A+ A-

Hétköznap borral, kukoricával...

Csütörtök volt, munkaidőben dolgozni szokás, így én is feladatomat láttam el, bár a lemezmegmunkáló gép nem működött, mindenki aggódott. Határidők, költség miegymás gondokkal tele a padlás. Én szokás szerint nyugodtan, csendben ültem a gép előtt, alkatrészeket rajzolgatva, ide ez a szerszám kell, ez túl nagy, na ez jó lesz, pont ki is jön a 2000x1000-es táblára. Munkatársam, a konnektor körül babrált, szeretett mindig rendezgetni, most épp a kábel rengeteget szerette volna egy csokorba fűzni, csakhogy a T elosztó nekiállt füstölni, egy kicsit meg is ijedtem, de nem történt katasztrófa, csak a lábam közötti radiátor füstölt el. Ott tartottam, mert az épület már régi volt, szigetelése egy pajtáéval ért fel, így bezártam a meleget az asztal alá. Csütörtököt mondott, jött az intézkedés 5 ember foglalkozott a megjavításán, mégsem lett kész. Még jó, hogy kedvesemmel történő telefonbeszélgetések felforrósították lelkemet, testemmel együtt, de egy kis incselkedés mindig belefér, kiskutyának hívták a munkahelyén, mondtam, megszaglászom a nyakát, s megnyalogatom, ajkait finoman megharapom, akár egy másik ember eb. Visszaérve hűvös irodámba, kollega nyári sztorit mesélt, leültem szürke, forgó székemre, s hallgattam:
- Nyáron elmentünk fagyizni Kéthelyre a Müller fagyizóba, nyaltuk a fagyit, s látom a főútról bekanyarodó Wartburgot, egy fiatal nő vezetett, mellette, talán az anyósa ülhetett. Kanyarodtak be, de a csaj rosszul szedte alá a kormányt, így félig az árokba az mentek, majd végül ott is kötöttek ki, az anyós idegesen kiszállt, bebaszta az ajtót és nekiállt ordítani: Melinda! Az isten bassza meg, hogy lehetsz ilyen balfasz! Nyalni jöttünk nem szopni!!
Röhögtem a kollegákkal együtt, a szerencsétlen kis történeten, vagy 5 percig, majd folytattam a munkát, hébe-hóba szünetet tartottam, lézengtem az üzemben, dolgozókkal diskuráltam.
Munkaidő lejárta előtt egy órával, játszottam a fekete özveggyel, munka nem akadt, így játék maradt. Jött az idő, kabát a hátra, indulás a kapitalizmus buszára.
Otthon épp történetet írtam a gép előtt, mikor megjött másik felem, szeretett kedvesem.
Fel is álltam a géptől, s köszöntöttem, selymes csókkal üdvözöltem. Szokás szerint beszélgettünk a nap eseményeiről, a munkahelyen történtekről, gondolatokról és kettőnkről az előttünk álló feladatokról. Fontosnak tartottam, mindig mindent megbeszélni, a legapróbbtól a legnagyobb problémákig, ennek látom értelmét, még akkor is, ha egyes dolgok kényesen, vagy nem fényesen érintették a másikat. Sosem húztam fel magam, akár egy ilyen mondaton:
- Kedves zuhanyozz le, kicsit megizzadtál.
- Csodálkozol? Épp erotikus történet írok. Nevettünk, majd a fürdő felé vettem az irányt.
Jól telt a délután, ami estébe fordult, a kanapén ülve hangzott a kérdés felém:
- Tudod mit? Nézzünk meg egy filmet.
- Rendben, Mit nézzünk?
- Te keress egy filmet, addig én csinálok pattogatottkukit!
- Milyen hangulatod van?
- Könnyed vidám
- Hmm, csináld meg a kukoricát addig választok, de azt hiszem, már tudom.
Kislisszolt a drága, én meg hálószobánkban az állványon DVD-ket nézve kerestem egy filmet. Harcosok Klubja, Ember, aki ott sem volt, Portishead Roseland New York, Csokoládé stb.. Nem, nem, nem ÁÁÁ.. Megváltó szex, az pont jó lesz, aranyos, könnyed, mosolygós, egy kicsit drámai, meg amúgy is, itt az ideje a megváltásnak, azok bizonyos napok...
Kiveszem, az ágyunkat elrendezem, két nagy párna, támlának támasztva, s egy finom műszőrös pokróc. Mi kell még? Ja hát a legfontosabb, kimegyek, meglesem, merre jár.
Hallom a tompa pattogást, ahogy erősödik konyhához érve, patt, patt, Puff, csapok a fenékre.
- Héé fiatalúr! Talán türelmetlenkedik?
- Csak egy kicsit. Puszi cuppan a mosoly melletti apró gödröcskében
Simizem derekat, kezem becsúszik a hátsó fertályt elfedő szabadidő naciba.
- Nana! Fejedre borítóm a meleg kukit!
- Majd mutatok én neked kukit!
- Iszunk egy pohár fehérbort?
- Hogyne. Már veszem is ki a hűtőből elhelyezem, magam elé teszem, keresni kezdem a fiókban a célszerszámot, nem találom.
- Hol a dugóhúzó?
- Ahova tetted múltkor.
- A múltkor itt volt a fiókban!
- Most is ott van! Várj!
Matatni kezd a hasam előtt a rengetegben, megtalálja, majd visszaadja a segrepacsit, csípőből lököm be a fiókot. Megfogom ismét az üveget.
- Hideg de lassan isszuk, mert megfájdul megint a torkod, aztán ápolhatlak, bár ez sem okozna gondot. Jó doktor bácsi vagyok, hisz tudod. Mosolyog, hogyne tudná. Közben a dugót kirántom. Pukkk
- Erről mindig szegedi cimborám jut eszembe, aki kissé ittas állapotban azt mondta: Nem szabad gyorsan kinyitni, mert a bor sokkot kap.
- Ez jó. Közben levette a két poharat, már minden kellék megvolt, a konyha fényét, sötétbe kapcsolta, s elindult előttem.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.22 pont (9 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 A57L 2014. 01. 8. szerda 04:51
Jó írás.
#2 papi 2013. 12. 10. kedd 05:34
Tudsz te jobbat is!
#1 Törté-Net 2006. 02. 14. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?