A+ A-

Erdei kaland

1999-ben szokásos kirándulásunkat terveztük a Bükkbe. Mivel csak hárman voltunk a családban, és én nem a legmegfelelőbb társaság voltam anyuéknak, ezért meghívtuk magunkkal apu egyik munkatársát és családját. Őket már régóta ismertük, mert gyakran összejöttünk ünnepeken, és egymás szülinapját is rendszeresen megtartottuk. Apu munkatársa kb. 40 éves lehetett és volt neki egy 15 éves lánya, aki hát meg kell, hogy mondjam, nem hagyta hidegen a férfiakat. Mindennemű kamaszproblémánkat kibeszéltük egymással.
Szó, ami szó nekem szinte testvérem volt. Ha ő pasizott, és én csajoztam segítettünk egymásnak, ha tudtunk. Aztán a mobiloknak köszönhetően már sms-ben is tudtunk tartani a kapcsolatot, ami azt jelentette, hogy naponta akár többször is. Ismertük egymást. Akkoriban ráadásul mindkettőnket feszített a Téma. Nem egyszer váltottunk szaftos sms-eket, de mint potenciális partnerjelölt sosem tekintettünk egymásra. Szerencsésnek mondhattam magam az általam ismert fiúk körében, hiszen nekem volt egy olyan barát barátnőm, aki mindent megosztott velem, és így valamicskét többet tudhattam a nőkről. Nem mondom, hogy sokkal sikeresebb lettem volna a lányok körében, de azért valamilyen szinten mégis.
Péntek este érkeztünk meg Jávorkútra. Gyorsan sátrat vertünk. Csak 3 db kétszemélyes sátrunk volt. Nekünk kettő, nekik egy. Amíg a nővérem velünk járt addig én aludtam vele. Apu munkatársának csak egy volt. Ők ritkán járnak így el, aztán ha mégis akkor nyomorognak egy kicsit. Így elég egyértelmű volt az Apa-Anya, Zoltán bá-Anikó néni, és Lilla meg Én felállás. Gyorsan összecuccoltunk. Nem érezte magát egyikünk se kényelmetlenül, hiszen nem először aludtunk már együtt, mivel szinte mondom, majdnem, hogy tesók vagyunk egymásnak. Egy közeli házban lehetett fürödni. Elmentem lezuhanyozni, de sajnos a víz igen hideg volt. Indultam vissza a sátrunkba, amikor fura hangokra lettem figyelmes apuék sátra felől. Hmm. Mosolyogva gondoltam vissza arra a két üveg borra a vacsoránál. Bezuppantam a sátorba, és elkezdtem átöltözni. Törölköző le, póló le, éppen nyúltam a pizsama alsómért amikor, zipzárbontás. Lili szabályosan beesett mellém. Én, úgy ahogy voltam nem tudom miért lefagytam, kezemben a gatyámmal. Arra számítottam, hogy felnevet, vagy sikít. De nem. Hosszan figyelte növekvő férfiasságom, majd mit sem törődve velem magára kapta a hálóingét, befordult a fal felé és bealudt.
Reggel jó kis magyaros reggelivel kezdtünk, hiszen kellett az energia ahhoz a naphoz. Fél tízkor indultunk. El kell meséljem, hogy apám révén aki tanár sokszor mentünk ilyen mini tájfutásra. Itt a Bükkben már nem először jártunk. A 3 csapat elég egyértelmű volt. Apu-Anyu, Zoltán bá-Anikó néni, Lilla és én. Cuccunk nem volt könnyű, hiszen a sátrakat is magunkkal kellett vinnünk. Fiatalok révén az utolsó 1-2 évben mindig mi nyertük ezeket a kis versenyeket. Azelőtt én voltam a nővéremmel apuék ellen. Sosem tévedtem el. Fél 5 körül lehetett, hogy egy pontot már fél órája kerestünk. Amikor egy óra után se találtuk, már nem igen voltam a helyzet ura. Megtörtént az, ami még soha. Eltévedtem. Még fél óráig próbálkoztam tájékozódni. Reménytelenül. Valami kocsik által is használt földúton caplattunk, úgy hogy mit volt mit tenni, mentünk az úttal együtt. Egy jó negyed óra séta után egy kis faluban kötöttünk ki. Egy helyi öregasszonytól megkérdeztem, merre vagyunk. Felcsaptam a térképet, és gyorsan megkerestem. Hát bizony ez az Isten háta mögötti hely olyan messze volt Jávorkúttól, hogy aznap már nem lett volna érdemes visszaindulni. Főleg, hogy este a hegy nem veszélytelen.
Közös elhatározás alapján eldöntöttük, maradunk. A falucska végén kisebb tisztásra bukkantunk, itt vertünk sátrat. Mivel a falú jó kis öntött vas kútja takarásban volt egy jó hidegzuhanyt vettem. Azaz fröcskölgettem magam. Kezdett hűvös lenni, úgyhogy gondoltam jobb lenne a sátorban teljesen megszáradni, és már kezdett sötétedni. Bekaptam a maradék kaját, amit a helyi éjjelnappaliban vettünk, és gyorsan átöltöztem. Lilla valami fura szörpöt készített nekünk, ami állítása szerint nagyon jó és egészséges. Egy-két literes flakonban kevert össze valamit egy adag gyümölccsel. Megkóstoltam és nem lódított tényleg nagyon finom volt, intenzív ízekkel. Egy sms apunak hogy merre vagyunk és kezdődhetett a szokásos kidumálás. A szörp egyre csak fogyott. Lassan kellemes zsibbadás lett úrrá rajtam, és vidám lettem. Elég fáradt lehettem, pedig nem az volt a probléma. Felvetette, hogy felelsz vagy merszezzünk. Én beleegyeztem, hiszen ilyenkor hasznos infókat tudtam kihúzni belőle. Kezdett és fel is tette a lányos kérdéseket. Ő viszont a szokásos felelés helyett most a kelleténél többször mert.
Már vagy fél 12 lehetett, úgyhogy azt mondtam neki, menjen ki pizsamában a sátorból és menjen el egyedül a kútig meg vissza. Azért ez kivilágítatlan környezetben nem is volt olyan egyszerű. Azt mondta, hogy legközelebb valami értelmesebbet találjak ki.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.75 pont (16 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 berher 2018. 02. 17. szombat 16:47
mint szex story szerintem jó, de tényleg nem túl életszerű.
#3 papi 2013. 10. 28. hétfő 20:58
Nem rossz
#2 Zoltano 2004. 02. 29. vasárnap 18:27
Na ez az ami nem létezik...

egy szép lány, akit jobban ismersz mint bárkit, és ráadásul nincs is vérségi kötelék köztetek..
.. és ti, idézem:

"mint potenciális partnerjelölt sosem tekintettünk egymásra"

enyhén szólva irreális, hacsak nem azért rakta bele az iró a történetbe, hogy valósághűbbé tegye. Hát sikerült az ellenkezőjét elérnie!

Második nagy hiba, hogy hiányzik a befejezés, így sajnos nem lehet jobb, mint 3-as...
#1 Törté-Net 2003. 12. 23. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?