A+ A-

Keleti szerelem

Bátyám, Levente tárcájában találtam ezt a novellát egy éve. A tárcát a Kanadai Rendőrség postázta, a montreal-i Garden Palace nevű kaszinóból kihozott holttestek egyikének farzsebében volt. Az arc túlságosan megégett az azonosításhoz. Bátyám mindig is nagy utazó volt.
Németország fenyvesekkel és borókákkal tarkított középhegységeiben számtalan kis falu bújik meg a csúcsok takarásában, bájos bajor fagerendákkal, muskátli, vászoncseléd. A legelőkön kövér tehenek, a paraszt bácsi csillogó, piros traktoron ül a reggeli visszhangban. Bejártam az Alpok nagy részét, aludtam a Mont Blanc gleccserén, megmásztam Dachstein szikláit. Úgy döntöttem, még egy hét, és továbbutazom Kanadába, új kalandok, új élmények sodrában. Már egy órája álltam a főút egyik öblében, karom elfáradt a szüntelen stoppolástól, talpam égett az egész napos gyaloglástól. Ma végre szállodában akartam aludni, megmosakodni, körmöt vágni, majd az étteremben egy jót enni - aztán persze lemegyek a bárba, külföldiként lehetek közvetlenebb. Sosem voltam gondban a nőknél... Már majdnem föladtam terveim, amikor hangos zörgéssel egy mikrobusz állt meg mellettem. Szakállas, sötét alak nézett ki. Morgott valami falunevet, én meg nem törődve semmivel, beszálltam. Civilizációt akartam látni, mégpedig gyorsan.
Hamar kiderült, hogy mindketten külföldiek vagyunk. Én magyar, ő örmény. Fiatalon menekült el otthonról, azóta van saját gazdasága, autója, élete. Két lánya vele él, olasz anyjuk - Allah nyugosztalja - évekkel ezelőtt belehalt a szülésbe. Tisztelettel, érdeklődve hallgattam ezt a nagyszerű, vad embert. Amikor elértünk a leágazáshoz, ahol neki tovább kellett menni, kis szünet után kedves, keleti mosollyal az arcán meghívott a házába, mondván, egy szálloda sem lehet jobb az ő hajlékánál. Láttam, hogy megbántom, ha nem megyek vele, így halk sóhajjal lemondtam a napok óta álmodott hófehér német keblekről, és tovább zötyögtünk az autóján. Nemsokára megálltunk a tanyája előtt, hatalmas istálló, modern kocsik, gépek, élet mindenütt. Négy drága személygépkocsi állt a ház előtt. Mindenkinek egy autó? Álmélkodva néztem: ezt egy ember miképp bírhatja? Hány évesek lehetnek a lányai vajon?
Ágyékomon feszültség futott át, ahogy ismét eszembe jutott a mai, meg evvel együtt az összes eddigi szállodai bár, a magányos utazók klubja, ahol nem kell félni, hogy kiderül a félrelépés, és a leghűségesebb családanyák, fiatal szüzek hajlandóak odaadni testüket a gyönyör adószedőinek. Ahol sárga a fény, vörös a szőnyeg, a paraván mögötti szőke vágynak csak a szemét látod, azokkal beszélgetsz, fél óra farkasszem és fejrázás, aztán egyszerre álltok fel, a liftek felé indultok. A folyosón adja a kezedbe a szobája kulcsát, mert a liftben nem ért rá, olyan vadul csókolt. Fehér test a tökéletes ágyon. Fekete haj a párnán, szőke zuhatag a fürdőben, kéjes nyögések a szőnyegen, ahova csípőd durva lökéseivel odaszögezted szent testét. - Uram! - Pofonként ébredtem tudatára annak, hogy nem vagyok egyedül. Új barátom aggódva figyelt. - Csak egyet akarok mondani, kérem, ne bántódjon meg! - Mélyen a szemembe nézett. - Ezt a házat két kezemmel építettem. Kérem, viselkedjék úgy, mint egy igazi vendég!
Hideg futott le a hátamon, szótlanul bólintottam. Gondoltam, felmerült benne, hogy ellophatok valamit, kárt tehetek vagyonában. Nem figyeltem eléggé a sötét szempárt, tudtam meg később. Pedig mennyi mindent mondtak még azok a végtelen fekete üregek. Jura, a vendéglátóm megmutatta szobám, a fürdőt, a nappalit. Gyorsan letusoltam, majd később úgyis több időm lesz a kádban lustulni. Percek múlva az asztalnál ültem. A konyha elfüggönyözött részében lányos vihogások, lökdösések - végül fellebbent a függöny, a gyomrom meg összerándult. Egyből arra gondoltam, hogy biztos túlságosan megszoktam a német lányok fehérbőrű, puhahúsú komplexusát, a szőke és a kék színeit, az erőszakos emancipált szexualitást, mivel a levegőt tudatosan kellett beszívnom, hogy ne vegyen észre semmit a gazda. A lány tizenöt éves lehetett. A fejét kendő borította, a halvány kék kiemelte olívaszínű szemeit, lágy fahéjbőrét, szemöldökei finom paraboláit. A ruhája egy köntösszerű, barna, finom szoknya volt, lábait piros fűzős bakancs borította. Úgy látszik arányosan sikerült ötvöznie apja vallási ruhaelőírásait, saját jó ízlését, valamint korosztálya punkos, alternatív lázadozásait.
A bő ruha miatt nehéz volt megállapítani testének vonásait, de mozgásából egyből tudtam, hogy természetesen tökéletes a teste. A nagy húsos tálat a melle alá szorította. Fiatal kora ellenére telt kebleinek körvonala fájdalmasan ütközött ki a vastag ruha ráncai közül. Apja szemét örökölte, bőréhez tökéletesen illett a mély, zöldes űr. Talán alkata miatt, talán valóban, de igen magasnak tűnt. A kamaszlányok esetlenségének nyoma sem volt mozdulataiban, ha az utcán látom, azt mondom, a tánc vagy a torna a hobbija. Finom mosollyal nézett rám, tökéletes németséggel köszönt, tálalt, majd kisiklott a főzőkonyhába.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.75 pont (12 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 vakon53 2016. 04. 27. szerda 16:43
Nagyon de nagyon jooó!
#6 zsuzsika 2015. 01. 19. hétfő 09:27
Nagyon jó történet.
#5 A57L 2014. 08. 23. szombat 08:40
Szép történet.
#4 Kefe 2003. 09. 29. hétfő 11:52
Nagyon jó story. Ezt a happy end-et!.. .
9.
#3 Miszterx 2003. 09. 24. szerda 17:57
Atom jo a vége oriási
#2 mûvészúr 2003. 09. 23. kedd 09:38
Király. A vége frenetikus. Le is lohadtam.
#1 Törté-Net 2003. 09. 23. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?