Grey felügyelő nyomoz

Grey nyomozófelügyelő pislogott, miközben a latex body-t és hozzá illő fekete harisnyát viselő, apáca-fityulás barna nő dühösen meredt rá. Egy kétségbeesett, bár kissé zavaros hívást követően – megszakítva egy körözött szélhámos anyagának tanulmányozását – a felügyelő Buttworth Grange-be sietett, ahol éppen egy „zártkörű nyári lelki gyakorlatot” rendeztek a birtokon.
– Az orgazmushoz való jog? – nyögte ki végül Grey.
– Ez létezik, uram – suttogta neki Rose Goodbody rendőrnő, aki elkísérte.
– Tényleg?
– Igen. Tényleg – tájékoztatta hidegen a latexbe burkolt nő. – Látom, nem ismeri a nők orgazmushoz és pozitív szexuális élményekhez való jogának terén elért eredményeket?
– Nem. Tizenöt éve vagyok házas.
– Részvétem a feleségének – sziszegte a gőgös Mrs. Peacock, impozáns keblei egy-két fokkal még tovább feszítették a műanyagot.
– És hogy alakultak Mr. Meadow-Brook pozitív szexuális élményei? – kérdezte Grey jeges udvariassággal.
Mrs. Peacock összerándult, de bátran összeszedte magát.
– Egészen a haláláig, mondhatni, jól.
Grey egy ötvenes éveiben járó férfi meztelen testét nézte az asztalon. Bármennyire is igyekezett, nem tudta elkerülni a nyilvánvalót.
– És?
– És micsoda?
– Hogyan történt?
Minden szem a halott férfi merevedésére szegeződött.
– Ahogy mondtam, felügyelő úr. A haláláig Mr. Meadow-Brook nagyon jól érezte magát.
– Gondolom, akkor a halála pillanatában ön itt volt, Peacock asszony?
– Igen. Én szoptam az ólomcsövét.
– Az ólomcsövét?
– Ólomcső. Így szerette emlegetni a hímtagját. – Mrs. Peacock hangja megremegett az emléktől.
– Szóval, itt volt...?
– Éppen, miután kinyalt engem felügyelő úr. Igen, itt voltam. – Mrs. Peacock újabb hűvös pillantást vetett rá.
– Szóval, miért meredezik még mindig?
– Valószínűleg azért, mert nem szoptam ki teljesen. Gondolom, bent ragadt.
– Lehet, hogy most túl szigorú, uram – figyelmeztette Rose Goodbody.
– Túl korai lenne még a szigorhoz, rendőr úr – szakította félbe őket egy harmadik hang.
A két rendőr megfordult, és egy vonzó, harmincas éveiben járó, vegyes rasszú nőt láttak. Greyt megdöbbentette a lágy barna szemekben sugárzó melegség és megértés, valamint az a tény, hogy a harisnyától és a magas sarkú cipőjétől eltekintve, teljesen meztelen volt.
– Azta! – lehelte Rose.
– És ön, ön kicsoda? – krákogta végül Grey.