A+ A-

Erdei történet 6. rész

Az elkövetkezo héten miközben a sebeimet ápoltam nem igazán tudtam elengedni magam. Állandóan az járt a fejemben, hogy milyen kínzásokat fognak kitalálni még a számomra. Szerencsére a hét második felére már semmiféle fájdalmat nem éreztem és visszanyertem szokásos kondíciómat is. Péntek éjjel már alig aludtam valamit, pedig tudtam, hogy nem ártana elore kipihenni magam.
Eljött a szombat reggel. Szokásos módon megreggeliztem, lezuhanyoztam, elintéztem minden szükséges ügyemet. Mivel sejtettem, hogy ok sem hülyék teljesen, egy olyan ruhát vettem fel, amiért nem lenne kár ha bármi történne is vele, s a biztonság kedvéért egy szatyrot is vettem magamhoz. Elindultam az erdo felé. Mikor már kelloen beértem a fák közé, s közel voltam a táborhoz, kerestem egy fát, amely megfelelo rejtekhelyül szolgálhat a ruhásszatyor számára. Kisvártatva rá is találtam egy fára, amelyben egy odú volt. Elkezdtem levenni a ruháimat. Mikor már csak a bugyi volt rajtam beleborzongtam. Kell ez nekem? Mit vállaltál te hülye már megint? Aztán eszembe jutott a puncimban lévo lakat. Megfogtam és azt éreztem, hogy nedves. Beizgultam. Erre lesz, ami lesz, levettem a bugyimat is, beletettem a szatyorba, majd az odúba tettem a szatyrot a ruhákkal, s néhány falevéllel letakartam. Aztán elindultam a tábor felé. A tábor azonban teljesen üresnek tunt, sehol egy lélek. Elindultam a kisházhoz, majd bekopogtam az ajtaján. Senki sem nyitott ajtót. Megint kopogtam, majd lenyomtam a kilincset. Az ajtó zárva volt. Na most mi lesz? Gondoltam, miközben elindultam a sátor felé. Ekkor a hátam mögött meghallottam egy hangot:
- Keres valakit?
Erre megfordultam, és láttam, hogy mögöttem egy vadidegen férfi áll. Ösztönösen az ágyékom és a melleim elé tettem a kezem, takarva amit lehet, majd ráförmedtem:
- Mit csinál maga itt?
- Én mit csinálok? Maga van kissé szokatlan öltözékben. - Mondta, miközben végigmért a tekintetével. Eközben persze fülig vörösödtem a szégyentol. Ismét úgy éreztem, hogy megnyílik alattam a föld. Idejöttem, aztán ahelyett, hogy vártak volna, megint egy idegen elott kell meztelenül állnom.
- Én ... Én egy Marcsi nevu lányt keresek. - Hebegtem.
- Nem tudom, kellene ismernem egy Marcsit, aki egy csinos meztelen lányra vár? - Kérdezte nevetve, miközben folyamatosan bámult.
- Esetleg én is tudnék segíteni önnek, ha gondolja! - Mondta gúnyosan.
- Nem! - ordítottam, majd elkezdtem szaladni a suru felé, miközben hallottam, hogy o csak hangosan nevet.
- Állj meg! - szólt valaki. De ez mintha már nem o lett volna. A hang ismeros volt valahonnan. Hátranéztem és láttam, hogy Imre szólít, miközben együtt nevetnek az ismeretlen férfival.
- Gyere vissza! Megígérted Marcsinak, hogy eljössz, látom betartottad az ígéreted. Ez csak egy tréfa volt, de látom jól sikerült elérni a célját.
Visszafordultam, majd kezeimmel továbbra is takarva magam, elindultam Imre felé.
- Ez itt Béla. Elotte nem kell szégyellni magad. - Mondta Imre miközben próbálta óvatosan elhúzni kezeim a mellemrol és ágyékomról.
- De én... - próbáltam válaszolni, miközben erosen tartottam kezeimet.
- Nincs ellenkezés! Mit képzelsz magadról, nem emlékszel még a múltheti dolgokra. Ajánlkozz fel szépen a barátomnak! - Mondta Imre, de most már erélyes hangon. Nem volt más lehetoségem, ha nem akartam bajt, engedelmeskedtem. Elvettem a kezeimet és elkezdtem ismét a megalázó szöveget:
- Jó napot uram, tegyen velem azt amit kíván!
- Na nem te büdös szuka! Már elfelejtetted, miként kell bemutatnod a picsádat a leendo uradnak! Csináld rendesen, úgy hogy ne lehessen ellenállni a kísértésnek!
- Igenis uram! - válaszoltam, majd hanyattfeküdtem a földön és felemeltem a csípomet úgy, hogy a lábaim közben széttártam. Majd folytattam a mondandóm:
- Tisztelt uram, itt áll ön elott egy rabszolga, akivel azt tehet amit akar, s amennyiben leveszik rólam a lakatot, úgy ha kívánja magáévá is tehet. - Mondtam, miközben égtem a szégyentol.
- Jól van. Állj fel hadd nézzelek meg! - Mondta, majd végigsimított a kezével. A mellbimbóimat hosszasan morzsolgatta, majd lejjebb vándorolt a kézfeje. A puncimnál szintén hosszasan idozött, a lakat környékét rendesen megsimogatta újjaival. Ettol persze rendesen beizgultam. Még mielott azonban elélveztem volna megfordított, majd a fenekemet kezdte el szorongatni. Ismét megsimogatta a puncimat, majd a nedves ujját hirtelen benyomta a végbélnyílásomba. Kissé kellemetlen volt, de turtem.
- Hová tetted a ruhádat? - Kérdezte Béla. Kissé meglepett a kérdés, de a hazamenetelem biztonsága érdekében nem akartam elárulni.
- Az volt Marcsi parancsa, hogy így jöjjek, ruha nélkül.
- Na ne röhögtess, csak nem akarod azt mondani nekünk, hogy otthonról is így indultál el.
- Így kellett jönnöm uram. - válaszoltam, próbálva úgy megkerülve az igazat, hogy nehogy hazugságon kapjanak.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.18 pont (40 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 deajk2008 2018. 02. 3. szombat 16:22
Várjuk a folytatást, mert egy izgalmas sorozat lett... 9p
#3 Winch Eszter 2005. 04. 20. szerda 18:50
De készülőben van már egy másik.
#2 Amatõr 2005. 04. 11. hétfő 16:11
Kár, hogy vége! nem lehetne mégis folytatni valahogy?
#1 Törté-Net 2005. 04. 10. vasárnap 00:00
Mi a véleményed a történetről?