Edzőtábor 1. rész

Szavazás átlaga: 7.95 pont (57 szavazat)
Megjelenés: 2023. november 19.
Hossz: 16 699 karakter
Elolvasva: 1 588 alkalommal
Hajnali öt óra. Ököllel verik az ajtót. Az agyam dolgozik. Most mi van? Ő az a rohadt, szemét, kielégületlen edző? Miért nem veri ki magának? Miért rajtunk élvezkedik?  
Fáradt elmém megvilágosodik: Edzőtábor!  
Tizenhét évesen még fáj ilyenkor felkelni, fizikálisan és mentálisan is. Hiába a sport gimi, hiába a negyedik évet kezdjük, de az semmi az edzőtábor
k
alf
ín
alf
alf
alf
hoz
képest. Hiába mondják, hogy az NB II már ezt követeli. Még jó, hogy kézilabda kapusként nálam az erőnlét nem olyan elsődleges. Nekem a reflex, a térlátás az, ami a fontos.
Kikecmergek az ágyból. Egy kinyúlt pólómban alszom. Máskor a zuhany, de most az öt kilométer futás ébreszt fel, és kibüdösít. Öltözéskor hátrány a száznyolcvanegy centis magasságom, több a hajlongás és nagyobb a távolság a földön lévő bőröndtől. Francia bugyi, sport melltartó. Igaz, minek is arra a kis dombra, ami nekem van, majd a futó dressz. Irány az udvar. Mindenki kóvályog. Nehezítés: nem a körpályán futunk, hanem terepen. A többieknek nyolc kilométer, nekem csak 5. Hajrá! Szerencsére nem időre kell lefutni.
Már nem sok van hátra, amikor a semmiből egy sötét felhő kúszik a terület fölé. Mennydörög, villámlik. Esik, zuhog, de nem is akárhogyan, hanem, mintha dézsából öntenék. A futócipős lábam csúszkál a vízben tocsogó fűben, a hajam elázik egy pillanat alatt, de nem csak a hajam, a dressz, a sportmelltartó, még a bugyi is! Nem szívta, hanem taszította magából az izzadsággal keveredett esőt. Csaltam, levágtam a sarkot. A szobába egyedül léptem be, a szobatársam még odakint szenved. Ledobáltam magamról a fürdőszobában a vizes holmikat. Bent van a bőröndben a nagy törölközőm. Át törlöm magam, és közben szemezek az apától kapott – vadi új, nanotechnológiával készült, karbon – sípcsontvédővel. Felteszem. Pihe könnyű, mégis simán rúghatok vele a szék lábába, meg sem érzem, és még jól ki is emeli az izmos vádlimat. Tetszettem magamnak.

– Ez tényleg nagyon szuper, hú ez ütközéskor majd odabasz a másik lábának! Megpördültem, a szívem már nem csak a vadonat új, masszív, elég kemény, de mégsem merev sípcsontvédő csodálata miatt ugrott ki, hanem a rémülettől is. Ott álltam meztelenül, a szekrény ajtajára ragasztott hatalmas tükör előtt, és gyönyörködtem, – de nem csak az új szerzeményben, hanem a testemben, számomra örömtelinek megélt – egyre nagyobb cicijeimben is. Virág volt az, az osztálytársam, barátnőm – és most először hálótársam, az edzőtábor alatt, – a csapat reménysége. Virág – a kissé duci, de robbanékony, kegyetlen erős dobású átlövő – állt mögöttem. Észrevétlenül osont be, ő is szétázva, zokniban. Jobban is tette, hogy kint hagyta a cipőjét. A magaméból kiindulva egy mosás nagyon ráfér majd.

– Kösz – hápogtam, és a törölközőt kerestem a tekintetemmel, vajon hol is lehet? Megláttam az ágy szélére dobva, és mozdultam, hogy magam elé kapjam.  
– Ne kapkodj, nem kell, gyönyörű vagy! Amúgy is láttalak már párszor a zuhanyzóban meztelenül – markolt a seggembe.  Zavaromban nem tudtam a testem kontrollálni, a mellbimbóim azonnal reagáltak, és meredezni kezdtek.  
Nem sokkal az edzőtábor előtt dobtam a pasim, – azaz szingli lettem – és saját magam lettem a legjobb „barátom”. Flegmán járt hozzám az a kis pöcs, azt hitte csak őneki van fasza. Beképzelten, lekezelően bánt velem. Nem volt kedveskedés, virág, csoki, mozi, csak tegyem szét a lábam, hogy belém verhesse. Nem bánta, hogy még be sem nedvesedtem, már gyömöszölte is belém. Elélvezett, és engem le sem szart. Kirúgtam.  
Míg ezen agyaltam, Virág majd’ felfalt a szemével, – miközben a róla lecsöpögő tócsában állva – dobálta le magáról átázott gönceit. Pillanatok alatt vált pucérrá. A kintihez hasonló esőt csinált vörös fürtjei megrázásával. Még egyet lépett felém, és elcsattant életem első leszbi csókja. Engedtem sodródni magam az eseményekkel. Kiskamaszként sokszor ábrándoztam arról, hogy ha nincs pasi, legalább egy csaj tegyen magáévá, úgyis melltelen, fiús alakom volt. Mikor csókolt, nem is gondoltam arra, hogy ez egy nő, mert a szemében égett a vágyakozás, – csak most tudatosult, hogy – irántam. Gyengéden, és egyben vadul csókolt, a nyelvével feltérképezte a szám belsejét. Az egyik tenyerével a mellemet simogatta, a másikkal a borostás lábamközét térképezte fel. Rászorított az alhasamra, majd ujjaival elkezdett játszani a gyönyörövezetemmel. Lassú magamra találás után, – az izgalmi állapotom fokozódása – merészebbé tett. Megfogtam Virág mellét. A betyárját, mint egy kézilabda! Olyan nagy, és bár nem olyan kemény, mint a meccslabda, hanem inkább, mint ami harmadára van felfújva, hogy edzéskor rá tudjak markolni, erősítve ujjaim. Tetszett. A fenekét mérte fel a másik kezem. Nem olyan kemény, kicsi, fokhagymagerezd, mint az enyém. Látszatra is elterülő és markolható. Csípője a combja tövéig szélesedik. Combja is vaskosabb az enyémnél, és mintha pici pocija is lenne. Hét éve ismerem, ötödiktől járunk egy osztályba, de most jöttem rá, hogy a testét még sosem néztem meg.

– Zuhanyozzunk! – Terelt vissza a válóságba.  Egy másik nő mellét tapizom, seggét markolászom, és nem zavar, nem rossz,... sőt! A fenekét riszálva ment előttem. Én még visszaléptem a törölközőmért. Már folyt a testére a víz, amikor beléptem mellé. Ez sem volt újdonság, ha távoli mérkőzésen voltunk, együtt zuhanyoztunk többen is, hogy előbb végezzen mindenki.

– Voltál már nővel? – kérdezte.
– Tessék? – Kérdeztem vissza.
– Szexeltél már nővel? – Tárgyilagosította.
– Nem. És te? – Legjobb védekezés a támadás.
– Öööö igen. Bár csak kétszer, a Zete gyúrójával. Agyaltam, vajon ki az, de nem tudtam arra figyelni, mert szappannal kezdte mosni – az övéhez képest igencsak pindurka – melleim.

– Izgis cicik! – Mondta szinte magában, majd bekente tusfürdővel a puncimat.  Nem szívbajoskodott, simán feltolta egyik ujját, és játékosan huzigálta bennem. Mosolyogtunk. Én kezdtem elveszíteni a fonalat, hol tartunk, mi történik. A zuhanyrózsával leöblített, és tessék-lássék megmosakodott ő is. Az én törölközőmbe törölköztünk mindketten. Ez is megszokott volt meccsen is, és edzésen is. A csuklómnál fogva húzott vissza a szobába. Az ágyára lökött, megreccsent az ágy, ahogy rám ugrott. Éreztem párnáján a vanília parfümét. Mindig is szerettem. Olcsó, Rossman-os, de erős illatú és tartós. Van nekem is. Csókolóztunk, melleit próbáltam a tenyerembe venni, tartani, de ő nem ezt tervezte. Kimozdult a kezeim közül, ráborult a mellemre. Nyalta, szopta, finoman harapta merev bimbóim. De jó, hogy tegnap kihúztam azt a fránya szőrszálat – gondoltam. Keze a hasam simította, köldökömbe túrt az ujjával. Kicsit erősebben a kelleténél, de nem fájdalmasan. Nem volt időm elmélkedni, ismerkedni ezzel a helyzettel, a combomhoz egy kemény mell feszült, az ujjak siklottak lefelé. Virág a köldökömmel csókolózott és közben alig-körmével érzékien karmolta a borostás szeméremdombom. Kéjes volt. Nem is gondoltam, miket lehet ilyen „semmilyen” mozdulatokkal a másikból kiváltani. Nem hagyott időt elmélyülni egy-egy új érzésbe. Már a combom tövét simította, alig érintve húzta ujjait játékosan egymás után. Minden újabb mozdulata váratlanul ért.  
Minden előjel nélkül – az általa elképzelt helyen érdeklődő kereséssel széthúzta két ujjal a nunám felső részét – szinte azonnal megtalálta a csiklóm. Persze nem volt nehéz, hiszen eléggé felizgatott ahhoz, hogy a többszörösére duzzadjon. Felsóhajtottam. Virág mintha kuncogott volna. Akartam, hogy csinálja, de neki nem ez volt az elképzelése. Finoman hideg levegőt fújt rá. Beléborzongtam.  

– Ááááá, te egy varááázsló vagy! – Míg ezt mondtam, Virág nyelve kezdte nyálazgatni, simogatni az említett kéjközpontot.  Talán, – mert nem ittunk futás után, – nyelve érdesebb volt a szokásosnál, ami most pont a legkellemesebbé tette az érintését. Nem volt kitartó, nem sokáig csinálta. Belenyalt az eddigre lucskos lyukamba. Felszisszentem, olyan hirtelen éreztem a kellemes vibrálást. Kezem a fejére téve akartam ott tartani, beljebb tolni, de nem hagyta. – Ez a csaj játszik velem, mint macska az egérrel! – Nedveimtől síkos ajkát az ajkamra tette. Éreztem a nyelvén a belsőmből kinyalt testnedvemtől a nyálkásságot. Ujjaimról le szoktam nyalogatni, szerettem. Ízetlen, selymesebb, nyúlékonyabb, lágyabb, mint a sperma. Exem odáig volt, ha a számba élvezhetett. Eddig nem tudtam megérteni az okát. Hosszan csókolóztunk. Más volt, mint eddig. Nem vad, nem kapkodó, és nem szúrós az arcomon. Ismét a melleimet kényeztette, kézzel, szájjal. Magam is fogdostam a fölém tornyosuló melleit. Teljesen más érzés, mint amikor magamat fogdosom. Lecsúszott az ölemhez. Nyalt ismét, kívülről kezdve, fokozatosan, hiper lassan haladva, oda ahová már vágytam. Ujjam próbáltam a csiklómhoz közelíteni, hogy besegítsek magamnak, de Virág most először, durván, fájdalmasan fogta meg csuklóm, húzta a testem mellé a lepedőre. Nem tudom mi a szándéka? Ha a
k
alf
iv
alf
ér
alf
ez
alf
tetésre
megy, ha fárasztani akar, már rég elérte a célját.

– Fáj, ne szoríts! Mint a csuklószorító tapadt rám, ha lehet még erősebben szorította.  

– Ááááá – Nyögtük mindketten.  A fájdalom rosszul esett, de a szorítással egyidőben szája a csiklómra tapadt, és szívni kezdte.

– Óóóóóó, nagyon jól csinálod,... még!... ez az... Jóóóóó, csináld! – rebegtem sikolyok közepette. Éreztem itt a vég, – vagy mégsem? Abba hagyta, pedig már remegett a testem, megfeszült a lábfejem. Teljes súlyával rám feküdt, mellei hozzám préselődtek, rajtam szétlapultak valamicskét. Mint aki jól végezte dolgát, nyakam, fülem puszilgatta. Próbáltam a nunámat hozzá dörzsölni, de mindig elmozdult. Kezdtem dühös lenni. Felizgat, nem fejezi be, és még azt sem engedi, hogy magamnak csináljam, segítsek a testemnek lenyugodni. Nézte a ködből tisztuló szemeimet, amik kezdtek vérben forogni.

– Szép vagy csak. Imádom a pisze orrod.  Megpuszilta, majd amennyire bírta, a szájába vette. – Bolond ez a nő.  
Orrom után a szemhéjam, szemgödröm nyalogatta, majd belenyalt a fülkagylómba, nyálasan és mélyen, majd ismét csókolt. Engedett a lepedőbe préselésemen, lazult a szorítása, és csak centiken múlt, hogy nem zuhantunk a földre, de sikerült megfordítania. Bokáit a derekamon kulcsolta át, és a testéhez szorított, de csak a derekam. A tenyerébe fogta az arcom. Nézett, ujjaival simogatta a szemem, az orrom, majd az ajkához húzott. Alig értünk össze. Csőrözve puszilkodtunk. Kicsit emelgette a csípőjét, így ringani kezdtünk. Dugattam már így magam, de akkor a csiklómon kívül belül is éreztem valamit. Tudatosult bennem, hogy az a kis valami – amire a fiúk oly büszkék – lehet, hogy semmit nem ér. Anélkül is ugyanolyan boldogság kezdi átjárni a testem. Már jó ideje kitapasztaltam, hogy nálam az orgazmus elsődleges szerve a csikló, majd a melleimen a kis bögyörők, és csak végül a hüvelyem.  
Sokat olvastam a G pontról. Nálam ez nincs felfedezve, egy rejtély, egy ismeretlen, sötét folt. Most nem is hiányzott. Virág elengedte a testem, és felültetett. Ismét kilökött a gyönyör felé vezető cérnavékony,
g
alf
öc
alf
alf
rt
alf
ös
útról. Melleimet nézte, simogatta. Nyelvével simogatta a saját ajkait, majd fogával beharapta az alsót. Ha így adódott, én is a dombjaival kezdtem foglalatoskodni. Neki fekve is két nagy halom emelkedett ki mellkasából. Háton fekve – a melleivel együtt – a jó nagy, sötét bimbóudvara is félre mozdult a mértani középből. A bimbói, csakúgy, mint a mellei, az enyémnek a triplái voltak, és a melléből csak azok emelkedtek ki. Nálam ez – talán a pici mellek miatt – nem így van. Nekem az udvar is megduzzad, kitüremkedik a bimbóval a közepén. Lassan hajoltam mellei fölé. A fiúk mellkasa csupa izom, és rajta egy pici pattanás. Azt tudtam, hogy milyen nyalni, de szájba venni nem olyan. Most itt hívogat egy méretes darab. Nyílt a szám, hogy rácuppanok, de Virág ismét beleszólt a tervembe. Nyitott számba a hosszú, vastag – inkább férfias, mint kecses – mutató és gyűrűs ujját dugta, azonnal tövig, és szó szerint baszni kezdte a szám.

– Szopjad bébi! – Mélyebb hangon mondta, próbált férfias lenni.  Én szoptam. Más volt, mint egy pénisz. Az ujjak a szájüregemben játszottak a nyelvemmel, simogatták az ínyem, egyszerre két oldalt tolták ki a pofazacskóm. Más volt, – de ahogy a fasz szopása, – ez sem hatott meg. Az jobban izgatott, ahogy a mellein tenyerelve tartottam magam, ő pedig szabad kezével huncutkodott, hergelte a melleim, csipkedte a rajtuk lévő dudorokat. A szó szerint – mind az esőtől, mind belső létermeléstől – szétázott cunám alhasának dörzsöltem, amin ültem. Szétnyílt résem felső csücskében a klitoriszomat pont a testéhez tudtam dörzsölni. Ismét kezdett visszatérni az élet a gyöngykagylókürtömbe. Ismét éledezett a testemen futkosó millió hangya, agyam kezdett ledegralálódni, belesüllyedni a vágy birodalmába. Virág megemelte a fenekét. Azt hittem így akar segíteni, de nem. Tenyerébe fogta kicsi farpofáim, megtartott, leengedte a testét, és ő maga lefele csúszott, engem felfelé tolt. Kibillentem térdelő pózomból, és a tenyereim a melleiről az ágy fejrészénél lévő falnak csapódtak. Virág már a bulám bitorolta szájával, nyelvével. Már nem teketóriázott, a meccs a vége felé közeledett, így a véghajrába kellett kezdenie. Vadabbul nyalt, mint eddig, de egy fiúhoz képest gyengéden. Fokozta a tempót, a csiklómat a nyelvével pofozgatta. Farpofáim gyúrta, – mint a gyúró szokta, – hogy lazuljak. Egy kézzel, és fejjel támaszkodtam a falnak. Kezem a melleimet izgatták. Tudtam, mielőbb akarom testem befeszülését, mielőbb a sötétség birodalmába akarok jutni, mint mikor maszturbálok. Az irány jó volt. A sebesség is kezdte közelíteni a hangsebességet, ha a hangrobbanás egy éles sikolyom volt, majd a folyamatos nyögdécselés és a testem remegésének kordában tartása. Én kész voltam.  
Virág érezhette az orgazmusom, hiszen combjaim, – mint a medicin labdát – szorították a fejét, de amíg bírta szusszal, nyalt ezerrel. Repültem a semmibe, mint amikor a labdáért vetődöm, de most a leérkezés nem lesz fájdalmas. Virág feszítette szét a térdeim, hogy préselésemtől a feje deformálódása ne legyen végleges, és levegőhöz jusson. Én is erőtlenül lihegtem, és félre csúsztam. A fejem az éjjeli szekrényen koppant, majd megpihent. Nem tudom, hogy kerültem a hátamra, de Virág az ágy mellett állt, fölém tornyosult, a két – egy óriásnak is büszkesége lenne – mellével, majd gyengéden puszihalmazt nyomott az arcomra, csókolt éppen összeérő ajkakkal és alig érintkező nyelvekkel.

– Marcsi! Szedd össze magad! Reggeli, megbeszélés, majd erőnléti – és edző mérkőzés a helyiekkel.
– Nem, nem, nem. Beteget jelentek! – Valóban olyan gyenge voltam, hogy mozdulni sem volt erőm.  Virág a hónom alá nyúlt és felnyalábolt. Hiába volt fél fejjel kisebb, de testalkata, izomzata erősebb volt, mint az enyém. A dobását mellre fogva, olyan volt, mint egy lórúgás. Féltem, hogy átszakítja a bordáim, pépesre zúzza a tüdőmet. Mint egy boksz-zsákot. Úgy húzott kifelé a zuhanyhoz. A jéghideg víz ezer tű szúrásának érzésével záporozott a bőrömre. Remegtem egész testemben, próbáltam magam a két csöcs közé préselni, ahol menedéket, meleget találhatok. Hát nem. Hót
r
alf
és
alf
ze
alf
ge
alf
n
ez a folyamat jó ideig eltartott volna, de most, – csak a kéj
r
alf
és
alf
ze
alf
gs
alf
égéből
– pillanatok alatt kitisztult az agyam.

– A jó, büdös kurva anyját! Geci! Szétfagyok! – És kiugrottam a zuhany alól.  Virágot is rázta a hideg. Libabőrös volt az egész teste, bimbója méterekre dudorodott ki az udvarából. Gyorsan törölköztünk, vettük fel bugyit, melltartót, edző cuccot. Virág még jól beparfümözött mindkettőnket.

– Az a pár csepp víz nem mosta le rólunk a szex szagát. A folyosón, a két fal mellett, egymástól tisztes távolságban lépdeltünk. A reggeli a kötelező protein turmix, tojás, sajt, túró, tejföl, hal stb. Volt. Semmi felvágott, vagy kenyér féle. Fehérje bomba, amivel nem laksz jól. A megbeszélésen elbújva szundikáltam. Félálomban elmélkedtem. Eddig azt hittem, hogy volt már igazi orgazmusom. Tévedtem. Amit eddig éreztem – még önkielégítéskor is, – az meg sem közelítette azt, amit most Virág szervírozott fel nekem. Azon kevés férfi között is – akivel voltam, – volt olyan, aki orálisan kényeztetett, de ennyire jól még egyik sem csinálta, mint amit most Virág csinált. És ez nem tíz perces menet volt. Egy végtelennek tűnő kirándulás a csodák világában. Folyamatosan pörgettem vissza a fejemben lévő filmet, rögzítettem, égettem magamba. Már tudtam, az első adandó alkalommal, a visszavágón én leszek az irányító.  
Az erőnlétin csak az izmok dolgoztak, az agyam hálát mondott az égieknek ezért a nagy zuhéért, hiszen ha nem szakad ránk az ég, nem így alakul a reggel. Ha apa nem vesz új cuccot, nem illegetem magam a tükör előtt... Apának ezerszeresen meg fogom köszönni, hisz az ő tudatalatti közreműködésével vesztettem el a nővel meglévő szüzességem, kaptam olyan adrenalin bombát, ami még most is dolgozik bennem...
Bot-ok részére nme engedélyezett a szavazás!
Szavazás átlaga: 7.95 pont (57 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
didide
2023. november 25. 22:59
#9
Csodás. Folytatása van?
1
kivancsifancsi
2023. november 20. 15:32
#7
Végre ismét a kedvenc területeden alkottál kiválót. Gratulálok.
1
t
tibee72
2023. november 20. 15:05
#6
Nekem is tetszett. 
Nem is tudtam, hogy a kézisek is használnak sípcsontvédőt.
1
Éva596
2023. november 19. 11:59
#4
Örülök, hogy újra egy jó leszbi történettel jelentkeztél.
1
Fluxus
2023. november 19. 09:48
#2
Nagyszerű írás, remek történet.
1
T
Törté-Net
2023. november 19. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1