A+ A-

Katus

Csengettek. Felkeltem a kanapéról és kényelmesen indultam az ajtó felé, miközben azért imádkoztam, nehogy megint valami vallási szekta hittérítoinek nyissak ajtót. Sajnos az utóbbi hónapokban rendszeresen osztályrészem volt bennük. Szerencsémre várt vendégem, Katus állt a küszöb túloldalán. Mint minden nyáron, mióta ismerem, szoknyát viselt, és nyalókázott. Volt ez a különös szokása, hogy a nyári idoszakban le nem lehetett szoktatni a nyalókázásról, egyébként teljesen normális, 17 éves lány volt, korához képest kifogástalan testi adottságokkal. Közepesen nagy, ám kelloképpen formás melleit egy fehér, köldökig éro top takarta, mely nem ért le teljesen farmerszoknyája csípo részéig, így látni engedte a közeli szolárium szalonban edzett rézbarna borét. A legjobb barátom volt.
A szokásos két puszi és az üdvözloszöveg után otthonosra véve a figurát besétált a nappaliba, és a kanapén hanyatt dobta magát. Követtem, s vártam, hogy szokásához híven elkezdjen panaszkodni valami teljesen lényegtelen dologról. Várakozásom nem tartott tovább néhány másodpercnél. Hangjában visszacsengett az összes valaha élt néger rabszolga szenvedése. Mesterien tudott... nyafogni.
- Annnnyira meleg van neeeem? Azt mondta Bírósy, (az egyik osztálytársa) hogy lehet akár 45°C is... tökre kiakasztó! -majd kelloképpen durcás arcot vágott, mintha a földi lét egyik fo problémájának nem létezo megoldását keresné.
- Hát fázni nem fogunk, az biztos - vetettem oda némi iróniával a hangomban.
- Ja, tuti nem - vágta rá flegmán, s megvakarta nyakát. Topjának alját kicsit felpenderítette, s hagyta, hogy a légkondicionáló ventillátorai segítségével új életre keltse melegtol megszenvedett testét. Én eközben a hutoszekrényben kutattam valami üdíto után, ám be kellett lássam, a bevásárlást ismét elfelejtettem, így választásom az asztalon álló szénsavval már nem rendelkezo, szobahomérsékletu kólára esett. A csapvízen kívül ez volt az egyetlen fogyasztásra alkalmas folyadék a konyhában megelozve ezzel anyám teszt jellegu koktéljait..
-Jobb, mint a semmi. - gondoltam, s már töltöttem is két pohárba.
A helyzet kívülálló számára furcsának tunhet, pedig semmi különös nincs ebben. Katussal már kisgyerekkorunk óta kifejezetten jó a kapcsolatunk. Ízlésünk mind zenei, mind muvészetit téren elég hasonló, s szabadidonk nagy részét is általában együtt töltjük, lévén, hogy 3 utcára lakunk egymástól. Teljesen megszokott volt, hogy így hétvégenként, illetve pénteken hívás nélkül beállít, és ilyenkor csak úgy... elvagyunk. Elokapunk egy új DVD-t, kártyázunk, vagy csak simán fekszünk egymás mellett, kezünkben valami nyugati tömegtermékkel, mely halmazállapotától függoen vagy kóla, vagy 1-2 hamburger, s beszélgetünk a napról, az iskoláról, barátokról, atomfizikáról, a húrelméletrol, s mindenrol, ami éppen eszünkbe jut.
Ezért volt az, hogy míg Katus a légkondi fagyos fuvallatától az alfa állapot legmélyebb relaxációs szintjére zuhant én a konyhában foglalatoskodtam, s egy szó sem esett köztünk. Miután bevittem neki a frissítonek nem nevezheto üdítot, javasolta, hogy rakjuk be a legújabb szerzeményemet, függetlenül attól, hogy mi az. Mivel nekem sem volt jobb ötletem, elokaptam a Ford Ferlaine c. örökzöld filmet, melyet két napja sikerült beszereznem egyik közeli ismerosömtol. Ha jól emlékszem a koala maci meggyilkolásánál jöhetett a hívás a sráctól, akinek a DVD-t köszönhettem, s emlékeztetett a ma esti házibulira, mely a semmittevés igen koncentrációigényes jellege miatt teljesen kiment a fejembol. Megköszöntem az emlékeztetot, és biztosítottam jelenlétünkrol. Amint visszamentem a nappaliba közöltem Katussal a buli hírét, melyet o is teljesen elfelejtett. Mindketten a vendégek listáján szerepeltünk, hiszen barátaim igen jól ismerték már a kereszttestvéremet, mivel sokszor vittem magammal a társaságba.
A filmet kikapcsoltuk, s kimentünk az erkélyre elszívni egy szál cigit, közben megbeszéltük a részleteket. Egyikünknek sem volt kedve otthon maradni egy ilyen szép napon, és elég régen volt már hogy egy igazán jót buliztunk volna, így elhatároztuk, hogy elmegyünk. Katus tökéletesen volt felöltözve a partyra, csupán egy gyors zuhanyt igényelt, ami természetes, hisz igazán meleg volt azon a délutánon. Miközben a zuhany alatt tisztult, én tovább néztem Ford Ferlaine kalandjait, s nagyokat nevettem a már szállóigévé vált mondatokon. Kati körülbelül 35 percen keresztül tusolt, amin nem lepodtem meg, hisz általában ennyi idot tölt a zuhany alatt. Legalább is, ha nálunk fürdött, ami elég gyakori volt, sohasem jött ki fél óránál elobb.
Mikor végre befejezte egy jó nagy törölközo volt rajta, melyet mellei felett kötött meg, s egy kisebb törölközovel vizes haját szárítgatta.
- Na, csakhogy kitaláltál a fürdoszobából. Mehetek? - kérdeztem megjátszott unottsággal.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.02 pont (49 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#12 listike 2014. 08. 20. szerda 07:54
Jó volt.
#11 papi 2013. 07. 17. szerda 05:28
Tök jó a történet
#10 genius33 2013. 03. 5. kedd 06:44
Nagyon jóóóó! smile
#9 Pavlov 2005. 05. 5. csütörtök 10:49
Na tényleg, egy barátnős sztori érdekes lehet........
#8 abrakadabra 2005. 04. 15. péntek 15:47
nagyon jó, gratulálok!:) a következő részben ha lehet a lány barátnője is legyen benne. sok sikert Rouge a továbbiakban:)
#7 ladiszlo 2005. 04. 14. csütörtök 16:46
Kiváló, várom a folytatását!
10 pont
#6 papesz 2005. 04. 14. csütörtök 13:15
nagyon jó! 10 pont
#5 Anonimus 2005. 04. 12. kedd 23:02
huhh ütős
#4 Rouge 2005. 04. 6. szerda 16:47
Köszi srácok
#3 Sasha 2005. 04. 6. szerda 15:31
10 pont, ha ez a maximum
#2 tiborg 2005. 04. 6. szerda 12:01
10-es
#1 Törté-Net 2005. 04. 5. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?