Vissza a feladónak...

Szavazás átlaga: 5.35 pont (20 szavazat)
Megjelenés: 2003. október 9.
Hossz: 16 291 karakter
Elolvasva: 1 954 alkalommal
Liz a nappaliban ült az ablak előtt, a kis kerek, csipketerítővel borított asztalnál és a napi postáját bontogatta. Napsütéses délelőtt volt. Az ablakon szikrázóan ömlött be a kora tavaszi napfény, éles csíkokat rajzolva a nő arcára. Az asztalt beterítő újságok, színes prospektusok alól egy kék csíkos boríték sarka villant elő. Az asszony csak most vette észre. Érdeklődve nyúlt a kis papírdarab felé és szemében kíváncsiság csillogott.
– Légiposta boríték... – honnan jöhetett? – forogtak sebesen a gondolatai. Senkire sem emlékezett, aki külföldről küldhetne neki levelet. Izgatottan emelte fel a borítékot. Lassan, hitetlenkedve olvasta el a feladót. Aztán újra... Lassan, szótagolva ejtette ki a nevét.
– AND-RÁS. Szája bizonytalan mosolyra húzódott és maga sem tudta miért, de örült. Lassan, komótosan, szinte önmagát nyitotta fel a borítékot. Hosszú évek óta semmit sem tudott Andrásról. Mióta a férfi felmondott a vállalatnál, ahol annak idején együtt dolgoztak, megszakadt köztük a kapcsolat. Liz széthajtogatta a zizegő papírt és olvasni kezdte a szálkás betűket.

Hol mosolygott közben, hol elsötétült a szeme és a lassan bepárásodó szempárból harmatként peregtek a könnyek.
– "... egy hét múlva érkezem. Találkoznunk kell, látnom kell Téged! " – és a nő pontosan tudta mit jelent ez. Azt is tudta, hogy nem fog elmenni a találkozóra. Az asztalra fektette a papírlapot, szemét a hófehér függönyre szegezte és az emlékek fátyolán keresztül meredt ki az ablakon. Valaha szerette Andrást.
– Emlékszem... amikor első alkalommal pillantottam meg a cég udvarán, apró remegés futott végig a gerincemen. Ahogy ott állt és egyenesen rám mosolygott, nem tudtam volna ellenállni neki, bármilyen ismeretlen volt is még számomra akkor. Barna hullámos haja, mosolygós szeme és alacsony, de izmos alakja egészen magával ragadott. Ha létezik szerelem első látásra, akkor ez az volt. – merengett mélyen a múlt történésein. Filmként látta maga előtt peregni azokat a perceket, amikor először beszélgettek, és amikor először ölelték át egymást.

Liz akkor még egy rossz házasságban élt. Egy valamit sosem kapott meg a férjétől. A szex hiányzott az életükből. Ez a férfi vonzotta, tetszett neki és tőle mindent megkapott.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 8 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 5.35 pont (20 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
a
angel234
2022. augusztus 6. 05:20
#8
Nem rossz történet.
1
cscsu50
2022. augusztus 5. 18:53
#7
Nem tetszett! Az ilyet nem szabad visszaengedni.
1
én55
2021. június 26. 22:49
#6
Nem lesz a kedvencem.
1
Andreas6
2021. március 20. 08:14
#5
Kicsit magának is köszönheti, azonnal ott kellett volna hagynia a pasast, amikor rájött, hogy alkoholista.
1
f
feherfabia
2015. december 31. 07:50
#4
Nem tetszett!
1
a
A57L
2013. november 25. 05:53
#3
Nem rossz.
1
Privato
2003. október 9. 03:58
#2
Egy kicsit zavaró, hogy egyszer egyes szám harmadik, utána meg első személyben beszél az író. El kellett volna dönteni...A stílus alapján a Csók és Könnybe való, de a fentebb írt bakit leszámítva jó írás.
1
T
Törté-Net
2003. október 9. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1