Meló utáni lazítás - Egy álom mellékhatásai

Az ágyamon fekszem, és lábaimmal a falat támasztom. Ez a póz segít kicsit gondolkodni. Talán, mert a lábaimból a vér a fejembe áramlik? Nem tudom. Minden esetre, tapasztaltam már, hogy sokszor segített. Na nem mint ha huszonegy évesen annyi élettapasztalatom lenne. Mivelhogy, huszonegy éves vagyok. Talán azt mondhatnám, hogy egy átlagos lány vagyok. A pasik többsége csinosnak mond, és én is általában elfogadhatónak tartom magamat. Nincsenek hatalmas tőgyeim, azok a fiúcskák meg, akiknek ez a lényeges, azok részemről le vannak..., de azért lapos sem vagyok. Popsim is van, ami nem lehet formátlan, mert a srácok nagyon szeretik fogdosni, és bevallom, nekem is tetszik, mikor fogdossák vagy megpaskolják. Szinte mindenki azt állítja, hogy az arcomhoz és az alkatomhoz nagyon is illik a félhosszú, világosbarna hajam. Szóval átlagosnak tartom magam. Nem mentem egyetemre, hanem munkát kerestem. Jelenleg, valamivel több, mint másfél éve egy közeli gyárban dolgozom. Az életcélomat nem igazán találtam meg eddig. Egyelőre örülök, hogy élek, és próbálom az életem minden kellemes percét kiélvezni. Most is erre készülök.
Még a gyárban megbeszéltük a barátnőimmel, hogy délután kimegyünk strandolni a közeli bányatóra. Móni és Juli úgy négy körül eljön hozzám, és majd innen indulunk biciklikkel. Negyedik kolléganőnk, Adri csak később fog csatlakozni hozzánk, mert valami dolga van. Mónival azt is megbeszéltem, hogy fél órával hamarabb fog jönni. Bár azt nem mondtam neki, hogy miért, de azt hiszem, sejti mit akarok tőle. Az, ahogy rám nézett, mikor említettem neki a dolgot, azt jelezte, hogy sejti mit akarok tőle. Tudom, hogy nem túl szívesen segít ilyen alkalmakkor, de azt is tudom, hogy azért bízhatok benne.
Ezért fekszem most az ágyamon, felpolcolt lábakkal, és ezért próbálok most gondolkodni azon, ami szinte lehetetlen. Ugyanis ma reggel megint egy furcsa álomra ébredtem. Néha megesik az ilyen. Viszont nem emlékszem az álmomra. Sosem emlékszem erre az egy adott álmomra. Csak a hatását érzem. Ezért próbálom felidézni, hogy mit is álmodhattam, de ez eddig sosem sikerült. Ugyanis a hatása, ha nem is kellemetlen számomra, de minden esetre különös! Ugyanis ha ezt álmodom, mindig arra ébredek, hogy a puncim nedves, és a fenekemmel együtt bizsereg. És ez a bizsergető érzés akár napokig is eltart, és nagyon sokszor megzavarja a koncentrálásomat. Ilyenkor dolgozni is sokkal nehezebben tudok. Talán tizennégy, tizenöt éves koromtól vannak időnként ezek a furcsa álmaim.