Kettőspont

Verőfényes, meleg áprilisi szerda volt. Az elmúlt esős időszak után végre hétágra sütött a nap, a madarak csicseregtek, lágy szellő lengette a lassan zöldbe boruló fákat. Tipikusan az az idő, amikor az embernek mindenhez kedve van, csak éppen a munkahelyen punnyadáshoz nem. De dolgozni sajnos muszáj. Nem panaszkodom. Szeretem a munkámat, én vagyok az IT csoport vezetője. Csak az a fránya dresszkód ne volna. Öltöny, nyakkendő. Na, azt utálom. Szóval a számítógépem előtt ültem és nem túl nagy lelkesedéssel a szervereinket frissítgettem. Ez nem éppen az a tevékenység, amely megfeszíti az ember agytekervényeit – fehér ember nézni, ahogy a zöld csík szép komótosan növöget – ezért minden más felé kalandoztak a gondolataim. 54 elmúltam, 1. 5 éve elváltam. A két nagy gyerek már kirepült, boldogan élnek párjukkal, hamarosan nagypapa leszek. Élem a vénlegények magányos életét. Néha-néha egy-egy futó kaland, de semmi komoly kapcsolat. Jó ez így?

Az asztalomon a telefon.

– Tessék, IT csoport James Smith – vettem fel a hívást.

– Szia James, gyere fel, van egy kurva excel tábla amivel nem boldogulok.

– Megyek – mondtam és letettem a kagylót.

A kollégáim kérdőn néztek rám. – A Főnök asszony – mondtam sóhajtva és kiléptem az irodából.

Főnök asszonyunk a 40-es évei közepén járt. Kb. 160 cm magas, fekete hajú, barna szemű filigrán – majdhogynem vékony – testalkatú volt a hozzá illő kicsi cicikkel. Nem az a bomba nő, aki után lépten – nyomon megfordulnak a férfiak, de összességében nem mondható rossz bőrnek. Na de a természete! Tipikusan az elvált, magányos, f... Hiányos nő mintapéldánya volt. Ha jó hangulatban volt, kenyérre lehet kenni, istenien elbeszélgettünk akár órákig, mivel sok közös témánk volt, de ha olyanja volt, akkor igazi fúriaként viselkedett.

Irodája egy emelettel felettünk volt, így hamar odaértem, bekopogtam.

– Gyere – kiabált ki.

Beléptem. Látszott, hogy most is idegállapotban van. Csüggedten ült a gépe előtt. Látszott, hogy nem tudja, hogy sírva fakadjon a kétségbeeséstől, vagy hisztérikusan kitörjön, mint egy vulkán.

– Két órája próbálom rendbe tenni ezt a kurva költségvetési táblát, de sehogy nem megy, mutatott rá a képernyőre. Holnap reggelig le kell adnom. Légy szíves segíts!

A válla fölött áthajolva, én is szemügyre vettem a táblát mely tele volt hivatkozási hibával.