A+ A-

Ahogy elkezdődött

Fülledt augusztusi nap volt. A meleg estére sem csökkent, csak kóvályogtunk a lakásban. A gyerekek a TV - t nézték, nekünk ehhez sem volt kedvünk.
Feleségem, Éva egyszer csak megszólalt.
- Menjünk el valahova, nem lehet a lakásban kibírni ezt a meleget.
Egyetértettem vele. Gyorsan lezuhanyoztunk, felöltöztünk. Mindketten könnyű kis nyári ruhát vettünk fel. Éva a zöld virágmintás ruhája alá, amely olyan csodálatosan kiemeli az amúgy is remek alakját, csak egy kis bugyit vett. A gyerekeknek megmondtuk, hogy később jövünk feküdjenek le.
A folyóparti sétányon lévő zenés presszóba mentünk. Kértünk egy sört, és hallgattuk a zenét. Csak páran voltunk, a félhomályos helyiségben. Egy - két pár ült a közelünkben, a bárpultnál két kurva várta, hogy fuvara legyen.
Nem sok sikerre, mert magányos férfit nem láttam. Egyszer csak a pincér egy üveg pezsgőt hozott. Kérdőn néztünk rá, ő szó nélkül mutatott az egyik asztal felé. A félhomályban egy férfi alakja látszott, intettem neki, hogy jöjjön ide hozzánk.
Elindult. Mikor már csak pár lépésre volt vettük észre, hogy pezsgős barátunk nem más mint Józsi a család régi barátja. Megköszöntük az italt. Kérdésünkre elmondta, hogy egyedül van fel akart csípni valakit. Mikor minket meglátott elállt ettől.
Ez számunkra a érthető volt, mert tudtuk, hogy Józsinak nagyon tetszik a feleségem. Mikor néha - néha feljött hozzánk szemével szinte levetkőztette a könnyű kis otthonkában lévő Évát. Ha tehette "véletlenül" hozzáért a combjához, megsimogatta a haját. Mikor a vendégség végén elbúcsúzott a búcsúpuszit a szájra adta, keze miközben fogta Éva kezét hozzáért a melléhez. Én ezeket látva többször javasoltam Évának egy hármas partit. Ő erről hallani sem akart, mindig monogám volt.
Józsi odaült az asztalunkhoz, a pincér neki is hozott poharat. Ittunk a pezsgőjéből a találkozás örömére. Hamar elfogyott, kértem még egy üveggel.
Józsi formába lendült. Egymás után mesélte a vicceket. Nagyokat röhögtünk. A feleségem hasát fogta a nevetéstől. Mikor előrehajolt a ruhája mellénél előrebukott, a mellbimbójáig be lehetett látni. Józsi szeme oda - oda tévedt és elidőzött a gyönyörű halmokon.
Egyszer csak felugrott, és megkérdezte
- Attila, elvihetem a feleséged táncolni? Jössz Éva?
- Menjetek - feleltem.
Kimentek a zenekar előtti kis placcra. Rajtuk kívül csak egy pár táncolt. Éva gyengéden partneréhez simult. Józsi újra elkezdte a viccmesélést. Ezt abból gondoltam, hogy Éva nagyokat kacag. Fejét, törzsét hátrahajtotta, de csípőjével szorosan tapadt a derekát átkaroló férfihoz. Közben a zene ütemére körkörösen mozgatta fenekét, evvel dörzsölve Józsi ölét. A zenekar egy lassú andalító számba kezdett. Éva szorososan tapadt Józsihoz, karjaival átölelte a nyakát, a két arc egymáshoz simult. Józsi kezei egyre lejjebb csúsztak, simogatták, majd gyengéden megmarkolták a kívánatos segget.
Én már a látványtól felizgultam.
Talán most összejön! - gondoltam.
A zenekar befejezte a számot, szünet következett.
Éva és Józsi kipirulva jöttek vissza. Látszott, hogy felizgatták egymást.
- Menjünk el sétálni - kérte Éva - még mindig olyan fülledt meleg van.
Lementünk a folyóparton lévő sétányra. Két oldalról Évába karolva andalogtunk.
- Jó lenne megfürödni - javasolta Józsi.
- Persze ebbe a mocskos vízbe, különben sincs fürdőruhánk - feleselt huncutul Éva.
- Neked nem is kellene - mondtam - Ilyen jó mellekkel nem kell szégyenkezned. Nézd csak meg Józsi, hogy milyen jó kemény.
Ezzel fogtam a kezét és Éva mellére tettem.
- Na mit szólsz hozzá? - ezt már Éva kérdezte, szemében furcsa csillogással. Nem gondoljátok, hogy monokinit is hordhatnák.
Mind a ketten lelkesen helyeseltünk.
- Az a baj - mondta Éva, - hogy sok nő nem tudja, hogy mi áll jól neki. Ha jól is áll nekik akkor sokszor az összhangot rontják el például egy rossz frizurával, vagy például ha a tangából kilóg punciszőrük.
- De hát arról nem tehetnek - csodálkozott Józsi.
- Dehogynem, te még nem hallottál a fazonigazításról, vagy a borotválásról.
- De, a borotválást el tudom képzelni, de nekem nem tetszik a kopasz pina. De mi az a fazonigazítás?
- Na ne hülyéskedj. Te ezt tényleg nem tudod?
- Tényleg nem. - felelte Józsi.
Közben egyre messzebb kerültünk a presszótól, egy padhoz értünk.
- Na, várj te kis tudatlan. Majd segítek rajtad - mondta Éva és fellépett a padra. A ruhája alá nyúlt és lehúzta a bugyiját. Odaadta nekem.
- Tedd zsebre nehogy itt maradjon, nem hiszem, hogy nekem ez már kellene ma.
Lassan húzta fel a ruhája alját, egészen a melléig.
Józsi megbabonázva nézte, a frissen igazított pinát, amely a holdfényben még izgatóbb volt. Meg akarta fogni, vagy simogatni a sötét csíkkal borított vénuszdombot.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.85 pont (46 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 Andreas6 2015. 11. 5. csütörtök 11:48
Kicsit túl tömény. Amúgy nem rossz.
#5 papi 2013. 11. 18. hétfő 11:42
Nem rossz
#4 A57L 2013. 09. 24. kedd 05:16
Egész jó.
#3 bb 2008. 07. 6. vasárnap 09:41
Nagyon jó!
#2 sfu 2008. 05. 8. csütörtök 17:59
Ez már szerepelt a mese felnőtteknek-be akkor is tetszett,marha jó hogy újra olvashatom!!!
#1 Törté-Net 2008. 05. 8. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?