A+ A-

Elsőnek milyen?!

Sosem voltam csajozós típus. Először is nem vagyok magas, erős, izmos, jóképű, szexi kanos fickó; másodsoron nem volt jó a beszélőkém, nem tudtam jól mulattatni a társaságot, nem szerettem a középpontban lenni, nem voltam túl humoros, nem voltam járatos a divatos témakörökben, nem olvastam pletykalapokat, és elitéltem bizonyos viselkedésformákat. Ezekkel a 'képességekkel' éltem életem nagy részét. Barátom kevés volt, haverokból volt több és ezekből a haverokból alig volt 1-2 lány. Szüleim áldozatos nevelésének köszönhetően nem jártam szórakozóhelyekre, discoba, nem ismertem meg új embereket, nem voltam társaságban és elég korán már érett értékrenddel kellett rendelkeznem. Igazi kikapcsolódást régen a karate, a foci és a számítógép jelentette. Általában barátaim is hasonló területekről szedtem össze. 18 évesen még nem volt 1 barátnőm sem. Teljesen tapasztalatlan voltam még lányokkal való beszélgetés terén is. Ez középiskoláig volt így. Ott már első napokban kiütközött, hogy ez a társaság nagyon más, mint az előző. Percek alatt belejöttem a hülyéskedésbe és emlékszem még, hogy az első héten még mennyi ember vett körül akikkel jókat beszélgettem és hülyéskedtem. A beszélgetés kimerült abban, hogy honnan jöttél és honnan kaptad a neved - ezeken mindig sokat röhögtünk. Voltak páran, akik kinéztek a viselkedésem miatt, és lassan elhúzták a többieket is. Kevés haverom és még kevesebb igazi barátom maradt. Viszont a lányok félteni való dolgaik iránt mindannyian érdeklődtünk és kaptunk is elég infót, főleg a médiából, videókról, netről. Vagy ezer trükköt kieszeltünk arra hogy lessünk be a mélyebb kivágású felsők közé vagy épp a szoknyák alá.
Volt egy NŐ is az osztályban. Legalábbis akkor úgy képzeltem, nagyon a topon van! Nem volt túl magas, 165cm körül lehetett, vékony testalkatú mégis sportos, szőkésbarna hajú, de nagyon is okos, és zöld szemű volt. A folyosókon is megfordult mindenki utána. Viszont sajna neki meg több esze volt annál, hogy leálljon velünk hülyéskedni és bedőljön a trükkjeinknek. Nem baj, próbálkoztunk rendesen. Nagyon tetszett szinte minden mozdulata és álmomban már párszor magamévá tettem, módszeresen, nem kapkodtam el semmit. Sokszor reggelre arra ébredtem, hogy mintha tényleg lett volna hancúr az ágyamon... Mivel nem mertem még csak beszélgetni sem vele igazán, ezért először sms-en kérdezgettem mi van vele és érdeklődtem felőle. Nagyon meglepett, mit nyitott felém! Viszont a sulis viselkedésünk ettől sajnos nem változott. SMS-en már megvitattuk fél életünket, suliban pár szót ejtettünk róla, megvitattuk szívügyeink, kibeszéltük gondjaink. Pár hónap így telt el. Minden nap mellette voltam, suliban is, kezdeményezni mégsem mertem, maradtunk 'barátok', mivel tudtam, hogy tetszik neki valaki, aki nem én vagyok.
Ez így ment egy évig. Évzáró előtt már letettem róla, hogy valaha is lehet köztünk valami, pedig nagyon jókat flörtöltünk. Évzárón viszont szabályosan bújt hozzám és mikor velem beszélt szinte suttogott! Hazakísértem, piszok messze lakott és már lejártam a lábam is, de ilyen gyorsan mégsem támadhatom le :). Hazaérkezvén egy sms fogadott, melyben legjobb barátjának titulált. Egy hónappal szünidő kezdete után igen hülye ürüggyel elhívtam hozzánk. Lerajzoltam és szeretném ha látná, de mivel számítógépen van, ezért ha érdekli akkor elé megyek és elirányítom a kicsiny szobám felé. Igent mondott!!!! El sem hittem akkor. Nagyon sokat készültem rá, hogy a kezét a karjaimban tarthassam.
Ez meg is történt és még sok más is, a vállát a fejemre hajtotta de még mindig arról beszélt, hogy ő mást szeret. Úgy éreztem kihasznál és átver. Ennek ellenére nem tudtam ellenállni, és egész nyáron szinte minden nap találkoztunk, de még puszit is ritkán dobott. Viszont nem értettem mire kellek neki? Mikor az én kezem fogja, simogatja, az én hajamba túr és az én vicceimen nevet. Sajnos szinte minden nap hallottam tőle, hogy ő viszont azt a srácot szereti (aki rá sem nézett, és szintén mást szeretett). Nyár végén már nagyon komoly lépésre szántam el magam, ha most nem lesz meg, akkor soha. A nap ugyanúgy indult, 9-kor tali, út hozzánk, blah-blah, kaja, aztán 22 -körül, amikor a szobába már a kinti lámpafények sem hoztak be elég fényt, és a feje már eleget pihent a combomon, úgy gondoltam, hogy erőt veszek, és mivel mást már vettem, hangszintet és álláspontot változtatok. Gyengéden borzoltam a haját, simogattam hátul a tarkóját közben becézgettem. Lassan eltolta a kezem, és felült, félig velem szemben. Elkezdett valamit motyogni de nem értettem, majdnem minden szava halk volt és mintha nem is evilági lett volna.
A kezemmel gyengéden megérintettem az arcát, szinte azonnal odakapott, de nem eltolta, hanem fogta azt. Fura érzés és még furább látvány volt. Közelebb mentem, ő maga alá húzta a lábait, én pedig kinyújtottam mellé az enyémeket. Lehajtotta a fejét, de a kezem még mindig bájos mosolyának helyet adó arcán pihent.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.13 pont (15 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 vakon53 2016. 02. 1. hétfő 16:07
Nem rossz.
#8 zsuzsika 2015. 02. 9. hétfő 10:27
Nekem tetszett.
#7 listike 2014. 01. 8. szerda 07:14
Olyan gyenge, hogy nincs véleményem.
#6 Csüd 2005. 04. 4. hétfő 23:09
király... aranyos sztori :)
#5 Daft 2003. 10. 31. péntek 13:47
Végre tényleg egy nem olyan típúsu történet ami az az igazi durr-bele..
Sok romantikus elem, és megfogó fogalmazások :)
Csak igy tovább!
#4 Dorenno 2003. 10. 31. péntek 07:54
Igaza van Bettynek! Pont emiatt tetszik a story! Vezsettül életszagú! Írj csak!
#3 Betty 2003. 10. 31. péntek 01:20
Szerintem is jól sikerült. És ha csalódás is a vége, pont az a csattanó benne!
Ne hagyd abba, írj még
#2 Dorenno 2003. 10. 30. csütörtök 12:49
Szerintem egyáltalán nem rossz. Kifejezetten tetszik a stílusod! Nem kevés romantikát fedeztem fel benne, s ez valahogy megfogja az embert. Gratula!
#1 Törté-Net 2003. 10. 29. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?