A+ A-

Esős éjszaka

- Jöjjön már! - vált követelőzővé a férfi hangja, miközben a bejárat előtt toporogva várt és a szakadó eső kezdte egyre jobban eláztatni összes ruhadarabját
- Dehogy megyek, szakad az eső! - morogta nyűgösen a nő
- Azt akarja, hogy itt ázzak el, amíg maga azon töpreng, hogy feláldozza-e a sminkjét és a frizuráját? Ez az eső nem fog elállni reggelig, de tőlem itt is szobrozhat - vetette oda a nőnek, és fordult is, hogy elinduljon hazafelé
- Várjon!- mondta a helyzethez mérhető lehető legnagyobb elkeseredettséggel a nő, előre látva, hogy bizony kénytelen lesz megázni, akár tetszik, akár nem. Mindenesetre azt tudta, hogy semmiképp nem akar a munkahelyén éjszakázni a csöppet mogorva biztonsági őrrel.
A férfi némi önelégült vigyorral visszafordult és - mintha már nem lenne teljesen elázva - sürgetőleg emelte fel két karját. -Nők- mormolta és bevárta, míg odasiet hozzá a nő, aki remélve, hogy megóvja kicsit megjelenését, feje fölé emelte egyik dossziéját. Természetesen az nem ért semmit, pár pillanaton belül az iratok és ő is csurom víz lett. - Remélem tényleg közel lakik - kérdezte reménykedve a nő, bár ez esetben akár hazáig is elgyalogolhatott volna.
Megpróbálták szaporázni lépteiket, de az eső és a sötétség - lévén elmúlt már 9 óra is - egyáltalán nem kedvezett eme próbálkozásuknak, így óvatosan szlalomoztak az egyre növekvő pocsolyák között. Mindketten ugyanazt a típust képviselték, egyedülállóak voltak, szerették a munkájukat, szerettek dolgozni egy-egy feladaton és mindketten vágytak arra a valamire, ami miatt, illetve aminek hiánya miatt minden este szomorúan bújtak ágyba.
Nem dolgoztak ugyan egy helyen, a cég két különböző pontján, két teljesen eltérő munkakörben helyezkedtek el, mégis az első naptól fogva egy hullámhosszon voltak, bár barátnak a leginkább sem nevezhették egymást...Mindenesetre a nő azon a napon szokott rá a rendszeres sminkelésre és az egészségesebb életmódra, a férfi pedig azon a napon szokott le a dohányzásról amikor együtt ebédeltek. A zsúfolt étkezdében kénytelenek voltak egy asztalhoz ülni, azóta is többször ebédeltek együtt, de mindig megtartották a távolságot egymástól.
A férfi lakása felé menet csöppet sem konszolidálódott az eső mennyisége, de legalább rendesen kivilágított utcára értek, ahol a férfi akarata ellenére is, ösztönösen felmérte a nő kívánatos domborulatait. Meg kellett jegyezze magában, hogy tény, mindig elegánsan öltözve látja, mindig sejtet valami a nő ruhája, de ahogy rátapadt a vizes szoknya a combjaira, és ahogy ölére simult minden lépésnél, egyre nagyobb vágyakozással tekintett rá. Rádöbbent, hogy - ha nem is kitartóan - de míg kereste a neki való nőt, mindvégig ott állt előtte. - Fától az erdőt- jegyezte meg keserűen a férfi az orra alatt dörmögve, miközben egy adag vizet rázott ki kabátja ujjából, hogy kivehesse lakáskulcsát. Világ életében gyűlölte a számkombinációs kapunyitókat, nem is volt hajlandó megjegyezni a kódot. A nő szinte parancsolóan topogott az ajtó előtt kissé szúrós pillantást vetve élete, pontosabban kinézete megrontójára.
- Miért nem a kapunyitóval próbálkozik?- kérdezte élesebben, mint szerette volna, de abban a pillanatban már nyílt is a zár, és a férfi maga elé engedte a nőt a sötét lépcsőházba. Hangosan kattant a zár, amikor becsukódott az ajtó, abban a pillanatban a nő összerezzent, érezte, hogy jobban fázik így, szélvédett helyen, mint addig kint az esőben, érezte, hogy mellbimbói megkeményednek a nedves ruha alatt, hogy tökéletesen megbizonyosodjon róla leheletfinom mozdulattal végigsiklott mellein bal kezével. Valóban ágaskodtak, ráadásul az érintéstől kellemes, bizsergető érzés szaladt végig a hátán a dereka közepéig, pont a feneke és a dereka hajlatáig, ott összegyűlt egy pontban, majd fokozatosan csillapodott... de vajon miért gondolt közben a mellette álló csuromvizes férfira? Ezt az érzéki titkot megtartotta magának.
- Jöjjön! - törte meg a csendet végül a férfi - Vagy nem akar ennél fényesebb helyen lenni? - bökött viccelődve a nő orrára arra célozva, hogy minden bizonnyal a nagy műgonddal elkészített smink romokban hever valahol még meg nem lévő ráncain. -Nagyon vicces. - igyekezett a lehető legironikusabban mondani, de küzdött a nevetéssel.
A lakásba való bejutás némileg könnyebben ment, mint az imént a kapunál. Beléptek a lakásba, ami barátok között is tipikusan legénylakás volt. A nő nem törődött vele különösebben, első útja a fürdőszoba felé vezetett volna, ha a férfi nem állja útját azzal, hogy inkább most ad törölközőt neki, meg valami ruhát mintsem rárontson fürdés közben. A nő értékelte az ötletet, addig is levette elázott kabátját és szomorúan vette tudomásul, hogy aznap este bizony kénytelen lesz valami otromba férfiruhában hazamenni, mindenesetre eldöntötte, hogy követel egy ernyőt magának.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.22 pont (23 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 deajk2008 2016. 10. 31. hétfő 14:19
nekem tetszett ezen mű... 8p
#5 papi 2013. 08. 4. vasárnap 17:15
Nagyon jó
#4 v-ir-a 2013. 06. 7. péntek 22:46
szuper...nagyon élveztem az olvasást smile
#3 Mulder 2005. 08. 22. hétfő 19:10
Szép! Nagyon tetszik.
#2 Livi 2005. 08. 9. kedd 11:21
Igazán jó sztori, tetszett. 10 pötty
#1 Törté-Net 2005. 08. 8. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?