Játékfiú

Megtöröltem a homlokomat és halkan felnyögtem. Ostoba ötlet volt a padlás kitakarítása. Egy fárasztó hét volt mögöttem és tulajdonképpen megérdemeltem egy kis nyugalmat és lazítást. De ha egyszer már elkezdtem, muszáj volt befejeznem. Tehát nyújtózkodtam egyet és körülnéztem. Jó sok doboz gyűlt össze. A férjem négy évvel ezelőtti halála után, egyszerűen mindent dobozokba pakoltam és felhoztam ide. Most viszont a holmik egy részétől meg akartam válni. Ted krimi gyűjteményétől például. Odaadhatnám az Idősek Otthonának. Biztosan szükségük van némi olvasnivalóra. Az öltönyöket és kabátokat sem akartam tovább megőrizni. Talán egy adománybolt átvenné. A holmik még nagyon jó állapotban voltak. Csengettek, és én megfogtam egy doboz könyvet, hogy ne üres kézzel menjek le. Lihegve tettem le a dobozt a konyhaasztalra, ahol már állt néhány másik. Ismét csengettek.
– Jól van, jövök már! – kiáltottam és az ajtóhoz siettem, hogy kinyissam.
– Ó, szia Ricky! Ben sajnos nincs itt. Nincs ma edzésetek? Ricky Ben egyik legjobb barátja volt. A fiam és ő ugyanabban a boksz egyesületben edzettek. Bent fiatalon szültem. Tizenhét évesen. Most a fiam tizenkilenc volt, de Ricky néhány évvel idősebb volt nála.
– Igen, edzésünk van ma, de én ma korábban kezdtem, mert meg akartam látogatni magát.
– Engem? – És csodálkozva néztem rá.
– Igen. Bejöhetek?
– Minden rendben van, Ricky? Segítségre van szükséged? – kérdeztem gyanakodva, amikor beengedtem.
– Inkább úgy néz ki, hogy magának van szüksége segítségre – válaszolta Ricky vigyorogva, és az asztalon összegyűjtött dobozokra mutatott.
– Nekem? Ó, igen. Éppen lomtalanítok.
– Segítek magának – ajánlotta fel Ricky. És rám mosolygott. Két gödröcske jelent meg az arcán és kék szemei csillogtak. Jóképű fickó volt, és azon kaptam magam, hogy elképzelem, milyen lenne végigsimogatni az izmos testét, és... Állj! – figyelmeztettem magam. A srác több mint tíz évvel fiatalabb, mint te! És a fiad legjobb barátja!
– Ugyan már – mondta kacsintva.
– Hadd segítsek magának!
– Ezek a dobozok túl nehezek egy ilyen aprócska nő számára, mint maga. Ricky-hez viszonyítva valóban kicsinek tűntem. Habár az egy méter hetven centimmel magasabb voltam, mint némelyik barátnőm, azonban Ricky még így is vagy húsz centivel nagyobb volt.
– Valamiről beszélni akartál velem – tereltem el a figyelmét.
– Az várhat. Akkor?