Jó lesz ez így

Na szevasz, én Csaba vagyok. Most töltöttem be a húszat, de őszintén? Fejben már rég túl vagyok ezen. Az ember, ha gyerekként tapossa végig a felnőtté válás minden szar kis kavicsát, nem nagyon marad ideje tininek lenni. Karosszéria-lakatosnak tanultam, de mindig húzott a fényezés világa. Valahogy jobban bejön, ha valamit nem csak megjavítok, hanem szebbé is teszek. Mert ha már javítani kell, akkor legyen benne stílus is, nem? Most épp a város egyik márkakereskedésében nyomom, hétfőtől péntekig, de ha jön egy kis suska lehetőség, a mamáék óvárosi házánál is elvállalok ezt-azt. Ott van egy ikergarázs, amit magamnak alakítottam ki. Kompresszor, kabin, maszkoló, minden van, ami kell. Hozzák is a gépeket rendesen, horpadt Audik, lepattogzott Mercik, néha egy-egy fura veterán, amit egy „műértő” csávó álmodik újra. Én meg valóra váltom neki.
A csajokat meg... hát, hogy is mondjam? Nálam csak ürítésre vannak. Ennyi. Nincs mese, nincs romantika, se virág, se reggeli kávé. Jönnek, dőlnek, mennek. Ha nem így lenne, már régen beszívtam volna valami síróbaba-eposzba. Nem, kösz. Tudod miért? Mert anyám volt az első nő, aki teljesen kiábrándított a nőkből. Ő volt az, aki az apámat 16 évesen elkapta, becsapta, hogy védekezik, aztán puff – jöttem én. Az öreg akkor volt 18, azt se tudta, mi az a gyerek, nemhogy felnőtt felelősség. Anyám meg fél évvel a szülés után lelépett, szó szerint. Itt hagyta a kölyköt (azaz engem), és új életet kezdett valahol máshol, más névvel, más fickókkal. Engem a mamámék neveltek fel. Meg a tata húga, aki igazából már anyám lehetett volna, annyi idő volt köztünk, 23 éves volt, mikor bekerültem a képbe. (Ő is mamának, meg tatának hívta az unokatestvérét és feleségét azaz az én nagyszüleimet. ) Ők húztak fel embert belőlem. A mamám kemény asszony, a tata meg a régivágású melós, mindig keveset beszélt, de ha megszólalt, az olyan volt, mint a rozsdaoldó, maró, de hatásos. A „húgom” meg, aki igazából a nagynéném, de nekem mindig Dóri marad, ő volt a híd a gyerekkor és a felnőttség közt. Volt, hogy ő ment értem az oviba és később ő magyarázta el, hogy mi a különbség a rozsda és a rágalom között. Mi a nő, mi a férfi. Mire jó a fütyülő pisin kívül is ha csak úgy megvastagszik, megnő. Szóval így kezdődött. A meló, a garázs, a csajok, a múlt – minden szép sorban, mint a fényezőkamra falán a maszkolószalag.