A+ A-

Egy kis desszert

Eredeti: Index - Erotikus fantáziáink
Nem tudom, minek a hatására, de délelőtt úgy éreztem, szétvet belülről a férfiúi energia. Talán a kellemes őszi meleg, talán a tegnap esti foci, és az azt követő vörösboros ellazulás, talán a feleségem reggeli látványa, ahogy meztelen fenékkel hajolgatott bekötni a gyerekek cipőjét, talán a szokásos munkahelyi mizéria elmaradása, talán mindez együtt. Nem tudtam a munkámra figyelni, mindig csak arra gondoltam, hogy fogom ezt éjszakáig, az első lehetséges szeretkezési alkalomig kibírni. Már az is megfordult a fejemben, hogy kimegyek a mosdóba, marokra fogom a farkam és könnyítek magamon. Megtettem már ezt a munkahelyemen, de az kész agyrém volt, vigyázni kellett, nehogy a kilövellő spermám összekenjen valamit, a falat, a padlót, vagy neadj' isten a nadrágom.
Viszont egyszer csak csörrent a telefon és a helyzet adta magát. A feleségem volt az, közölte, hogy délben hazamegy, hazaviszi a munkát, és délután otthon fog dolgozni. Átvillant az agyamon, hogy az iskolás gyerekünk fél kettőkor végez.
Gyorsan kiszámoltam, ha fél egykor hazaindulok, akkor otthon tölthetek egy és negyed órát a feleségemmel. Mondtam neki, hogy akkor én is hazaugrom ebédelni. Kicsit csodálkozott, de amikor hozzátettem, hogy tudnék még utána maradni, rögtön leesett neki, mire is akarok kilyukadni.
Tizenegynéhány éve vagyunk házasok, a nagyobbik gyerekünk 11 éves. Amióta elkezdte az iskolát, az életünk kész rohanás. Reggel igyekezni kell, nehogy elkéssünk, este fáradtan érkezünk haza, és még akkor kezdődik az otthoni rohanás, úgyhogy éjszakára általában le vagyunk strapálva. Így aztán sem a reggelek, sem az esték nem alkalmasak nyugodt, az együttlét apró és egekbe repítő élményeit kiélvező szeretkezésekre. És persze a hétvégék sem.
Így aztán egy pillanatig nem tiltakozott, sőt...
Együtt mentünk haza. A kocsiban tisztáztuk, hogy nagyon éhesek vagyunk, ezért első az ebéd. Tudtam, hogy jóllakottan mindketten sokkal jobban kívánjuk egymást, ezért meg sem próbáltam közeledni hozzá az ebéd befejezéséig, annak ellenére, hogy hazafelé menet, de ebéd közben is mindenről csak "az" jutott eszembe. De neki is...
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.68 pont (44 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 A57L 2016. 09. 15. csütörtök 06:09
Nekem nem jött be.
#5 vakon53 2016. 01. 10. vasárnap 13:23
Nagyon de nagyon jó!
#4 listike 2014. 02. 13. csütörtök 17:48
Tetszett.
#3 papi 2013. 08. 21. szerda 05:16
Nem rossz
#2 lobogos 2012. 08. 6. hétfő 15:37
ez jo
#1 Törté-Net 2002. 01. 17. csütörtök 18:00
Mi a véleményed a történetről?