A+ A-

A szolgáló

A hajnali nap első fénye elűzte az szoba árnyait, amikor a nehéz sötétítő félrehúzódott. Nagy, többszemélyes ágyat világított meg a halovány fény, benne öt fiatal, ébredező leánnyal, akik hunyorogva néztek a fénybe. Fejükre húzták a nagy takarót, hogy még egy kis szundikálásnyi időt nyerjenek.
Mind különösen szépek voltak, bőrük hibátlan, hajuk ápolt és gondos fonatokba rendezett. Egyikük sem láthatott húsz tavasznál többet. A legszélső oldalán feküdt, meg sem mozdult a fényre.
A szoba ezzel ellentétben, az ódonságot sugározta. Az ágy, a fésülködő asztalka, de még a mosdótál pereme is évszázados érzetet keltett. Enyhe dohszag és por illata érződött.
- Felkelni, szépségeim! Vár a munka! - kellemes tyúkanyós hang tartozott a kézhez, ami a függönyt félrehúzta.
Testes asszonyság volt, tiszta, de kopottas ruhája feszült kövérkés testén, kerek arca pirospozsgás, és mosolygós volt. Sötét szemeiben mégis valami mélyen bujkáló szomorúság látszott.
- Gyorsan, gyorsan! Siessetek, mosdás, fésülködés, aztán irány a nagyterem! - hadarta csicseregve, miközben egyesével kizavarta a lányokat az ágyból - Te is, Angelica! Felkelni, szívecském!
A legfiatalabb lány, a fejére húzott takaró alól álmosan könyörgő szemmel nézett a matrónára, majd egy nagy sóhajjal utolsóként kikászálódott a meleg ágyból. A mosdótálnál tülekedőkhöz ment és nekilátott a szokásos napi tisztálkodásnak.
Izmos, de karcsú volt a lány, barna haja a csípőjéig érő fonatban, fehér hálóruhája sokkal nagyobb volt, mint ő. Szemeiben értelem csillogott, szája könnyen kacagásra állt.
Mióta két hete a kastélyba került, minden reggel Ursula asszony pátyolgatására keltek, és az ő felügyelete alatt dolgoztak estig. Valamiért a tisztálkodás, és a haj rendben tartása fontos volt. Valamint hogy mindegyikük érintetlen legyen férfiak által. De Angelica senkitől sem kapott rendes választ miért is van ez így.
Ursula a még fekvőhöz hajolt és megvizsgálta az arcát. Rettentően össze volt zúzódva, kékeslilás véraláfutások borították. Bal szemét nem tudta kinyitni a duzzanattól. Angelica sajnálkozva nézte a szegény lányt. Tegnap kapta a verést az Úrnőtől, mert véletlenül felpillantott, mikor zavarában kiborított egy csésze levest. Mégis milyen asszony lehet, aki így összever egy lányt?
- Maradj csak, és pihenj, kedves - mondta az asszonyság a szőke lánynak, majd betakargatta. - Holnapra jobban leszel majd.
A lányok pletykálkodva segítettek egymás haját ki bontani, és puha fésűkkel kifésülni. Angelica mégis inkább magának csinálta, nem szerette, amikor valamelyik pusztán gonoszkodásból meghúzta a haját. Nem szerették őt, tudta jól. Okosabb és szebb is volt náluk, ezt kiolvasta irigy tekintetükből. De még mindig jobban élt itt, mint otthon, részeges apja mellett.
- Nagy nap van ma, kedveskéim... - közölte tudálékosan Ursula öltözés közben.
- Már a Szolgálat napja van? - hüledezett a legidősebb lány, Angelica emlékezett, hogy Maria volt a neve. - Milyen gyorsan eltelt egy holdhónap! Biztos vagyok benne, hogy engem fog ma választani!
A kijelentését éles sivítozás követte, amint egymást túlharsogva próbálták kitalálni kit is választ majd az Úrnő. Angelica értetlenül figyelt, eddig ilyenről nem is hallott itt. Ursulára vetett kérdő tekintetére, csak egy megnyugtató mosolyt kapott, így félresöpörte az aggodalmait.
Dolgos nap volt és késő délután, amikor a kastély nagytermében gyűltek össze a szolgálók. Még hat másik lány is állt a nagy csarnok közepén a legszebb ruhájában, szemüket a topánkájukra szegezve. Ursula még mindegyiknek gondosan ellenőrizte minden készen áll - e, mondott egy - két bíztató szót, majd ő is elhelyezkedett hátul.
A terem telis tele volt érdekesebbnél érdekesebb tárgyakkal. Pajzsok, szablyák borították a falat, falikárpitok lógtak mindenhol. A padlószőnyeg mintái kacskaringósan tekeregtek, mint valami végtelen kígyó. A lányok izgatott suttogása visszhangot vert a teremben, de elhalt, amikor kinyílt a lakótoronyba vezető ajtó.
Mindenki lehajtotta a fejét, Angelica is, akinek a legelső napon a fejébe verték, hogy soha, semmilyen körülmények közt nem nézhet az Úrnőre. Ezt sem értette miért van, de tudta nem ellenkezhet a parancs ellen.
Halkan suhogott a nehéz nemesi ruha a szőnyegen, amint közelebb jött a sorban álló leányokhoz. Angelica torkában dobogó szívvel állt, még sosem volt az Úrnő közelében. Utolsó előtti volt a sorban, a másik végéről indult el lassú léptekkel, meg - megállva mindegyik lány előtt egy pillanatra.
Tapintható volt a feszültség, amint közeledett. Ahogy közelebb jött már érezni lehetett különös parfümjének nehézkes illatát, ami egyszerre volt kellemes és valami belső nyugtatanságot is keltett. Amikor az Angelica melletti lány előtt állt meg az Úrnő, a lány megkockáztatott egy oldalra sandítást. Nem bírt kíváncsiságával.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.32 pont (31 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#12 Andreas6 2017. 11. 6. hétfő 17:07
Érdekes, de nem igazán az én ízlésem.
#11 A57L 2017. 04. 1. szombat 06:12
Ebben mi a jó?
#10 deajk2008 2014. 12. 2. kedd 11:23
erre a műre 9,5p adtam és hiszem, hogy tudod folytatni...
#9 deajk2008 2014. 12. 2. kedd 11:22
a hossza is aránylag jó, és így ezért én most
#8 deajk2008 2014. 12. 2. kedd 11:20
maga a történet jó, mert van a történetnek menete és van kereksége is
#7 deajk2008 2014. 12. 2. kedd 11:18
mikor két vagy több meztelen női test összegabalyodik, nagyon felizgató
#6 deajk2008 2014. 12. 2. kedd 11:17
szeretem a lányok egymás közti hancúrjait
#5 tiborg 2013. 02. 6. szerda 05:27
Vampir szerelem...szepen, helyesen leirt gombolyu tortenet!
#4 tomi19 2013. 02. 5. kedd 17:41
Nekem tetszett 10 pont kár hogy nincs folytatása...
#3 sihupapa 2009. 02. 3. kedd 20:17
érdekes!
#2 Death 2008. 09. 11. csütörtök 16:33
Ígéretes kezdet lehetne, de egy kicsit több erotika - szex nem ártana!
Mindenesetre nekem tetszik!
#1 Törté-Net 2008. 09. 11. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?