Egy szobában

Szavazás átlaga: 6.82 pont (83 szavazat)
Megjelenés: 2005. március 17.
Hossz: 8 818 karakter
Elolvasva: 14 715 alkalommal
Andreával már vagy három éve nem találkoztunk, pedig egy csoportban tanultunk a foiskolán, elobb a kollégiumban, utána albérletben is egy szobában laktunk. Kiváló barátságban teltek ezek a diák évek, ismertük egymás örömét, gondját, terveit, céljait. Azonos természetünk mellett leginkább az tunik furcsának, hogy még az érzelmi életünkben is egymás tükörképe voltunk. Azonos férfi ideállal vágyódtunk egy tartós, igazi kapcsolatra, miközben valami elriasztotta mellolünk valamennyi fiú kapcsolatunkat. Igazából megfejthetetlen ma is, hogy a számomra gyönyöru Andrea, vagy éppen szerénytelenül mondhatom igen csinos jómagam miért oly sokára találtuk meg az igazit?
No félre az elmélkedéssel! Végül is a sors kárpótolni igyekezett bennünket, elobb én ismerkedtem meg egy remek biológus kutatóval, Rudolffal, majd néhány hónappal késobb Andira mosolygott a szerencse egy közgazdász személyében, akit Gábornak hívtak. Legutóbb az O esküvojükön találkoztunk, hiszen az én párommal már 4 éve Bécsben élünk, mivel O egy remek kutató-tanári állást kapott.
Éppen egy éve Karácsony elott hívott Andi, hogy az ajándékozási láz odáig hatalmasodott el rajta, hogy idén meg sem állna Bécsig, s akkor nem csak a bevásárlásra, de baráti látogatásra is lenne elegendo ido. Szombaton este érkeztek hozzánk, vegyes hangulatban, hiszen öröm volt újra egymást látni, viszont a hajnali indulás Szegedrol igen megviselte oket. Néhány perc alatt sikerült átlendíteni vendégeinket a hullámvölgyön, s elkezdodött az éjszakába nyúló beszélgetés. A fiúk ugyan ismerték egymást, de valamiért nem akartak magukra maradni, így az igazán titkos, intim részletek kibeszélésére nem nyílt megfelelo alkalom. Szerencsére kárpótlásként a fiúk ügyes, szíves figyelmessége, udvarlása biztosította a vidám hangulatot. S különben is bíztam abban, hogy majd holnap reggel a korán ébredés jutalma lesz az este elmaradt beszélgetés pótlása.
Talán 11 óra felé már aludni készültünk. A nappaliból nyíló két kisebb szobában ágyaztam meg, s kivételesen a hálószobánkat "átengedtem" nekik, mert a komfortosság még is csak jobban megillete oket. Remek, hogy nem szomszédos szobában aludtunk, így az este bennem feszülo izgalom, vágy ha viszonzásra talál Rudiban, akkor nem kell majd annyira vigyázni a ágy rugóinak kattogására. Érdekes, hogy a bennem végig motoszkáló bizsergést mennyire kettészakította az egész napi várakozás, készülodés, s bizony az ágyba bújva, márcsak néhány puszira tellett...
A hajnali ébredés "menetrend szerint" érkezett. Rudi még hallkan szuszogott, de amikor a papucsba bújtam már éreztem simogató kezét. Csak pihenj kedvesem, majd reggelinél találkozunk szóltam felé, s lám milyen engedelmesen viselkedett. A reggeli fogmosás és a kávéfozés között felvillant a tegnap esti elmaradt titkos csevegés hiánya, s a konyha helyett Andijék szobája felé lépkedtem. Minthogy igen meleg lehetett a hálószobánban, az ajtót résnyire nyitva találtam. Az ablakon keresztül bevilágló reggeli fényben hamar megláttam Oket, az ágyban. Nagyon meglepodtem, szinte dermedten álltam kissé elore hajolva, ahogy bekukucskáltam hozzájuk. Már kárhoztattam magamat, amiért óvatoskodva néztem be.
Andi mesztelen hátát láttam meg eloször. Szemem egészen a csípojére csúszott, s nem sokkal lejjeb már Gábor izmos pucér combjait néztem. Barátnom párja ölén lassú, hajladozó mozdulatokkal lovagolt. Félreérthetetlen szituáció, egymás gyönyörét keresték, kapták meg így korán reggel. Elso mozdulatomra kicsit nagyobbra nyílt a rés, s aggódva próbáltam keresni a tekintetüket, hogy vajon észrevettek-e? Gábor velem szemben feküdt, de az arcát takarta Andrea gyönyöru sziluettje. Andi pedig háttal lebegett rajta, csöndesen, alig hangosabban szuszogva, mintha csak éppen valami gyönyöru álomban élnének. Csakhogy az ágy támlája mögötti falon egy igazán szép tükörben megláttam Andi arcát. Selymes volt ebben a sejtelmes fényben, mintha csak egy földre szállt angyalt láttam volna meg. Sokáig nem tudtam levenni a tekintetemet róla, igazából gyönyörködtem benne, s így az elso reakcióként megélt szégyenkezés helyett már csak egy álomképpel álltam felettük. Andrea mozgása alig változott valamit, csak ringatódzott mint kedves kis csónak, a kristályvízu tó tetején. A tükörben már a melleit is láttam. Persze nem eloször, hiszen az együtt eltöltött évek során nem kellett szégyenlosködnünk. Noi szemmel tekintve is remek mellei voltak, nagynak mondható, és igen ruganyosak, s ebben a helyzetben az izgalmának feszültsége még kívánatosabbá tette. Gábor számára is, aki talán eddig oldalra fordíthatta fejét, de most hogy Andira tekintett már mindkét kezével a buja kebleket cirógatta. Andi kedveskedve hajolt közelebb, s elore hajolva kezeivel az ágy támlájára nehezedett. A fiú fejével közelebb hajolva csókolgatta, s közben csípojével megemelkedve próbálta kedvesét eroteljesebb mozgásra biztatni. Ahogy Andi elore hajolt, s csípoje elemelkedett Gábor combjától a popsija takarásából mindenegyes felemelkedésével kivillant a fiú igen eros, vastag, hatalmasra duzzadt vesszeje. Lenyugözött kedveskedésük, testük látványa. A kezdeti borbizsergésem, már a gerincem felé haladt, gyengülni éreztem magamat, s a vágyam elhatalmasodott. Rudit akarom!!! Talán csak egy pillanattal elobb kellett volna elhatároznom magamat, s akkor Andi nem lát meg a tükörben. De éppen fejével kisérte Gabi simogató kezét, amikor kinyíló szempillái alól meglátott. Egymást néztük. Arcomról csodálatot, vágyat olvashatott, az O arcán a beteljesedés öröme burjánzott. Öröme további pillanatait megosztotta velem, néha rám pilantott még, de behunyt szemével már nem törodött velem, hangja is egyre felerosödött. Hálóingem vékony lepelként rejtette testem változását. Mellbimbóm elore feszült, szinte öröm volt érintenem, sot muszály volt. Lent ajkaim megduzzadtak, pici sugarakban tört fel belolem a kéj érzésenek nedvei. Talán csak egy pillanatra hunytam le szememet, s mikor felpillantottam már Gábor arcát láttam az ágyon, rám nézett. Biztosan o látott meg elobb, s lehetett ideje arra, hogy feldolgozza magában: már hármunk öröme ölelkezik egymásba. Néztem férfias arcát, mellkasát, izmos combját, s közben O Andi csípojébe kapaszkodva indított egy utolsó rohamot a beteljesedés felé. Andi vad tánca közben észrevette, hogy már Gábor is tud mindent, elsore hirtelen felrántotta magát, s ettol teljesen eltávolodott kedvese ölétol. Mintha csak egy tudatalatti dicsekvo mozdulat lett volna, amivel megkívánta mutatni, hogy milyen eros, mekkora hatalmas hímvesszo feszíti örömét. Am iazt illeti igazán pazar adottsága volt Gábornak, s úgy gondoltam, hogy végso izgalmamban nincs más hátra mint a megfutamodás, mivel ha nem ezt teszem, akkor letámadom a barátnom kedvesének óriási "örömét". Döntöttem, megfordulok. De éppen Rudi két keze markolta meg derekamat, szorított magához, közben férfias vágya a hálóingemen keresztül döfködött. A legutolsó pillanatban, a legjobbkor érkezett, kezeimmel hátranyúlva kapaszkodtam nyakába, oly szeretettel, mintha az életemet adná vissza. Nem tudhattam mióta állt mögöttem, nem láttam arcát, de tudtam, hogy mindent megértett, s ezt kezeivel azonnal kifejezte. Melleimet simogatta, a bimbókkal incselkedett, szorongatta, morzsolgatta ujjaival. Eszeveszett forróság öntött el. Azután lentre is gondolt, s a különben is igen izgatott csiklóm néhány mozdulatára óriásira duzzadt meg, simogatásába beleborzongtam. A barátaink izgalma hangról felismerhetoen is fokozódott, s ez a "háttér" zaj számomra is meglepo fordulatra késztetett. Kibújtam hálóingembol, mesztelenül álltam Rudi elott, s kezéért hátranyúlva hívtam: "Gyere! Nem bírom tovább! " szakadt ki belolem a legforróbb vágy, amit valaha is éreztem. Az ágy és a fésülködo asztal közötti szivacsos, vastag támlás kanapéhoz léptem, s ráhajolva jeleztem, hogy Rudira várok, mármint "RUDIRA". Melleim a háttámla kétoldalára csúsztak, s csak kicsit kellett várnom, hogy Rudi kezeit érezhessem rajta. Éppen kibújt pizsamájából, s máris mögöttem állt, ölelt. Majd kezével popsim körül mozogva árasztott el kéjjel, jelezve nem türelmetlenkedik, s óvatos mozdulatokkal átszakította a felforrósodott, eros gyuruvé izgatott hüvelyem ellenállását. Arcommal Andiék felé fordultam. Éppen a csúcson járhattak, ahová utánuk mi is indultunk. Lehunyt szemekkel élveztem Rudi minden mozdulatát, kezével a mellbimbó felol érintette melleimet, másikkal a csípom mozgatásába kezdett. Felszakadt belolünk a gyönyör lihego, vad hangja. Extázis volt, mint elotte soha. Utolsó eroteljes, kielégíto mozdulata után még várt egy kicsit, élvezte az összetartozás érzését, majd hátrább csusszantva mögöttem várt. "Milyen gyönyöruek! " hallottam Andi szavát, aki már hívott is magukhoz, "gyertek pihenjetek mellettünk". Az ébredezo utca fényeiben bújtunk a paplanjaink alá, hogy csendes szuszogással dolgozzuk fel a reggel örömét.
Bot-ok részére nme engedélyezett a szavazás!
Szavazás átlaga: 6.82 pont (83 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
a
angel234
2022. október 18. 04:23
#16
Kedves írás.
1
v
vasas62
2022. október 17. 14:53
#15
Jó is a barátság.
1
én55
2021. december 3. 10:27
#14
Itt is elmaradt a folytatás.
1
Andreas6
2021. január 24. 06:48
#13
Jó lenne, de szerezhetnél egy magyar tabulatúrát, ha már magyar nyelven írsz, ezenkívül nem ártana tagolni, mert egybefolyik az egész. A helyesírás is lehetne jobb: nem mesztelen, hanem meztelen, nem márcsak, hanem már csak, stb.
1
a
A57L
2018. november 6. 04:12
#12
Szép írás.7P
1
t
t.555
2017. december 17. 09:59
#11
Kedves kis történet!
1
f
feherfabia
2016. június 26. 07:07
#9
Folyt höv.!
1
p
papi
2013. augusztus 30. 09:29
#8
Ez a bevezető, hol a történet?
1
sztbali
2010. szeptember 21. 08:22
#7
Folytatni kellene!
1
jozsi
2007. szeptember 23. 14:56
#6
nem tetszik
1
Liv
2005. május 24. 12:39
#5
Tényleg jó, de én bevallom azt hittem lesz egy kis közösködés is... de ettől függetlenül tök jó..
1
Kritikus
2005. május 23. 13:05
#4
szép kis történet, nekem tetszik. Nem tudok mibe belekötni... :)
1
Kritikus
2005. május 23. 13:05
#3
szép kis történet, nekem tetszik. Nem tudok mibe belekötni... :)
1
Gheorgius
2005. március 27. 21:13
#2
Sóhaj!!

Ennek ugye HAMAROSAN lesz folytatása?! Ennek reményében jár a 10 pont!!!
1
T
Törté-Net
2005. március 17. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1