A legősibb hivatás

Végignéztem magamon. Szőke – festett – hajam a vállamig ért, az arcomat hatalmas vastag vörös rúzzsal fedett ajkim uralják, a melleim nem nagyok, de a szűk fehér topban jól mutatnak, fehér farmer rövidnacim meg alig takarj a fenekem. Elég kurvásan nézek ki ahhoz, hogy kurva legyek. Na persze... nem örökké, hanem csak addig, amíg szerzek egy kis lovét. A szüleim csórok és nekem kell új teló! Akinek meg nem tetszik, kapja be! 18 vagyok, azt csinálok, amit akarok!
Miután így megnyugtattam magam felültem a buszra és kimentem a Mátyás dűlőhöz. Nem messze innen volt egy letérő az autópályáról, amely ellátta munkával a Szűrszabó csárda alkalmazottait és a sofőrökre vadászó lányokat is. Leszálltam a buszról és átgyalogoltam a kis ligeten, hogy kiérjek az útra. Pár perc múlva elém tárult az új munkahelyem. Bár még csak alig múlt dél, nem voltam egyedül. A többiek jól megnéztek maguknak. Egyikük oda is jött hozzám.
– Szia kedveském – ragadta meg a karomat. Középkorú, alacsony cigánynő volt, melltartóban, francia bugyiban és neonzöld combfixben. – Látom új vagy itt.
– Én... – kezdtem, de félbeszakított.
– Elég fiatalkának látszol, de nem baj, sőt. Csak hogy tud: ezen a placcon én a vagyok a főnök, én szabom meg az árakat. Rómeó tárgyal a zsarukkal és ő véd meg a faszfejektől. A nap végén neki adott a lové egy részét. Hogy mennyit, az ő mondja majd meg neked, de – simogatta meg az arcomat – ha kedves vagy vele, akkor megvárja, míg beindul az üzlet. Megértetted?!
– Aha – bólintottam.
– Oké. Hogy hívnak?
– Őőőő... Viki.
– Az nem jó, van már egy Vikink, legyél Niki. Víz, törlőkendő van nálad?
– Minek?
– Aranyom – ingatta a fejét – te aztán elég butuska vagy. Neked is kell, hogy megtöröljed magad a menet után és a pasinak is adsz, hogy letisztítsa a gecit a faszáról. Gumi van nálad?
– Hoztam.
– Legalább az eszedbe jutott. A szemben van egy Lidl, ott bevásárolhatsz. Veszel egy szatyrot is, hogy legyen, mibe rakjad a cuccaidat. Nekem meg hozol egy fagyit.
– Téged, hogy szólíthatlak? – Kérdeztem tőle.
– Blackienek – vigyorgott – mert ilyen szép barna színű a bőröm. No, gyere, megmutatom neked a baszóhelyeket, aztán meg leveszed a nadrágod és kiállsz mellém az útra.
– Leveszem... – döbbentem meg.
– Drágaságom – röhögött – beleizzadsz ebbe a vastag farmernaciba és persze a pasiknak is mutatni kell valamit.