A+ A-

Anni munkát keres

Annamária feküdt az ágyban és kedvetlenül gondolt arra, hogy percekenn belül föl kell kelnie. Mogyorós kekszet rágcsált, amit még este készített oda a tévézéshez. Fájt a feje az álmosságtól. Éjszaka a szemét borogatta kamillával, de érzése szerint nem lett mostanra sem szebb, mint előző este volt. Ezen az éjjelen megfogadta, hogy soha többé nem festi ki a szemét. Tegnap, mint az utóbbi hetekben mindig, állás után mászkált, s mivel jó benyomást akart kelteni a munkaadókban kisminkelte magát, de sajnos nem nagy szerencsével járt, mert a szeme bedagadt a szemfestéktől, mert kiderült, hogy érzékeny a szempillaspirálra amit használt, na és ráadásul állást sem kapott. Úgy érezte mindent megpróbált. Bármit elvállalt volna már, de hiába. Mára már csak egyetlen hirdetés maradt. Egy telefonszámot kellett fölhívnia és időpontot kérni elbeszélgetésre. Ha ez sem sikerül akkor teljes csődbe jut, mert már semmi megtakarított pénze nem volt és a lakbérrel is tartozott.
- Munkára fel- gondolta és gyorsan akart fölkelni az ágyból, de aztán nagyot veszített a lendületéből, mert a gondolatai arra kezdtek kalandozni, hogy mit is fog fölvenni.
A szobában volt egy szekrény, ami talán arra szolgált, hogy abban ruhákat tartsanak, de Annamária utálta mindig visszarakni, amit éppen levett és ezért elég furcsán mutatott a szoba. Mindenhol ruhák voltak, a földön kupacokban, az ajtókra, ablakkilincsekre akasztva, az ágyon, a székeken is. A szoba úgy nézett ki, mintha rendetlenség lenne, de Anni szerint, most minden a helyén van. A szülei is mindig csodálkoztak, hogy ő ebben a rumliban bármit is megtalál. Az anyja azért otthon a szobájában időnként rendet rakott, de most már egyedül él és nincs aki pakoljon utána.
Az ágy mellett a földön megtalálta azt az újságot, amiben az álláshirdetéseket bejelölte. Úgy ahogy volt hálóingben és mezítláb ment le a földszintre a telefonhoz. Tudta, hogy ilyenkor senki sincs itthon általában. . A többi lakó aki itt bérelt szobát ilyenkor dolgozik. Horváthné a főbérlője délelőtt mindig vásárolni megy, vagy ha nem vásárol akkor a legfrissebb pletykákat szerzi be a piacon és az utcán a barátnőivel találkozva. .
Tárcsázott. A harmadik csengetésre egy férfihang szólalt meg a vonal végén.
- Igen?- próbált megnyerően beszélni.
- Itt Madaras Annamária és a hirdetésre szeretnék jelentkezni, amennyiben még nem töltötték be az állást.
Talán tényleg sikerült megnyerőnek lennie, mert az időpont egyeztetéssel végződött a beszélgetés.
- Délután 16. 00- kor várom. - a férfi bediktálta a címét, amely egy elegáns villanegyedben volt. Anni boldogan rohant föl a lépcsőn és arra gondolt, hogy ez most sikerülni fog, ezt az állást meg kell kapnia.
A szobájába érve rögtön a tükör elé állt és a kedve el is szállt. A látvány ami elé tárult elkeserítő volt. A szeme még mindig vörös volt és dagadt. Tehát a kontaktlencséről le kell mondania és szemüveget kell fölvennie. Talán úgy majd komolyabbnak fogok tűnni- vigasztalta magát. Mikor a ruhákat vette szemle alá az a kevés kedve is elment ami eddig volt. Már egy hete, hogy csak állás után rohangált és nem mosott. A normálisnak itélt ruháit mind a szennyeskosárban találta meg. Elkeseredetten ült le az ágyra és újra a mogyoróskekszet kezdte ropogtatni. Lázasan kutatott az emlékezetében és eszébe is jutott az a kosztüm amit egy kiárúsításon vett nemrég, de túl bő volt rá és úgy tervezte, hogy majd ha ráér és kedve is lesz akkor magára szabja, de valahogy eddig nem jutott rá ideje. Rohant a szekrényhez. A ruha egyedül árválkodott a fogason. Dohánybarna színű volt. Élénk színű blúzzal akarta fölvenni, de most egyetlen blúzt sem talált tisztán. Elnapolta a kérdést és levetkőzött majd bement a fürdőszobába zuhanyozni. Úgy tervezte, hogy mielőtt a találkozóra indulna bemegy a sarkon lévő önkiszolgáló étterembe ebédelni.
Bánfy Péter napja nem valami jól kezdődött. Hiányzott a házvezetőnője, aki már évek óta pontosan tudta, hogy neki mikor mire van szüksége. A napja pontosan be volt osztva és ma mivel mindent magának kellett csinálnia eléggé kicsúszott az időbeosztásából. Élesné aki évek óta vigyázta a háztartását a beteg nővéréhez utazott és előreláthatólag hosszú ideig kell nélkülöznie. A hirdetésére eddig egyetlen jelentkező volt, aki nem volt neki szimpatikus, mert túl fiatalnak tűnt, de mára is bejelentkezett hozzá egy nő akit 16. 00- ra rendelt a házába. A bankból ahol dolgozott úgy tervezte, hogy délben el fog jönni és otthon folytatja a munkát. Hazafelé végre bemehet a szervízbe és hazaviheti a kocsiját, amit újra fényeztetett. Az asztalán megnyomta a hívógombot és az óráját nézve várta, hogy mennyi idő műlva jön be az idős titkárnője.
- Biztos megint beszélget valakivel és nem tud elszakadni- gondolta, mikor fél perc múlva sem jelent meg Kiss kisasszony. Egy perc húsz másodperc múlva lépett be az idős nő az ajtón.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.45 pont (31 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 tomi19 2017. 06. 6. kedd 15:09
Jó volt újra olvasni....
#5 listike 2015. 05. 10. vasárnap 08:27
Hát, ez nagyon tetszett.
#4 genius33 2013. 03. 8. péntek 17:04
Nagyon nagyon jóóó! smile
#3 Kaszkadör 2011. 12. 3. szombat 19:29
Nekem is kell egy szexi fiatal házvezetőnő nem baj hogy nem szűz...
#2 Hirsch Tibor 2007. 07. 26. csütörtök 16:33
Szeretnék Péter helyében lenni.
Én is vinnék reggelit anninak.
#1 Törté-Net 2007. 07. 26. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?