B-Rh negatív

Alex jókedvűen botorkált a sötét utcán, amelyet csak annak lámpái világítottak meg.  Még ő maga sem értette, mitől is van ilyen jó kedve.  Talán attól, hogy találkozott a bárban egy fiúval, aki kitartóan szemezett vele egész este?  Ó a bolond fiú! Annyira megörült neki, kótyagos fejével még azt is elfelejtette, hogy s mint fog vele újra találkozni.  Na, majd holnap, amikor kijózanodik, biztos falba veri a fejét!

Épp hogy csak belépett a csepp bérelt lakásába, pillanatok alatt a földön hevert a ruhája. Szédelegve vette a célba zuhanyt, alig várta, hogy vízszintesen feküdjön már az ágyában!  Persze a fürtöshajú fiúval, akivel szemezett, szívesebben ágytornázna...
Ajj, azok a smaragd szemek...
Erre a gondolatra már ágaskodott is farka. Gondolkodás nélkül vette  kézbe. Majd a bőrt húzva rajta sodródott saját keze által a mennyországba.  Az élvezetnek, és az eltelt perceknek köszönhetően tisztulni kezdett a feje.  Az üveg zuhanykabint szétfejelni nem akarta, ezért, csak szidta magát, amiért ilyen bolond volt! (És még nincs is reggel! )  A fiú vagy a száma nélkül jött haza! Legalább ez utóbbit elkérte volna!  Már mindegy! Ami késik, nem múlik, nyugtázta mosolyogva.
Alex igen népszerű a nők és a fiúk körében, ez alkalommal sem lehet ez másképp! Annyira biztos volt magában, hogy egy oltári vigyorral a száján aludt el végre.

Nem csak másnap reggel szidta ám még magát Alex, hogy korán örvendezett.  Lassan egy hónapja, hogy a fiút nem találta meg!  Hiába kérdezett utána, senki nem tud róla semmit, nem is látták.  Lassan kezdte azt hinni, ez a tabletta, amit bevett aznap este, és a pia hibája.
Zombimód járt a gyárba dolgozni, és az íveket is úgy hegesztette.  Ilyen még sohasem történt vele! Mariann, az igencsak dekoratív büfés leányzó, naponta fűzte a fejét, neki mégsem volt hozzá kedve.  Mostanában valahogy senkit sem akar maga alá gyűrni, akár nő az illető, akár férfi.  Vagy lehet csak megunta már a lányt, hiszen már többször is lefeküdt vele!  Mondjuk ez így túlzás, mert sohasem vízszintesen csinálták, és még csak az ágyig sem jutottak el. Mindig beérték a raktár, az öltöző csendes zugában, állva is, ha kell.

Aznap viszont a lány nem próbálkozott, szipogva szolgálta ki őt, és a többi dolgozót is.