A+ A-

Sylvia 1. rész

Sylvia tettetett közönnyel végezte a dolgát, miközben a szomszéd helyiségből nyögdécselés hangjai szűrődtek át a dohányzóba. Bár nem szándékosan, de kíváncsisága folyamatosan a két helyiséget elválasztó ajtó felé terelgette, kicsiny tollseprűjével legyezgetve a kandalló párkányát és az azon lévő réz gyertyatartókat. Ahogy a fa stukkókkal mennyezetig fedett fal felé közelített, egyre hangosabbá és félreérthetelenebbé váltak a férfihangok, mely mellé ütemesen cuppogó hangokat is vélt már felfedezni. Nem bírván kontrollálni fiatal és gyermeteg kíváncsiságát, végül mégis belesett az ajtó ódon zárszerkezetén tátongó kulcslyukon. A látvány pillanatokon belül elvonta a figyelmét a portalanításról és az egyéb napi teendőiről. Tökéletes rálátást biztosított számára a másik helyiség egy kicsiny szegletére. Egy nőt látott a szófán ülni, feje épp egy magasságban volt a kulcslyukkal. Finom, rojtokkal tűzdelt gyönyörű ruha részletei rajzolódtak ki Sylvia szeme előtt, gyakorlatilag látszott a dáma egész felsőteste, melyet egy szorosra húzott fűző tett még tökéletesebbé, különösen felemelve a ruha által alig fedett kebleit. A hölgy göndör, fekete haja feje tetejére volt tőzve egy virágdíszes hajtűvel, gyönyörű arcán ajkai vörössel, szeme pedig lilás színnel voltak kiemelve. A dáma mellett az uraság állt, pontosabban mozgott, nemi szervét a hölgy szájában tartva, előre hátra. Innen eredt a cuppogó, nyáltól fröcsögő hang. A dáma kihúzott derékkal, nyitott szemmel és mereven tartott háttal várta az uraság egyre gyorsuló lökéseit, bár láthatóan nehezére esett nem felvenni a fejével a lökések ritmusát. A gyorsuló mozgással arányosan egyre hangosabbak voltak a nyögések is.
Sylvia szemeit a kulcslyukhoz szegezte a látvány. Szobalány ruhájában nem mert leguggolni, nehogy a kikeményített anyag megtörjön, így mélyen előrehajolva leskelődött. Apró kebleit látni engedte a ruha föld felé nyúló kivágása, formás, kerek feneke gyönyörűen kirajzolódott a szoknya alól. Vörös, göndörödő fürtjei az arcába omlottak, lábizmai megfeszültek a folyamatos és szokatlan terheléstől. Nem régóta takarít az uraság házában, ez idáig nem volt szüksége arra, hogy dolgozzon, erősödjön.
Nem törődve a derekába egyre inkább nyilalló fájdalomtól továbbra is a kulcslyukon keresztül a szomszéd szobában zajló jelenetet bámulta, szinte pislogás nélkül. Sejtése szerint az urasság már a vége felé járhat. Neki is volt már tapasztalata férfiakkal, bár ez csak néhány örömtelen
percet jelentett számára a birtokon dolgozó egyik másik béressel.
Az uraság egyre gyorsulva tömte hölgye szájába a szerszámát, és egy hangos hörrenés kíséretében elkezdett élvezni. Partnere torkán jól kivehető, ahogy folyamatosan nyeli az uraság spermáját. A mozdulatok befejeztével a hölgy kivette szájából a farkat, és a maradék ondó így az ajkaira, és állára fröccsent. Rezzenéstelen tekintettel, unott arccal verte még az arca előtt a nemi szervet, majd ezt befejezvén egy kendővel szárazra törölte az alsóajkát és állát. Arcán az undor alig érezhető árnyéka látszódott, de mielőtt az uraság ezt észrevehette volna, csábos mosolyt varázsolt az magára, és kinyitotta a száját, látni engedve, hogy az utolsó cseppig eltüntette magában a férfimagot.
Látóterében ekkor már csak a hölgy látszódott, aki hamarosan fel állt, így Sylvia már csak a bő, földig érő abroncsos szoknyát láthatta, illetve azt, hogy az asztalhoz sétálva egy bort tartalmazó poharat emelt szájához. Halk beszélgetés hangjait vélte felfedezni, és hirtelen az abroncsos szoknya megindult a kulcslyuk felé. Sylvia pillanatok alatt lebbent a helyiség másik felébe, így mikor nyílt az ajtó, háttal és távolabb állt a nőtől. A cselédlány hátra fordult, és üdvözlésképpen pukedlizett a gazdagnak látszó teremtés előtt, aki az imént a szájával elégítette ki a ház urát. Ő lepillantott a cseléd alig 150 cm-es alakjára, elmosolyodott, és köszönés nélkül távozott. A lány még hosszan nézett utána, nem vevén észre, hogy őt is mustrálgatják...
Nem tudta kiverni a fejéből a látottakat, de csak napokkal később tudott rákérdezni a cselédszálláson dolgozó középkorú mosónőnél a történtekről. A mosónő leteremtette, amiért leskelődni, mert az uraság után, de végül aztán a folyamatos unszolására nagy nehezen választ kapott arra a kérdésére, hogy ki lehetett az a hölgy. A mosónő szerint egy prostituált volt, és ez, a Josephine számára ismeretlen szót olyan megvetéssel és gyűlölettel mondta ki, hogy a lány gyakorlatilag megrémült ettől. Nem érti a miérteket, de megpróbál ennek utánajárni pontosabban, döntötte el magában.
A napok teltek, és örömteli híreket kapott a főkomornyiktól. Megváltozott a beosztása, immáron az uraság fürdő és hálószobáját fogja takarítani. Ez jobb fizetést és kevesebb munkát jelentett. Boldogan újságolta el a szolgaszálláson, de a cselédtársai nem osztoztak örömében, sőt, többeken kárörvendő vigyort vélt felfedezni, nem tudván mire vélni a dolgot.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.74 pont (34 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 Andreas6 2017. 11. 12. vasárnap 20:46
Hihető korrajz. Tetszett.
#4 deajk2008 2015. 04. 11. szombat 10:30
egész jó lett folytasd... 8p
#3 listike 2014. 06. 9. hétfő 13:33
Tetszett.
#2 papi 2014. 04. 21. hétfő 18:34
Nem rossz
#1 Törté-Net 2010. 12. 23. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?