Egy asszony és a diszkó

38 éves nő vagyok, férjjel, gyerekekkel. és egy 18 éves lánnyal. 20 éves érettségi találkozóra utaztam le szülővárosomba, ahol pontosan 20 éve nem jártam. Érettségi után Pestre kerültem, ott tanultam, majd férjhez mentem és ott élek. Szülővárosomban már nincs rokonom, amúgy meg egy szürke kisváros. Most mégis nagy izgalommal mentem oda, igaz csak egy rövid napra. Vonattal mentem, mert tudtam, hogy inni fogok és az esti 7 vagy fél 10 – es gyorssal szándékoztam visszamenni, mert másnap sok dolgom volt.

Kora délután értem oda és sok szép emlék eszembe jutott, míg a régi gimnázium felé haladtam. A találkozó jól sikerült, sokan összejöttek, jókat beszélgettünk. Főleg gyerekkori szerelmem, a nagyorrú Preistommer Bélával dumáltam sokat (ilyen név talán nincs is több). Ő volt az első, akivel lefeküdtem, ő vette el a szüzességem és többször lefeküdtem vele hajdanán. Persze ő is már nős, gyerekes, 3 gyereke volt, két fia Béla és Ede, 19 és 18 évesek, lánya fiatalabb. Negyedikes korunkban szakítottunk, utána ő elvett egy helyi szépséget és már jöttek is a gyerekek. Mesélt gyerekeiről, fiai szeretik már a nőket és állandóan a discóban lógnak. Persze most – pár pohár után – szóba kerültek ezek a dolgok is, az első szeretkezésünk, nevetve beszélgettünk arról, milyen ügyetlenek voltunk az első alkalommal. Jólesett, mikor Béla azt mondta minden percre emlékszik és nagyon szép nő voltam. Jót beszélgettünk és a 7 órás vonatra nem is akartam elmenni.

Akkor kaptam észbe mikor már 9 óra volt. Gyorsan elbúcsúztam és mentem az állomásra, azonban elszámítottam magam, a vonat az orrom előtt ment el. Október volt, hideg idő fújt a szél, elkezdett esni az eső. A következő vonat reggel 5 – kor ment, mi a fenét csináljak addig? Vegyek ki egy szállást 4 órai alvás kedvéért? Dühös voltam magamra, hogy így elbénáztam dolgot. Az állomást lezárták, így céltalanul kódorogtam a városban. Kisváros, kihalt volt minden, de egy helyről zeneszót hallottam. Egy discó volt ott, az ajtón a nyitva tartás reggel 6 – ig szólt. Nem sokat gondolkodtam, bementem, itt legalább meleg van és ellehetek hajnalig. A kabátot leadtam a ruhatárba és bementem. Ahogy gondoltam, mindenki fiatal volt, átlagosan 18 – 20 év közöttiek voltak benn, én a 38 évemmel a legöregebb voltam.