A+ A-

Partizán bosszú

Fordítás
Eredeti történet
Amikor benyomultunk a faluba, láttuk, hogy az összes férfi elmenekült, kivéve azt a néhány öreget, akik az iskolát őrizték. Elszánt arccal álltak a bejáratnál, asztalokból és székekből felhalmozott félkör alakú barikád mögött. Megpróbáltuk rávenni őket, hogy tegyék le a fegyvereiket - melyek mindössze néhány öreg puskából és pisztolyból álltak, de visszautasították az ajánlatunkat. Harlit azt mondta, vigyem a szakaszomat és fogjuk el vagy öljük meg őket. Ő majd a fő erőkkel tovább üldözi a falu férfi tagjait az erdőben, hagy majd egy hátvédet a főúton, ott csatlakozhatunk hozzájuk, amint itt végeztünk. Remélve, hogy elkerülhetjük a harcot és az esetleges veszteséget, még egyszer megpróbáltam meggyőzni az öreg parasztok kis csoportját, hogy adják meg magukat.
Egy korhadt faház sarka mögül kilesve kiabáltam oda az ígéreteimet: csak akkor engedjük szabadon távozni őket, ha a fegyvereiket hátrahagyják. Sajnos, rám lőttek. A lövedék forgácsokat spriccelve a ház sarkába csapódott, néhány szilánk az arcomba vágódott. Woczikhoz fordultam, akinél a nehéz gépfegyver volt, mondtam neki, hogy piszkálja ki őket. A többieket elküldtem, hogy Karel vezetése alatt, balra kerítsék be őket. Mialatt a doki kiszedte a faszilánkokat az arcomból, és bekente a sebeket jóddal, Woczik felállította a fegyvert.
Janusch által cipelt háromlábú állványra helyezte a gépfegyvert, Woz kidugta a fegyver csövét a ház sarka mögül és megszórta a barikádot.
Egy percen belül végzett. Az a kettő, akit nem szedett le azonnal, a fedezék alá bújt, amikor a szakasz megrohamozta a barikádot. Az utolsó pillanatban én is csatlakoztam Woz-hoz, az automata gépfegyveremből tüzelve segítettem neki a fejeket lent tartani. Karel és az emberei oldalról odarohantak a barikádhoz, gyorsan átugorva leszedték a maradékot. Felugorva futottam, olyan gyorsan, ahogy csak tudtam, de már vége volt mindennek, amire odaérem hozzájuk. Láttam Karel-t, hogy belerúg egy őszes szakállú férfiba, s amikor fájdalmában felnyögött, másvilágra küldte egy golyóval a tarkójába.
-"Figyeld az ajtót!" - mondtam Karelnak, majd megvizsgáltam a tetemeket. Kilencen voltak, nyolc öregember és egy 12 év körüli fiú. Az embereim az iskola falához, egy kupacba vonszolták őket. Találtunk még egyet, aki azt színlelte, hogy halott és tökéletesítettünk az alakításán.
Az iskola egy szürke téglákból épült 15 méter nagyságú négyzetes épület volt. Csak egy ablaka volt a legközelebbi falán. Ahogy Wocznik és Janusch újra csatlakozott hozzánk a gépfegyverrel, két csoportra osztva az embereimet, az épületet ellenkező irányból megkerülve, körbe küldtem őket, azzal a paranccsal, hogy nézzék meg, senki sem menekült-e el az épület mögé. Szinte biztos voltam abban, hogy mit fogunk bent találni. A falhoz lapulva az ablakhoz léptem, a sapkámat egy botra tettem és lassan betoltam az ablak elé. Nem történt semmi.
"Végig sétáltam" vele az ablak előtt még mindig nem történt semmi. Az egyik szememmel óvatosan belestem az ablak oldalán, a fejemet csak annyira felfedve amennyire feltétlenül szükséges volt. A távolabbi sarokban nők és lányok csoportja kuporgott egymást átkarolva.
Lehajoltam, s az ablak másik oldalához mászva, megnéztem a helység másik sarkát is. Csak a csupasz padlót láttam.
-"Nagyjából 20 nőt láttam a túlsó sarokban, semmi mást." - mondtam a velem maradt hat embernek. - "Karel, menj be Vlad-dal! Légy óvatos!" A két ember az ajtó két oldalánál helyezkedett el. Karel óvatosan megpróbált benyitni. Zárva volt az ajtó, ami nem volt meglepő.
-"Menjek hátrébb!" - mondtam az ablaktól ellépve. Felemeltem a fegyveremet és három lövést adtam le a zárra, amitől az ajtó engedett és pár centire kinyílt. Visszamentem az ablaknál levő helyemre. Vladimir a fegyvere tusával meglökve, szélesebbre tárta az ajtót. Nem hallottunk semmit csak az ajtó recsegését és halk nyöszörgést bentről. Karel jelzett Vladnak, hogy alacsonyan fog bemenni. A fegyverét az épület oldala felé fordítva elővette pisztolyát. Vladimir bólintott az ajtóra célozva a hóna magasságáig emelte gépfegyverét. Egy hirtelen lökéssel Karel bevetődött az ajtón és hasra fordulva végig tekintett a helységen. Majd a szemét a nők csoportján tartva felállt és behívott minket. Tüzelésre kész fegyverekkel követtük Karelt a helységbe. Amíg két ember a nők csoportját fedezte, két másikat a mosdóba és a WC-be küldtem szétnézni. Az ablakhoz mentem és szóltam a két őrnek, akiket oda beosztottam.
-"Úgy néz ki, speciális akcióban lesz részünk," -mondtam - " figyeljétek a több sarkot is, amikor végeztünk szólunk és ti következtek!"
Hirtelen zajt hallottam, a hátam mögül jött, a lányok WC-jéből. Elindultam arrafelé, a fegyveremmel tüzelésre készen, de mielőtt pár lépést tehettem volna, láttam, hogy Skas tűnik fel egy fiatal lányt ráncigálva elő a karjánál fogva. Kasimir a fiú WC-ből kilépve megrázta a fejét. Elvettem a lányt Skastól és a távolabbi sarokban lévő csoport felé löktem.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.47 pont (47 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#16 A57L 2013. 07. 21. vasárnap 06:23
Nem rossz.
#15 papi 2013. 04. 28. vasárnap 07:53
Ez egy borzalom.
#14 pimaszub 2012. 04. 15. vasárnap 10:40
Kicsit nehezen olvasható....
#13 Brigádos 2008. 09. 21. vasárnap 14:14
Tudjátok mit csinálnék az ilyen állatokkal...
#12 zümzüm 2008. 07. 6. vasárnap 22:52
Minden háborús agresszor kegyetlenkedik a gyengébbekkel. (Az iraki háborúban kiderült, hogy még a nők is képesek rá....)

Sőt: minden agresszor kegyetlenkedik a gyengébbekkel.
Háború nélkül is. Sajnos.

Az ilyen történetek engem nem izgatnak fel, csak elszomorítanak és elborzasztanak.
#11 nevem:senki 2008. 06. 29. vasárnap 14:21
ez még lightos nekem is mesélte a nagyfater h mit csináltak az oroszok pesten, meg berlinbe, a fiatal lányokat csoportosan eroszakolták meg volt köztük 8-10 éves is, majd megölték, így törték meg a civil lakóság ellenállását
#10 nekeresd 2007. 04. 11. szerda 21:39
én ennél sokkal durvább sokkal "pedobb" történeteket is halottam nagyapámtól aki harcolt a 2. vháborúba! ez a valóság ez van!
#9 Bambuló 2005. 12. 18. vasárnap 23:13
Tartalmát tekintve borzasztó. A történet mesélése, leírása - még a kegyetlenségnek is - nagyon jó. Ez egyszerre köszönhető az eredeti írásnak, s Álmodozó - már korábbi fordításaiból is kitűnő - beleérző képességének.
#8 Hegylakó 2005. 09. 25. vasárnap 23:56
Szerintem igen is helye van ennek a történetnek, és jó ahogy van.
#7 DeviánsFörtelem 2005. 09. 25. vasárnap 10:29
Azért ezt talán nem kéne. És az sem kifogás, hogy ilyesmi létezik. Tudjuk, hogy létezik, mint ahogy éhező felpuffadt hasú kisgyerekek is léteznek... most akkor ezentúl róluk is fogunk pornó történeteket olvasni? Ha valaki az emberiség jövőjéért aggódva háborús borzalmakról akar írni, akkor arra is vannak helyek. Ha pedig valaki ezt szórakoztatás céljából rakta fel akkor az egy beteg állat és tényleg nem kéne helyet adni az ilyeneknek.
#6 Zed 2005. 08. 31. szerda 16:56
Hát ez ciki. Ha a pasik egyenruhát húznak, és fegyver is van hozzá...Patkányok? Nos, ez a sztori lehet, hogy tényleg szelídebb mint a valóság. Nem lehetne a harcot kihagyni és csak dugni?
#5 illaberek 2005. 08. 31. szerda 14:08
Az utolsó két mondat elég kategorikus, ami zavaró lehet! NEM A SZERBEK FELETT KÉNE PÁLCÁT TÖRNI, ITT A KEGYETLENKEDŐ SZERB KATONÁKRÓL van szó. Ne általánosítsunk. Ezt az állítást a békeszerető és becsületes szerb többség nevében kikérem magamnak!!!
#4 nagydee 2005. 08. 29. hétfő 10:32
Ez neked rémes?
Te melyok golygón élsz?
Ez egy nagyon enyhe történet a valósághoz képest...
#3 Bratyó 2005. 08. 27. szombat 17:55
Nagyon jó a forditás.De sajnos a háboruk már ilyenek,mindig az ártatlanok szenvednek.Ez a háboru alap elve.
#2 Lajos 2005. 08. 27. szombat 15:44
iszonyatos, nem ártana levenni, ez még kitalált történetnek is rémes.
#1 Törté-Net 2005. 08. 27. szombat 00:00
Mi a véleményed a történetről?