A+ A-

Neyasi 1. rész

Emlékszem rá... emlékszem, ahogy fekete haja arcába hullott, amikor fölém hajolt. Ahogy egész lényének illata elöntötte orromat, ahogy elbódította agyamat. Teste karcsú volt, kecses, ruganyos, akár egy macska. Mozdulatai mindig egyetlen finom hullámmá egyesültek. Mintha mindig egy táncot járt volna. Mikor a felfedezés táncát, mikor az örömét, mikor a szomorúságét, de sosem hullott szét a talán csak az én fejemben létező koreográfia, amibe az összes apró mozdulata beleillett. És ahogy akkor ringatta szemeim előtt csípőjét... nem is vagyok már biztos benne, hogy tényleg megtörtént. Abban sem vagyok már biztos, hogy Neyasi valóban létezett... és nem csak a képzeletem játszott velem néhány hónapig.
Neyasi ezüstszenn volt. Olyan volt, akár az emberek. Szinte mind olyanok, alig különböznek tőlünk. Sokan közülünk mégsem szívlelik őket... Bár nekem soha semmi bajom nem volt velük. Sőt... a nők közülük mindig ámulatba ejtettek. Úgy ragadt rájuk a tekintetem, mint emberi nőkre soha. Vadabbak voltak, mégis finomabbak, kecsesebbek. Csendesebbek voltak nálunk, ám telepatikus képességeik sokakat zavartak vagy épp ijesztőnek hatottak a mi fajunk számára. Nem tagadom néha nekem is kellemetlen volt, de lassanként hozzászoktam. Mi több, néha én is képes voltam rá.
Neyasit egy bárban ismertem meg. Egy sztriptíz bárban. Nem, nem jártam sokat éjszaka olyan helyekre, de azokban a hetekben nem tudtam mit kezdeni magammal. Angel, az akkori barátnőm, egy hónapja lépett le. Nem voltam elég jó neki. Nem tudom, mit várt volna tőlem... már, azt hiszem, nem is fogom soha megtudni. Talán nem is bánom. Már nem tudom, mit szerettem rajta. Azon az estén csak jártam a várost és újra és újra visszavitt az utam a Nightmagic bár elé. Éjjel fél kettő felé járhatott az idő. Kifizettem a belépőt és elindultam a legalább vizuális élvezeteket ígérő helyiségbe.
Édes illat keringett a levegőben, sejtelmes fények világították meg a lányokat a maguk kis színpadán. Nem voltak sokan. Sem a lányok, sem a vendégek. Késő is volt már, meg a hely sem volt a legfelkapottabbak egyike. Ahogy a szemem megszokta a fényviszonyokat, volt alkalmam jobban is felmérni a terepet. A bárpult a terem túlsó végében volt, így arra vettem az irányt. Közben elhaladtam két lány mellett, akiknek két-három fős nyálcsorgató nézőközönségük volt, jó negyvenes férfiak személyében. Mindkét lány vékony volt, nagy mellű, jellegtelen arcú, ám ezt ellensúlyozandó erősen sminkeltek. Tűsarkúban, gyakorlott, ruganyos mozgással ingerelték a férfiszemeket. Kerek és feszes fenekük az én figyelmemet is lekötötte pár hosszú másodpercre, de előbb egy italra vágytam. Szükségem volt rá.
Ahogy belekortyoltam a whiskybe, elnéztem a másik oldalra. Ott is két lány táncolt. A hozzám közelebb eső egymagában ringatta csípőjét a rúd körül. Magas volt, világos bőrű. Fekete hajának, hosszabb fonatai melléig értek. Tenyérbe illő, nem túl nagy, feszes mellei finoman rezdültek minden mozdulatára az áttetsző felső alatt. Karcsú dereka kicsi gömbölyű fenékbe futott le. Majd ahogy letelepedtem elé, fordult is előttem a gömbölyded forma, hogy szemem a nő gerincvonalán induljon felfelé... Vékony, sötétszürke csíkok futottak a bőre alatt megbújó csigolyák mentén. Egészen a mélyben és a bőre felszínén is. Akár tetoválásnak is beillett volna, de mégis egyértelművé tette faji hovatartozását. Egy pillanatra meg is lepődtem, hogy mit keres egy ilyen nő, egy ilyen helyen, de nem igazán érdekeltek a miértek. Az italomról meg is feledkeztem közben, mint minden másról is. Közelebb húzódtam felé. Szép volt, megbabonázott, ki akartam használni az alkalmat, hogy csak nekem táncol. Akartam látni közben szemeim előtt fel-felvillanni a vágyaimat tükröző képeket. Ő érdeklődve figyelte reakcióim és úgy tűnt, mintha pontosan tudná, mire vágyom. Nem a megszokott elemeket ismételgette, hanem nekem táncolt. Valóban érzéki, izgató mozdulatokkal, tekintetét rám szegezve. Már-már elhittem, hogy megkívánt, hogy vágyik rám, de kijózanítottam magam. Ezek a lányok csak a munkájukat végezték, jól tudtam. Azonban ő továbbra is nézett rám, igéző szemekkel. Áttetsző felsőrészét időközben ledobta magáról és egyetlen fekete tangában közelített felém. Majd távolodott. Feltűnt, hogy ő mezítláb volt, nem magas sarkúban, ahogy az szerintem az ilyen táncosoknál megszokott. Figyeltem a kezét, ahogyan végigsimított mellei között, ahogy mutatóujján finoman végigsiklott nyelve. Hosszú, fekete, hegyes körmei voltak. Szeme, akár egy macskáé. Nem volt erősen kifestve, nem is volt szüksége rá. Írisze sötét volt, mint később megtudtam éjfekete.
Háttal a rúdnak, kezeit rákulcsolta feje fölött, majd lassan lecsúszott guggolásba. Hosszan úgy maradt. Lábait széttárva felém, meg mertem volna esküdni, hogy nedves volt odalent. De ezt nem láthattam jól a félhomályban és a fekete anyag sem segített benne. Végignyalt ajkain, nekem pedig az visszhangzott halkan a fejemben, hogy kellek neki. Akkor még nem tudtam, hogy ezt nem csak én gondoltam.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.59 pont (17 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 zsuzsika 2014. 12. 11. csütörtök 09:08
Jó.
#6 A57L 2013. 12. 20. péntek 06:03
Elég jó.
#5 genius33 2012. 10. 5. péntek 07:19
Zsííír smile
#4 nobody 2010. 05. 8. szombat 22:53
Nagyon jó.
#3 nobody 2010. 05. 8. szombat 22:51
Nagyon jó.
#2 nobody 2010. 05. 8. szombat 22:46
Nagyon jó.
#1 Törté-Net 2010. 05. 7. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?