkodni.
- Nem gonoszkodom, csak érdeklődök. Látod én is itt állok, már reggel óta.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.54 pont (24 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 vakon53 2016. 03. 19. szombat 12:14
Tetszett.
#3 zsuzsika 2015. 11. 3. kedd 08:27
Nem rossz.
#2 listike 2014. 10. 10. péntek 05:57
Tetszett.
#1 Törté-Net 2011. 01. 19. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?